A tavaly kényszerűen bevezetett otthoni munkavégzés megmozgatta az emberek és munkáltatók fantáziáját és felgyorsította a korszerű munkavégzési formák térhódítását – derül ki a Randstad Workmonitor friss felméréséből. Előtérbe került a rugalmas munkavégzés iránti igény, a megkérdezettek mintegy harmada tartotta ezt fontosnak, több mint ötödük az otthoni és irodai munkavégzés kombinációjára szavazott. Hozzávetőlegesen ugyanannyian: 15, illetve 14 százaléknyian szeretnék az igény szerinti otthoni munkavégzést, valamint a kizárólagos home office-t.
A 34 országban végzett felmérés hazai adatai szerint a magyar munkavállalók kétharmada (68 százalék) úgy érzi, hogy munkaadója támogatja. A megkérdezettek négyötöde állítja, hogy mind a felszerelése, mind a technológiai felkészültsége megvan a jelenleg megkívánt digitalizációs folyamatok lekövetésére. Az elmúlt öt évben régiónk jelentősen felzárkózott Nyugat-Európához ebben a tekintetben, hiszen hazánkban például 2015-ben a dolgozók alig több mint fele érezte magát erre felkészültnek.
Jelentős változás ugyanakkor, hogy a járvány okozta bizonytalanságok miatt 2020 utolsó negyedében 11 százaléknyian érezték itthon veszélyben munkahelyüket, szemben az egy évvel korábbi 6 százalékkal. Összességében a munkaviszonyban állók több mint harmada számol ennek közepes vagy nagy valószínűségével. Az itthoni megkérdezettek fele kiemelten fontosnak érezte a munkahelyek biztonságát.
A legfontosabb értékek közé sorolták a magyar megkérdezettek a bérgaranciát. Az is kiderült, hogy a hazai alkalmazottak 8 százaléka fizetése csökkentésében, 14 százaléka az azonos bérért végzett többletmunkában kötne vagy kötött már kompromisszumot, míg 28 százalék a munkaidő időszakos csökkentésébe vagy kényszerszabadságolásba, illetve 26 százalék a vállalaton belüli áthelyezésbe egyezne vagy egyezett már eddig is bele.
Mindebből logikusan következik, hogy a munkahelyváltáson gondolkodók aránya is csökkent itthon tavaly a megelőző évhez képest. Amíg 2019-ben még minden negyedik foglalkoztatott gondolkodott ezen, addig tavaly már csak minden ötödik.
Nem meglepő az sem, hogy a megkérdezettek 83 százaléka érzi úgy, hogy folyamatosan karban kell tartania, illetve fejlesztenie kell tudását. Közülük 12 százaléknyian gondolják ezt kizárólag saját kompenciájuknak, 83 százalék szerint viszont a munkaadó és munkavállaló közös feladata a tudás fejlesztése.
