Itt a 400 forintos euró, nem látni, hol a vége a látványos gyengülésnek

Itt a 400 forintos euró, nem látni, hol a vége a látványos gyengülésnek

(Forrás: Pixabay)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A forint esetében tapasztalt nagyobb gyengülést – más térségbeli devizákhoz képest – részben az elmúlt tizenkét év gazdaságpolitikája okozza. Lapunk is folyamatosan beszámolt róla, hogy újabb történelmi mélypontra került a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon hétfő reggel és folyamatosan zuhant, 10 órakor már 400 forint volt egy euró. A forint jelentősen alulteljesít: a cseh korona és a lengyel zloty sokkal kisebb mértékben gyengül, mint a magyar fizetőeszköz..

Az euró hat órakor még 387,94 forinton állt, magasabban a péntek esti 385,72 forintnál. Hajnalban történelmi csúcson, 388,19 forinton jegyezték. Majd hét óra előtt pár perccel új csúcsra, 388,43 forintra került. 8 óra után már 390 fölött volt az árfolyam, fél tíz előtt pedig 396,6 forinton jegyezték. Utána picit megtorpant a zuhanás, és 395,2 forintra állt vissza az euró árfolyama. Aztán újra emelkedni kezdett, 9:50-kor a 397-et is átlépte, 10 órakor pedig a 400-at.

A Portfolio.hu arról írt, hogy a befektetők rendkívül érzékenyen reagáltak a hétvége fejleményeire, és a kockázatkerülő üzemmód az, ami megviseli a forint árfolyamát. A lap reggel 8-kor arról is beszámolt, hogy a régióban a lengyel zloty is eséssel kezdte a hetet, a cseh korona pedig 0,6 százalékot veszített.

A svájci frank 384,51 forintról 387,9 forintra nőtt, miután korábban rekordszinten, 388,29 forinton is állt. A dollár árfolyama 353,26 forintról reggel 357,38 forintos csúcs emelkedett, 10 óra előtt pedig már 366 forint volt.

Délelőtt 11 óra körül megtorpant az árfolyam emelkedése, és visszament a 397,4-es szintre, kerek szinteknél általában ez szokott lenni. Az is lehet azonban, hogy jegybanki intervenció segített, az MNB ilyenkor forintvásárlásokkal próbálja támogatni az árfolyamot, de ezeket a műveleteket soha nem hozzák nyilvánosságra.

Nem zárható ki a további gyengülés

Elemzők szerint a tapasztalat általában az, hogy kora délután, az amerikai tőzsde nyitásakor, vagyis magyar idő szerint délután kettő körül újabb gyengülési hullám jön. Végül hétfőn ez mégsem következett be, a forint 393 alá jött vissza, amiben nagy része lehet annak, hogy az orosz és ukrán külügyminiszterek bejelentették: személyesen is asztalhoz ülnek.  

Az orosz-ukrán háború miatti általános rossz hangulat azonban marad, így érdemi enyhülést is csak a háborúval kapcsolatos kilátások javulása hozhat, és a kelet-közép-európai devizák zuhanását egyelőre nem tudják megfékezni az érintett országok jegybankjai intervencióikkal. Azt hozzá kell tenni, hogy a forint esetében tapasztalt nagyobb gyengülést részben az elmúlt tizenkét év gazdaságpolitikája okozza, az a téves felfogás, hogy az exportőrök támogatásán keresztül ösztönzőleg hat a gazdaságra a gyenge forint. 

 – A forintnak a régiós valutáknál gyorsabb elértéktelenedését Magyarország nagyobb kitettsége is okozza. Egyrészt jelentős az energetikai függőség Oroszországtól, másrészt a magyar gazdaság teljesítménye nagymértékben függ az exporttól. De azt is mérlegelik a piacok, hogy magas az államadósság és a költségvetési deficit – erősítette meg lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank elemzője.

Épp ezért elég furcsán hat, hogy miután elérte a 400-as lélektani határt a forint/euró árfolyam, Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon méltatta a kormány válságkezelését, és egy szót nem ejtett a történelmi mélypontról. – Megszorítások helyett támogató gazdaságpolitikával kezeltük a válságot, így ma már több embernek van munkája Magyarországon, mint a járvány előtt – ezt írta ki közösségi oldalára hétfőn fél 11 körül a pénzügyminiszter. Mint hozzátette, azon dolgoznak, hogy „a szomszédban zajló háború hatásaitól is megvédjük a magyar családokat és vállalkozásokat”. Ezután pedig kommentben felsorolta, miket köszönhetnek az Orbán-kormánynak a magyarok. A rendkívül gyenge forint nincs köztük. 

