Októberben a fogyasztói árak átlagosan 21,1 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 2,0 százalékkal nőttek – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A maginfláció –, amely a nyers élelmiszerek, szeszes italok, dohányáruk, háztartási energia, járműüzemanyagok, támogatott gyógyszerek és a hatósági áras szolgáltatások árától megtisztított fogyasztó kosárra számított árváltozását mutatja – a szeptemberi 20,7 százalékról 22,3 százalékosra emelkedett. Az uniós módszertannak megfelelő harmonizált fogyasztói árindex 21,9 százalékos októberi inflációt jelez. A különbség alapvetően abból ered, hogy ez a külföldiek magyarországi fogyasztását is figyelembe veszi, akik május óta nem tankolhatnak a hatósági, hanem csak a piaci áron.
Az élelmiszerek ára októberben 4,3, egy év alatt 40,0 százalékkal nőtt. A tojás ára októberben 24,1 százalékkal emelkedett és egy év alatt 87,9 százalékkal lett drágább, ami 34,2 százalékponttal nagyobb éves emelkedés a szeptemberinél. A kenyér ára 81,4, a tejtermékeké 75,4 százalékkal, a sajté 74,7, a vajé és vajkrémé 71,6 százalékkal, a száraztésztáé 58,6, a margariné 58,0 százalékkal, a péksüteményeké 54,7 százalékkal emelkedett tavaly októberhez viszonyítva. A friss zöldségek ára egy hónap alatt 9,1, egy év alatt 39,9 százalékkal ment feljebb. A cukor 11,8 százalékos és az étolaj 4,4 százalékos drágulása számít a legkisebbnek az élelmiszerek között.
A háztartási energia árának 64,4 százalékos drágulásán belül a vezetékes gáz ára 121,0, a tűzifáé 57,7, a palackos gázé 51,1, az elektromos energiáé 28,6 százalékkal nőtt egy év alatt. A tűzifa ára egyedül októberben 11,3 százalékkal emelkedett, a szén ára viszont 31,1 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 14,9, ezen belül az új személygépkocsikért 22,5, a konyha- és egyéb bútorokért 19,7, a szobabútorokért 19,1 százalékkal kellett többet fizetni.
A szeszes italok 17,7, a dohányáruk 9,6 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 46,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 29,4, a háztartási fogyóanyagoké 29,0, a mosó- és tisztítószereké 27,3, a testápolási cikkeké 26,0 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 8,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 27,4, a lakásjavítás és -karbantartás 23,8, a járműjavítás és -karbantartás 21,3, a sport- és múzeumi belépők 19,4, a lakbér 13,1 százalékkal került többe. Az év első tíz hónapjában a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 12,7, a nyugdíjas háztartások körében 13,0 százalékkal emelkedtek.
Több mint 25 év után szeptemberben először emelkedett 20 százalék fölé a magyar infláció, majd onnan októberben további erősödés jött 21,1 százalékra, ami kicsivel meghaladja az elemzői várakozásokat – írta a Portfolio.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a napokban arról beszélt, hogy év végére 25 százalékos infláció lehet. Illetve hogy az új ársapkákat olyan termékeknél vezethetik be, amelyek több mint 40 százalékkal drágultak.
Az árstopok nem tudják lefékezni az áremelkedést, sőt, hosszú távon nagyobb inflációt eredményeznek – mondta Bod Péter Ákos volt jegybankelnök november elején az ATV Híradónak.
Augusztusban a megkérdezettek 39 százaléka mondta azt, hogy súlyos gondot jelent számára az infláció, október elején viszont már 45 százalék vélekedett így – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből, még októberben.
