Lassan már az összes hazai bank bejelentette, hogy a jövő évtől átterhelik ügyfeleikre az idén augusztus elsejétől 0,3 százalékról 0,45 százalékra emelt tranzakciós illeték összegét, valamint az október elsejétől élő, ugyancsak 0,45 százalékos, a devizaváltásra és egyes pénzügyi eszközök megvásárlására terhelt kiegészítő tranzakciós illetéket. A bankok többsége jövő februártól számítja fel ezeket a díjakat, de akadnak, amelyek már az év első napjától. Eddig azért nem terhelhették át ezeket az összegeket, mert az idei év végéig díjemelési tilalmat vezetett be a kormány. És ezzel még nem ért véget a díjemelési hullám, hiszen a bankok jó része minden bizonnyal élni fog a törvény adta lehetőséggel, és a várhatóan 3-4 százalékos infláció mértékével is emelni fogja díjait.
Első pillantásra ezek a költségek nem tűnnek különösebben nagy tehernek a bankszámla-tulajdonosok számára, azonban mégis azok lehetnek. Amennyiben például egy forintszámláról devizát utal az ember, a pénzügyi tranzakciós illetéket és a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket együttesen számítja fel a bank. Így az állami elvonás mértéke tranzakciónként a korábbi 0,3 százalékról, illetve maximum 10 000 forintról 0,9 százalékra, legfeljebb 40 000 forintra nő.
A befektetők bizonytalansága magyarázza a forint gyengülését
Folyamatos marad a forint gyengülése, a jövő év végére 420 forint közelébe kerülhet a forint/euró árfolyam.
Érdemes ezért áttekinteni, hogyan spórolhatja meg, vagy legalább csökkentheti ezeket a kiadásokat a bankszámla tulajdonosa. Már csak azért is, mert egyébként is sok apró díjtétel és költség terheli a bankszámlákat. A legegyszerűbb, ha olyan bankszámlát választ az ember, amely automatikusan, extra díj felszámolása nélkül tartalmaz havonta bizonyos számú átutalást, esetleg a csoportos beszedés, az internetes bankolás, telefonos ügyintézés díját. Akadnak olyan számlacsomagok is, amelyek úgymond ingyenesek, sem a fent részletezett költségeket nem tartalmazzák, sem számlavezetési díjat nem számolnak fel utánuk. Jellemzően azonban a kártyakibocsátás, illetve a bankkártya éves díját nem lehet megspórolni, azaz ezek a csomagok sem teljesen költségmentesek. Az ilyen módon „ingyenes” számlacsomagok egy része meghatározott havi utalást vár a bankszámlára, mások egyéb feltételek teljesítéséhez kötik az „ingyenességet”.
A banki költségek a készpénzhasználat mellőzésével, azaz az aktív bankkártya használattal is csökkenthetők, a kártyás fizetésnél ugyanis a vásárlót semmiféle költség nem terheli, szemben a kereskedővel. Ha pedig mégis készpénzt használ az ember, törekedni kell, hogy havonta legfeljebb két alkalommal, maximum 150 ezer forintot vegyen fel bankjegykiadó automatából, annak ugyanis számára nincs költsége. A bankfiókban történő pénzfelvételt mindenképpen kerülni kell, mert annak díja minden banknál kiemelkedően magas.
A bankkártyák esetében érdemes kerülni a leginkább státuszszimbólumként funkcionáló, kifejezetten drága, „arany” és egyéb jelzőkkel minősített extra kártyákat, mert az azokhoz csatolt extra funkciókat – sorban állás nélküli banki ügyintézés, gyorsítósáv használata a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasfelvételén stb. – a legtöbb ember ritkán használja.
A digitális bankhasználat nagy áldásának nevezhetjük az sms üzeneteket kiváltó, a kártya és egyéb banki tranzakciókról szóló, a mobilunkra érkező push üzeneteket, ezek ugyanis a bankok többségénél ingyenesek, nem kell utánuk kifizetni az egyébként szokásos sms-díjat.
Áthárítják a tranzakciós illetékemelést a bankok
A végén mindig a fogyasztó húzza a rövidebbet.
Megoldás lehet az alapszámlára váltás is, amely minden hazai banknál elérhető. Ezt akkor kérheti az ember, ha nincs másik hazai bankszámlája. Az 1334 forint költségű bankszámla díjában benne van a havi 150 000 forintos ingyenes ATM készpénzfelvétel, a bankkártya éves és a csoportos beszedés díja, továbbá legfeljebb havi 100 000 forintig 4 elektronikus átutalás.