A régiós devizák zuhanórepülése kapcsán a Commerzbank vezető devizastratégája dobta be azt az ötletet, hogy az Európai Központi Bank (EKB) siessen a régió segítségére. 

Mint a Portfolió idézi, Ulrich Leuchtmann szerint a magyar, a lengyel és a cseh jegybank szemlátomást nem tud jelentős és tartós hatást gyakorolni a piacra, miközben az európai politikusokat és az EKB-t láthatóan hidegen hagyják a kelet-közép-európai devizák sorsa. Az eurózóna jegybankja azonban megteheti, hogy eurót adjon el és cserébe lengyel zlotyt, cseh koronát és forintot vesz a piacon, vagy pedig eurót vesz és dollárt, illetve japán jent ad el.

Ezzel az elképzeléssel kapcsolatban Virovácz elmondta, korábban volt már olyan forgatókönyv, amely szerint az EKB állampapír-vásárlásba kezdett, hogy megelőzzék az olasz, a görög és a portugál adósságproblémákat. Hogy most meglépnének-e valami hasonlót a sokkal kisebb jelentőségű régiós gazdaságok érdekében, azt nem lehet megmondani. Talán akkor van ennek realitása, ha az euró/dollár árfolyam paritásba kerül – tette hozzá.

Új csúcson az olaj- és a gázár

Nemcsak a forint, illetve a régiós devizák árfolyama szakadt hétfőn, hanem az olajpiacon is félelmetes folyamatok zajlanak, a világ legfontosabb nyersanyagának árfolyama rövid idő alatt 15-18 százalékot emelkedett, és ezzel évtizedes csúcsra repült az árfolyam. Hétfő reggel a Brent típusú olaj árfolyama 135, a WTI árfolyama pedig 125 dollár közelébe emelkedett. Ha nem lenne hatósági árstop, idehaza már bőven 600 forint felett járnának az üzemanyagárak. 

Ennek fő oka, hogy Washington már vizsgálja annak lehetőségét, miszerint törvényt fogadnak el az orosz kőolaj és egyéb energiatermékek importjának betiltásáról. Antony Blinken amerikai külügyminiszter számolt be arról még vasárnap, hogy aktív tárgyalásokat folytatnak európai partnereikkel az orosz olaj importjának tiltásáról, miközben fenntartják a folyamatos globális olajellátást. 

Nancy Pelosi amerikai házelnök a demokrata párti kollégáihoz vasárnap este intézett levelében azt írta, hogy az Egyesült Államok képviselőháza a következőket fontolgatja: „A törvényjavaslatunk betiltaná az orosz olaj- és energiatermékek behozatalát az Egyesült Államokba, hatályon kívül helyezné a normális kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal és Fehéroroszországgal, és megtenné az első lépést annak érdekében, hogy megtagadja Oroszország hozzáférését a Kereskedelmi Világszervezethez. Arra is felhatalmaznánk a végrehajtó hatalmat, hogy emelje fel az orosz import vámjait”.

Korábban brit tisztviselők sem zárták ki az orosz olajbehozatal teljes betiltását. 

Az orosz energiaszállításokkal kapcsolatos további lehetséges szankciók kockázatai miatt hétfőn az áprilisi szállítású gáz határidős ára is új történelmi csúcsra, 300 euró fölé ugrott, egy éve még 17 euró körül járt az árfolyam.

– A mostani erősebb forintzuhanás további oka az olajimport esetleges tilalmával kapcsolatos újabb pánikhullám – jelentette ki Virovácz Péter. Különösen azért menekülnek a befektetők a feltörekvő valutákból, mert a levegőben lóg, hogy Európa mellett Japán is csatlakozik az esetleges olajembargóhoz. Így még súlyosabb lenne a helyzet, mindenhol növekedési problémák, stagfláció jelentkezhet az elemző szerint.

A szakember szerint az olajimport tilalma jelentősen megcsappantaná az orosz bevételeket, és valós veszélyként merülhet fel a tényleges államcsőd lehetősége Oroszországban. Ami talán nincs is olyan messze: vasárnap az orosz pénzügyminisztérium közleményt jelentetett meg, amely szerint a nem orosz befektetők által tartott államkötvényekhez kötődő kifizetések a nyugati országok által kivetett szankcióktól függenek. Az, hogy az orosz állam feltételhez kötötte a külföldi befektetőknek járó államkötvény-törlesztések kifizetését, a gyakorlatban felér egy feltételes államcsőddel.

Nem véletlen, hogy a Moody's nemzetközi hitelminősítő vasárnap a nagyon magas adóskockázatot jelző szintre, vagyis bóvli kategóriába rontotta Oroszország besorolását, méghozzá az orosz állam szankciók miatt kiélezett pénzügyi helyzetére való hivatkozással. 

A háborúról itt olvashatja percről percre közvetítésünket!