Nem jelent közvetlen, súlyos csapást a magyar gazdaságra az az 1,04 milliárd eurónyi EU-s forrás, amitől hazánk elesik a jogállamisági mechanizmus miatt – mondta a Magyar Hangnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. Ahogy lapunk is beszámolt róla, a pénzeszközök elvesztéséről szóló döntés azért született, mert Magyarország nem hozta meg az EU Tanács által 2022 decemberében előírt intézkedéseket. A kormány nem biztosította az uniós források elköltésének átláthatóságát, különösen a közbeszerzések terén, és nem vezetett be mechanizmusokat a korrupció elleni küzdelemre. Az EU Tanácsa 6,3 milliárd eurót, azaz a Magyarországnak juttatott kohéziós források 55 százalékát függesztette fel, Budapest most az első, 1,04 milliárd eurós részletet veszíti el.
Mint Virovácz Péter elmondta, a teljes uniós forráskeret körülbelül 30-31 milliárd euróra tehető, így az elvesztett egymilliárd arányaiban nem kiemelkedő. Az elemző szerint ugyanakkor hosszabb távon fontos pénzpiaci következményekkel járhat. – Nem azt jelenti, hogy nekünk holnap be kell fizetni egymilliárd eurót az unió kasszájába. Ez arról szól, hogy ezt a pénzt mi nem hívhatjuk le. Az egymilliárd euró hiánya inkább szimbolikus veszteség, amely azonban komoly jelzésértékkel bírhat a pénzpiaci szereplők számára – hangsúlyozta. A közgazdász rámutatott, hogy a befektetők szemében a helyzet nem csak az elvesztett összeg miatt aggasztó, hanem azért is, mert az ügy előrevetíti a forrásvesztés lehetőségét a helyreállítási alapok, valamint más uniós pénzek esetében is. A befektetők fogalma alatt egyébként nagyrészt amerikai és londoni hedge fundokat, valamint óriási nyugdíjalapokat kell érteni, amelyek milliárdos nagyságrendű globális tőkét mozgatnak. Ezek az alapok a magyar államkötvények iránti érdeklődésüket szigorú kockázati szabályok szerint alakítják, és az uniós források körüli bizonytalanság könnyen kedvezőtlen döntésekhez vezethet. – Ez egy jelzés számukra, hogy itt még mindig nincsen megállapodás, most már forrásvesztésig fajult a helyzet. A befektetők aggodalma abból fakad, hogy a magyar kormány gyakran előre elkölt uniós pénzeket költségvetési forrásból, és utólag számít a visszatérítésükre – mondta.
Európai Bizottság: Magyarország elesik egymilliárd eurónyi forrástól – reagált a kormány
Ez az első ilyen eset az EU történetében. Ezek a pénzek örökre elvesznek, ami a magyar kormány cselekvésképtelenségének következménye – közölte a testület szóvivője.
A szakértő kiemelte, hogy nem csődről van szó, de az államadósság-ráta jelentősebb növekedése olyan fejlemény, amit sem a befektetők, sem a hitelminősítők nem néznének jó szemmel. Mint kiemelte, az elvesztett egymilliárd euró közvetlen gazdasági hatása tehát csekély, a helyzet azonban súlyos pénzpiaci következményekkel járhat, amelyek hosszú távon érinthetik Magyarország hitelességét a befektetők szemében. Ez pedig a forint árfolyamán keresztül már most érezteti hatását.
Róna Péter közgazdász szerint igen nagy a valószínűsége, hogy a mostani egymilliárd eurós pénzvesztés csak az első a sorban. A jelek szerint a magyar kormány nem igazán akar megfelelni az Európai Uniónak a jogállamisággal, a korrupció csökkentésével, illetve megszüntetésével kapcsolatos elvárásainak. – Ez a kormányzati magatartás azt üzeni a világnak, hogy az ország vezetői nem tartanak igényt a még zár alatt lévő eurómilliárdokra. Ennek következményei pedig oda vezetnek, hogy a befektetők elkerülik az országot, legfeljebb a politikai alapon a magyar gazdaságba invesztáló keletiek maradnak, amelyből sok haszna nincs az országnak – mondta az Oxfordi Egyetem oktatója.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek a kormányzati magatartásnak komoly szerepe van a forint gyengélkedésében. Azt is kiemelte, hogy amennyiben évente csak ekkora összegű uniós támogatást veszítünk el, az a magyar gazdaság stagnálását eredményezi. Az uniós támogatások elzárása óta eltelt két év gazdasági teljesítménye ugyanis bebizonyította, hogy saját erejéből képtelen a növekedésre a magyar gazdaság.
Új uniós biztos: nem késő visszalépni a szakadék széléről
Nem gondolja, hogy „túl ír” lenne a feladathoz.
Kérdésünkre elmondta, a jelek szerint a hitelminősítő intézetek egyelőre nem érzékelik az uniós forrásvesztés jelentőségét, igaz a teljes forrásvesztést követően még nem értékelték a magyar gazdaság teljesítményét. Amennyiben azonban bizonyossá válik, hogy az ország nem nagyon jut uniós forráshoz, változhat a véleményük. Ha pedig a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolják vissza az országot, akkor a maradék befektető is elveszítheti érdeklődését az ország iránt, illetve az állampapírpiacról kivonulhatnak azok a nagy alapok, amelyek nyugdíjpénztári pénzeket kezelnek. Számukra ugyanis csak a befektetésre ajánlott országok állampapírjainak vásárlása engedélyezett.
