Újabb mutató jelzi, hogy a magyar gazdaság rövid távon nem lendül fel
Orbán Viktor 2019 januárjában egy víziszárnyas-feldolgozó átadásán (Fotó: Facebook/Orbán Viktor)

Egyelőre nehezen képzelhető el, hogy a magyar gazdaság kilő az év elején, ahogy azt Orbán Viktor reméli. Most egy újabb mutató, az úgynevezett  beszerzési menedzser index (BMI) 2024 decemberi adatai jelzik a gazdaság lassulásának és a feldolgozóipari aktivitás alacsonyabb szintjének folytatódását, bár az igaz, néhány részindex enyhe pozitív elmozdulást jelez – közölte üzleti jelentésében a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT).

A BMI 2024 decemberi szezonálisan kiigazított értéke ugyanakkor 50,6, ez enyhe bővülést jelez az előző hónaphoz képest. Ez az érték azonban elmarad a hosszú távú (52,4) és az elmúlt három év (53,2) decemberi átlagától. Az idei index a kilencedik legkisebb decemberi érték 1995 óta.

Hogyan számítják ki az értéket?

A jelentés 100 feldolgozóipari vállalat körében havi rendszerességgel végzett kérdőíves információgyűjtésen alapul. A felmérés a társaság tapasztalatai szerint jó alapja a gazdasági konjunktúra vagy recesszió jelzésének, mivel a vállalatok először beszerzési döntéseikkel reagálnak a piaci környezet változásaira.

A beszerzési menedzser Index (BMI) egy összetett mutatószám, öt egyedi index súlyozott átlaga: új rendelések, termelési mennyiség, foglalkoztatás, szállítási átfutási idő, vásárolt készletek. A BMI 50 százalék feletti értéke a feldolgozóipari tevékenységek fellendülésére, ez alatti értéke a recesszió irányába való elmozdulásra utal.

A vállalatok által adott válaszok az előző hónaphoz viszonyított változást jelzik. Az index kiszámítása a válaszok százalékos megoszlásán alapul: a pozitív (nőtt) válaszok százalékos arányához hozzáadjuk a változatlan válaszok felét. Az így kapott index 100 százalékos értéke azt jelzi, hogy valamennyi vállalat növekedésről, fellendülésről számolt be

Az indexek alakulása

  • Termelési mennyiség: az index nőtt, bár a növekedés mértéke elmaradt a várttól, 1,4 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest.
  • Új rendelések: az index 0,3 százalékponttal emelkedett, enyhe fellendülést jelez az indexérték.
  • Foglalkoztatottság: az index 44,5-re csökkent, folytatva a zsugorodást. Ez a harmadik legalacsonyabb decemberi érték 1995 óta.
  • Szállítási átfutási idő: az index 50 alatt maradt, 6,4 százalékponttal javult.
  • Beszerzési mennyiség: az index 1,6 ponttal nőtt, de továbbra is alacsonyabb, mint az elmúlt három év átlaga.
  • Beszerzési árak: Az árak emelkedését tükröző index 7,4 százalékponttal nőtt, és az elmúlt évek egyik legmagasabb decemberi értékét érte el.
  • Késztermékkészletek: Az index 4,2 százalékponttal emelkedett, az idei érték az átlag felettinek tekinthető.
  • Külpiaci mutatók: Az export- és importindexek 50 felett állnak, de az elmúlt évek tendenciái alapján változó mozgást mutatnak. Az importindex 1,3 százalékponttal, míg az exportindex 0,1 százalékponttal csökkent.
  • Árváltozások és alapanyagellátás: A hónap során több alapanyag, például fémlemezek, műanyag alapanyagok és textil ára emelkedett. Hiány mutatkozott rozsdamentes zártszelvényekből, miközben acél, alumínium, réz és tojás ára csökkent.

Hosszú távú trendek

A hazai feldolgozóipar a tavaszi bővülést követően lassulást mutatott, amely novemberben megállt. Az idei év decemberi értéke azonban az elmúlt évtizedek trendjeihez képest alacsonynak számít. A vásárolt készletek indexe 1995 óta a negyedik legmagasabb decemberi értéket érte el, jelezve a készletezés növekedését.

– Fontos mutató a nyers index is, ami a felmérés során megkérdezett változásokat mutatja a szezonális kiigazítás nélkül. Ez az érték ebben a hónapban 45,5 pontos, ez közel azonos a tavaly ilyenkori értékkel, ami 45,2 százalékpont volt. Mivel a nyers index a zsugorodási tartományban áll, az 50,6-ot egy kissé csalókának, ugyanakkor jó jelnek tekinthetjük. Összességében mivel a nyers értékek messze a BMI alatt maradnak, így azért kijelenthető, hogy a magyar gazdaság rövidtávon nem lendül fel – mondta lapunknak Kostyal Dániel elemző.

A szakember hozzátette, az ugyanakkor mindenképpen pozitív jel, hogy majdnem minden indexérték növekedett. A brit index is hasonló képet mutat, bár a saját és az uniós piacon eddig fellendülést remélő válaszadók optimizmusa megrendült a friss felmérés szerint, ennek ellenére még mindig többen bővülést várnak az első negyedévben.