Úgy tűnik, hogy a BKV-nál ugyan még mindig létszámhiány van, ám a munkaerőhiány növekedését megállították, sőt az atv.hu cikkéből kiderül, folyamatosan töltik fel a járművezetői munkaköröket. Ugyan a képzett sofőr szakma továbbra is hiányszakmának minősül, ám a közlekedési vállalat adatai azt igazolják, 2017 óta emelkedőben van a sofőrök száma, sőt, tavaly óta mintegy kétszáz fővel emelkedett is, és nagyjából 3800-an dolgoznak főállásban, a következő megosztásban: autó- és trolibuszon 2550-en, villamoson 940-en és metrón 323-an. Jelenleg mintegy 100 villamosvezető képzése zajlik, és Környei Éva, a BKV jogi és humánpolitikai igazgatója a honlap kérdésére elmondta, hogy 300 sofőr hiányzik a pesti járatokról. Ugyanakkor kiemelte, hogy ugyan továbbra is szükségük van sofőrökre, ám a cég honlapján a toborzási igényünk eltolódott a karbantartó és mérnök munkakörök irányába.
Az
Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke, Naszályi Gábor
szerint a BKV válaszában szereplő adatok reálisak, igaz,
tavaly
ilyenkor az autóbuszok területén 3-400 járművezető
hiányozhatott, ez mérséklődhetett azóta olyan 200-250-re. Nem
titkolta ugyanakkor azt, hogy
a cég besegítői állományt foglalkoztat, például
saját ismerőse,
aki főállásban
tanárként keresi a kenyerét, szabadidejében buszsofőrként
dolgozik a BKV-nak. Naszályi
szerint ebből mindenki
profitál: a cég létszámhiánya csökken, miközben személyes
ismerőse is egy kis pluszra tehet szert ezáltal.
Ugyanakkor
a szakszervezeti
vezető szerint a dolgozók túl vannak hajszolva, amit
a
BKV egyébként közleményben
utasított vissza. Naszályi
hozzátette: a túlfoglalkoztatás mellett az eltérő kezdési és
végzési munkaidőpontok jelentik a legnagyobb veszélyt a
dolgozókra, ugyanis a járművezetőknek több órás eltolódáshoz
kell alkalmazkodni.
A MÁV-nál viszont a helyzet változatlan, továbbra is több száz fős létszámhiánnyal küzd. Az atv.hu-nak eljuttatott levelükben leírták, a pénztáros, a vezető jegyvizsgáló, a mozdonyvezető, a járműszerelő, a tolatásvezető, a biztosítóberendezési és távközlési műszerész, a felsővezeték-szerelő, a forgalmi szolgálattevő és a mérnök munkakörben küzdenek létszámhiánnyal leginkább.
Mindezek leküzdésére már 2016-ban kidolgoztak egy 60 pontos akciótervet, és a szakmai képzést a Baross Gábor oktatási központ (BGOK) szervezi, de a közeljövőben a Facebookot is bevetik, hogy rátaláljanak a jövő munkaerejére. Ugyanakkor az elmúlt két évben átlagosan mintegy 27 százalékos bérnövekedéshez jutottak a cég dolgozói, és továbbra is azt tartják követendőnek a jövőben, hogy az alanyi jogú emelésen túl, célzott akciókkal differenciált bérfejlesztésekre is sor kerüljön.
Meleg János a Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) elnöke a honlapnak elárulta, a MÁV-nál jelenleg nagyjából 17 ezren dolgoznak, ám a nagyjából 700 fős létszámhiány már most is érzékelhető a gyakorlatban. Említette, hogy a váci vonalon például vonatjáratok maradnak ki, vagy, hogy éppen jegyvizsgáló, netán mozdonyvezető nincsen a vonaton. A szakszervezeti vezető szerint tavaly is többen hagyták el a vasutat, mint ahányan érkeztek, illetve az, hogy a dolgozók leterheltsége miatt tartósan beteg munkavállalók teszik ki a létszámhiány harmadát (csaknem 35 százalékát).
