Októberben a fogyasztói árak átlagosan 21,1 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 2,0 százalékkal nőttek – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A maginfláció –, amely a nyers élelmiszerek, szeszes italok, dohányáruk, háztartási energia, járműüzemanyagok, támogatott gyógyszerek és a hatósági áras szolgáltatások árától megtisztított fogyasztó kosárra számított árváltozását mutatja – a szeptemberi 20,7 százalékról 22,3 százalékosra emelkedett. Az uniós módszertannak megfelelő harmonizált fogyasztói árindex 21,9 százalékos októberi inflációt jelez. A különbség alapvetően abból ered, hogy ez a külföldiek magyarországi fogyasztását is figyelembe veszi, akik május óta nem tankolhatnak a hatósági, hanem csak a piaci áron.
Hirdetés Az élelmiszerek ára októberben 4,3, egy év alatt 40,0 százalékkal nőtt. A tojás ára októberben 24,1 százalékkal emelkedett és egy év alatt 87,9 százalékkal lett drágább, ami 34,2 százalékponttal nagyobb éves emelkedés a szeptemberinél. A kenyér ára 81,4, a tejtermékeké 75,4 százalékkal, a sajté 74,7, a vajé és vajkrémé 71,6 százalékkal, a száraztésztáé 58,6, a margariné 58,0 százalékkal, a péksüteményeké 54,7 százalékkal emelkedett tavaly októberhez viszonyítva. A friss zöldségek ára egy hónap alatt 9,1, egy év alatt 39,9 százalékkal ment feljebb. A cukor 11,8 százalékos és az étolaj 4,4 százalékos drágulása számít a legkisebbnek az élelmiszerek között.
A háztartási energia árának 64,4 százalékos drágulásán belül a vezetékes gáz ára 121,0, a tűzifáé 57,7, a palackos gázé 51,1, az elektromos energiáé 28,6 százalékkal nőtt egy év alatt. A tűzifa ára egyedül októberben 11,3 százalékkal emelkedett, a szén ára viszont 31,1 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 14,9, ezen belül az új személygépkocsikért 22,5, a konyha- és egyéb bútorokért 19,7, a szobabútorokért 19,1 százalékkal kellett többet fizetni.
A szeszes italok 17,7, a dohányáruk 9,6 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 46,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 29,4, a háztartási fogyóanyagoké 29,0, a mosó- és tisztítószereké 27,3, a testápolási cikkeké 26,0 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatások díja 8,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 27,4, a lakásjavítás és -karbantartás 23,8, a járműjavítás és -karbantartás 21,3, a sport- és múzeumi belépők 19,4, a lakbér 13,1 százalékkal került többe. Az év első tíz hónapjában a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 12,7, a nyugdíjas háztartások körében 13,0 százalékkal emelkedtek.
Több mint 25 év után szeptemberben először emelkedett 20 százalék fölé a magyar infláció, majd onnan októberben további erősödés jött 21,1 százalékra, ami kicsivel meghaladja az elemzői várakozásokat – írta a Portfolio.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a napokban arról beszélt, hogy év végére 25 százalékos infláció lehet. Illetve hogy az új ársapkákat olyan termékeknél vezethetik be, amelyek több mint 40 százalékkal drágultak.
Eurostat: a magyar áremelkedés a negyedik legmagasabb az unióban
Szeptemberben 9,9 százalékra emelkedett az infláció az EU-ban, ami rekord, a magyar ennek több mint kétszerese volt.
Az árstopok nem tudják lefékezni az áremelkedést, sőt, hosszú távon nagyobb inflációt eredményeznek – mondta Bod Péter Ákos volt jegybankelnök november elején az ATV Híradónak.
Augusztusban a megkérdezettek 39 százaléka mondta azt, hogy súlyos gondot jelent számára az infláció, október elején viszont már 45 százalék vélekedett így – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből, még októberben.
