A 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett a jövőben 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után keletkező kamatokra és az újonnan vásárolt értékpapírok árfolyamnyeresége után kell megfizetni – derül ki a Magyar Közlönyben szerda este kiadott kormányrendeletből, amelyet a Portfolió vett észre.
Az Európa-liga budapesti döntője közben és az Orbán Viktor miniszterelnök születése napján kiadott jogszabály tehát igen komoly szigorítás, amely csaknem megduplázza a kamatokra rakodó közterhek mértékét, ráadásul egy olyan időszakban, amikor a magas infláció miatt így is nehéz reáljövedelmet szerezni a megtakarításokból.
A 205/2023. (V. 31.) kormányrendelet alapján a természetes személyeket szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli az szja-törvény szerinti kamatjövedelem (ide értendő az árfolyamnyereség is) után, az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével. A július elsején hatályba lépő rendelet alapján a jelenleg 13 százalékos szochót a következő megtakarítások kamatjövedelme után kell megfizetni:
• bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla után a hatálybalépést követően keletkező kamatjövedelemre;
• lekötött betét esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára;
• a nyilvánosan forgalomba hozott kötvények, befektetési jegyek hozama esetében a rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára;
• A nyereménybetét, tárgynyeremény után szerzett kamatjövedelem esetén a magánszemélyt teljes egészében az e rendelet hatálybalépését követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre;
• a rendelet hatálybalépésétől kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére;
• a rendelet hatálybalépésétől nyújtott tagi kölcsön kamatára;
• a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját az ott említett jövedelemnek a teljesített feltételes jogszerzési időtartamnak az e rendelet hatálybalépését követő időszakkal arányos részére.
Az adó megfizetése alól csak az ingatlanalapok befektetési jegyei és az állampapírok mentesülnek. A Portfolió a rendelettel kapcsolatban megjegyzi: a kormány célja vagy az, hogy a lakossági állampapírok irányába terelje a lakossági megtakarításokat, vagy pedig az, hogy növelje a költségvetési bevételeket. Az előbbire utal a Magyar Közlönyben megjelent másik jogszabály, amely előírja a bankoknak, hogy év végén bemutassák majd az ügyfeleknek, mennyit nyertek volna, ha pénzüket állampapírba teszik, szemben a bankbetétekkel. A kormány szempontjából érthető az adóintézkedés, ez ugyanakkor biztosan nem szolgálja a lakossági megtakarítók és a megtakarítási piac szélesebb érdekeit – írja a portál. Pénzügyi értelemben a kamatadó csaknem megduplázódása sok szolgáltató számára lesz fájdalmas, különösen a hozamorientált befektetéseknél (például az alapoknál), hiszen ugyanazon nettó hozam eléréséhez az eddiginél mintegy 18 százalékkal nagyobb bruttó hozam elérésére lesz szükség.
A kedden beterjesztett jövő évi büdzséből egyébként már látszott, hogy a kormány bizonyos területeken megszorításokra készülhet, fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy a tervezett 4 százaléknál kisebb lesz a gazdasági növekedés. Evégett elrendelte minisztériumi álláshelyek 10 százalékának elvonását, illetve ígéretével ellentétben nem vezeti ki az extraprofitadókat, sőt, a legnagyobb kiskereskedelmi cégekre vonatkozó különadó-kulcs emelkedik.
