Egy salátatörvénybe rejtve tárná végleg szélesre az ország kapuit a kormány a harmadik országbeli – vietnámi, indonéz, mongol, Fülöp-szigeteki - vendégmunkások előtt – vette észre a Népszava.
Mint a lap megírta, a május elején benyújtott, és a héten előre hozott eljárásban tárgyalni tervezett, A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről címet viselő javaslatcsomag egy erre irányuló, a covid alatt bevezetett átmeneti szabályozást is véglegesítene. Ez lehetővé tenné, hogy a harmadik országbeli állampolgárok minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül könnyített úton érkezhessenek Magyarországra, és akár munkavállalási engedély nélkül is dolgozhassanak. E mentességről a kormány dönthetne rendeleti úton. Arra is a kormány kapna felhatalmazást, hogy a munkaerő-kölcsönzés területét, így a minősített kölcsönbeadók nyilvántartásba vételének feltételeit szabályozza. Mindezzel a veszélyhelyzeti időszak után hosszú távra is egyszerűsítenék a harmadik országbeli vendégmunkások behozatalát.
Nagyon megugorhatott az ázsiai vendégmunkások száma Magyarországon
A „migránspropaganda” csak kommunikációs mutatvány, a kormány valójában már beszállt az ázsiai munkaerőért zajló globális versenybe. Közben azt állítják, hogy nem tudják, mennyien érkeztek.
A kormány a vendégmunkások könnyített behozatalával az ismét egyre erősödő munkaerőhiányt kívánná orvosolni. László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint azonban a fentiek legfeljebb majd néhány munkaerő-kölcsönző vállalkozásnak hoznak jó pénzt a konyhára, de a magyar gazdaság problémáit, a munkaerőhiányt nem oldják meg. Mint mondta: a veszélyhelyzet alatt hozott új szabályozás eddig nem volt érezhető hatással a vendégmunkások számára, a feldolgozóipar területén legalábbis nem nőtt meg jelentősen a távol-keleti munkások száma. Ennek oka szerinte az, hogy Magyarország nem valódi célország számukra. Pár éve még a szerb és ukrán vendégmunkások behozatalához is nagy reményeket fűztek, ám kevesen jöttek, és zömmel gyorsan odébb is álltak – emlékeztetett.
A feldolgozóiparban ugyanakkor valóban szükség volna további legalább 100 ezer emberre, ám a munkaerőhiány jó részét a hatalmas fluktuáció okozza – mondta. Az újonnan fölvett dolgozók jelentős része már az első három hónapban tovább áll. Van, akit már a beléptetés napján délben hiába keresnek a gyárban – sorolta a példákat László Zoltán. Hozzátette: ennek magyarázata, hogy a dolgozók nem érzik jól magukat a munkahelyükön, nincs jövőképük, nem versenyképes a fizetésük, a hiányzó kollégák miatt viszont egyre nagyobb a túlterheltségük.
Szerinte amíg ezeket a problémákat nem oldják meg, hiába hoznak külföldről dolgozókat.
A törvényjavaslathoz a Jobbik és a DK nyújtott be módosító javaslatokat, amelyekkel törölnék a harmadik országbeliek foglalkoztatásával kapcsolatos könnyítéseket.
Gazdasági bevándorlók Orbán karanténjában
Ezt a xenofóbozó „nyugati sajtó” sosem fogja megérteni.
