Már a New York Times is arról ír a Nemzetközi Beruházási Banknak (NBB) megszavazott különleges státusz kapcsán, hogy a pénzintézetet az orosz titkosszolgálatok uniós támaszpontként használhatják az intézményt hírszerzési akcióikhoz. A cikk többek között a Paks II. beruházást felidézve arról ír: bár egyre nagyobb az ellentét a nyugati országok és Oroszország között, Orbán Viktor magyar miniszterelnök mégis szorosabbra fonja a barátságot Vlagyimir Putyinnal. A cikk szerint a nemrégiben Budapesten járt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter felhívta Orbán Viktor figyelmét az orosz veszélyre, de a jelek azt mutatják, hiába.
Az amerikai riadalmat az okozhatta, hogy az országgyűlési döntés értelmében Budapesten letelepedő egykori KGST-bank különleges státuszt kapott. Arról az egykori szocialista országok által létrehozott pénzintézetről van szó, amelyből az első Orbán-kormány idején még azért lépett ki hazánk, mert Orbán Viktor átláthatatlannak tartotta annak működését. Ma már nem ennyire kritikus a kormány, hiszen miután Szlovákia lemondott arról, hogy náluk telepedjen le az egykori szovjet hírszerző hivatalhoz (KGB) is köthető kapcsolatokkal rendelkező pénzintézet, hazánk – amely negyedik éve ismét a bank tagországa – tárt karokkal fogadja a magának extra elbánást igénylő pénzintézetet.
A mostani döntés már csak azért is különös, mert a kormány 2015 óta folyó migráns-, unió-, illetve Brüsszel-ellenes kampányának középpontjában épp a magyar szuverenitás áll, amelyet Soros György, Brüsszel és immár az Európai Néppárt is veszélyeztet. A hivatalos magyarázat szerint azért jó nekünk, hogy Budapestre költözik az NBB, mert ezzel erősödni fog Magyarország és Budapest nemzetközi pénzügyi központ jellege. Sántít azonban a magyarázat, mert a bank mérlegfőösszege alig 380 milliárd forint, ami magyarországi viszonylatban is nevetségesen alacsony. Ebből az összegből nem nagyon fog fellendülni hazánk „pénzügyi központ jellege”.
Világosabbá válik azonban a kormány szándéka, ha megnézzük, milyen ügyleteket finanszíroz az NBB. A törvényről szóló vitában Gurmai Zita szocialista képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy bank többek között a MET-csoportnak juttatott pénzt, hogy megvásárolhassa a Tigázt. (A MET energiakereskedő cégnek korábban egy orosz üzletember is a tulajdonosa volt.) Az Index értesülése alapján az NBB több olyan, a kormányhoz kötődő vagy kormányzati támogatással az orosz piacon jelen lévő vállalattal is szerződött, mint az Eximbank, az OTP, a Mol vagy a Mészáros Lőrinc közelébe került Takarékbank. Úgy tűnik, az orosz piac felé orientálódó vagy ott már tevékenykedő vállalatok és a kormányközeli vállalkozók érdekeltségébe tartozó cégek járhatnak jól a mostani lépéssel.
A szerződés értelmében a magyar állam biztosítja a bank igényeinek megfelelő ingatlant és annak biztonságát, igény szerint – a magyar adófizetők forintjaiból – még fel is újítja azokat. A bank épülete, illetve külföldi alkalmazottjai sérthetetlenek, a pénzintézet a működésére vonatkozó bármilyen szabályt maga alakíthat, egyetlen magyar hatóság sem ellenőrizheti tevékenységét, s mindennemű magyar korlátozás alól mentességet élvez. Egyetlen tevékenységét sem kell megfeleltetni a magyar jogszabályoknak, így a könyvelési, engedélyeztetési, regisztrációs kötelezettségnek sem kell eleget tenni. Adót, vámot és semmiféle közterhet nem kell fizetnie. Amennyiben bármely tevékenységéhez magyar hatósági engedélyre lenne szükség, azt úgy kell tekinteni, mintha már meg is kapta volna.
A bank dolgozói – kivéve a magyar alkalmazottakat – és családtagjaik diplomáciai mentességet élveznek. Korlátozás nélkül jöhetnek Magyarországra a pénzintézet érdekeiben eljáró szakértők és tanácsadók, illetve bárki, akit a bank meghív. A magyar hatóságok pedig vizsgálat nélkül adják ki a belépéshez, és az itt tartózkodáshoz szükséges igazolványokat, igazolásokat.
A bank igazgatótanácsának elnöke pedig az a 64 éves Nyikolaj Koszov, aki másfél évtizedet töltött szovjet külügyi szolgálatban, majd vezető beosztásokban dolgozott orosz állami cégeknél. Oknyomozó portálok szerint édesapja, idősebb Nyikolaj Koszov a múlt század hetvenes éveitől kezdve vezette a KGB magyarországi részlegét, az édesanyja, Jelena Koszova pedig 1949-től szovjet kémként részese volt az amerikai atomtitok ellopásának.
A mostani döntés tehát arra utal, lehet ugyan valamiféle pénzügyi vonzata az NBB Budapestre költözésének, de a pénzintézet legalább ekkora szerepet tölthet be az orosz hírszerzés életében, illetve az orosz geopolitikai célok elérésében. Szakértők úgy látják, Moszkvának sikerült egy újabb intézményt az unió területén letelepíteni, amelyen keresztül bárkit és bármit ellenőrzés nélkül be tud juttatni a schengeni határok mögé. A bank tiltakozik minden ilyen feltételezés ellen, és közleményében leszögezte: nem orosz, hanem egy nemzetközi fejlesztési pénzügyi szervezetnek tartja magát, amelyet szuverén államok hoztak létre, az ENSZ 1970/11417-es számú nemzetközi megállapodása alapján.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/13. számában jelent meg, 2019. március 29-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/13. számban? Itt megnézheti!
