Varga Mihály: Mi 137 négyzetméteren élünk hatan, az átlagfogyasztás környékén lehetünk

Varga Mihály: Mi 137 négyzetméteren élünk hatan, az átlagfogyasztás környékén lehetünk

Varga Mihály szavaz (Fotó: Varga Mihály / Facebook)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Négy gyerekével és feleségével 137 négyzetméteren élnek, mégis valószínűnek tartja Varga Mihály, hogy a rezsijük az átlagfogyasztás környékén alakul majd. A pénzügyminiszter erről a Telexnek adott videóinterjúban beszélt Tusnádfürdőn. A kérdésre, hogy kiszámolta-e, mennyivel nő majd a rezsije, azt válaszolta, hogy kevés ideje volt rá, de a felesége már biztosan. Az átlag környékén lehetünk majd valahol, nem tudom, felette vagy alatta – jelentette ki Varga Mihály. A tények ennek ellentmondani látszanak, legalábbis már két gyerekkel, jóval kisebb lakásban jelenősen túl lehet lépni a kormány által megszabott átlagfogyasztás mértékét. Igaz, lehetséges, hogy Vargáék közül sosincs otthon senki, és ha igen, akkor sem használnak semmilyen elektronikai eszközt.

Szóba került az is, egy ilyen gazdasági helyzetben mennyire bölcs döntés Európa legnagyobb tűzijátékát megrendezni. Varga erre azt válaszolta, hogy állami ünnepről van szó, a legfontosabbról. Tehát akkor minden pénzt megér? Varga szerint nem, nem minden pénzt fordítanak erre a célra, korlátos az összeg, de volt olyan elképzelés, hogy még ennél is többet költsenek rá. A miniszter azt állította, ők egy forráskeretet biztosítanak, és bíznak benne, hogy ennél kevesebbe kerül majd. Hogy mekkora forráskeretet? Varga azt mondta, 350 millióba fog kerülni. A felvétel után ugyanakkor a Pénzügyminisztérium jelezte a Telexnek, hogy a miniszter egy másik számra gondolt. A rakéták beszerzési ára valójában nettó 1,3 milliárd forint, ami megegyezik a tavalyi tűzijáték árával.

Beszéltek a katamódosításokról is, a politikus szerint senki nem vonta kétségbe, hogy a szabályozáshoz hozzá kellett nyúlni. Varga azzal indokolt, hogy azon átlépők száma, akik korábban bejelentett munkavállalók voltak, jelentősen megnőtt. Úgy látja, a 455 ezer katás vállalkozó több mint kétharmada olyan, aki korábban valamilyen foglalkoztatási jogviszonyban volt. Nyilván kérdéseket vethet fel szerinte, ilyen gyorsan kellett-e ezt meglépni, de úgy látja, ők hagytak kellő felkészülési időt szeptemberig. A korábbi helyzet, úgy gondolja, senkinek nem volt jó, visszaélések tömegét indította el, és az emberek igazságérzetével találkozott, „hogy ha egy ápolónő vagy tanár tisztességesen megfizeti az adó- és járulékterheit”, akkor ezt várhassuk el egy vállalkozási formától is. Varga nem lát olyan problémát, ami miatt a mostani módosításhoz hozzá kellene nyúlni.

Szóba került az is, a tanárok bérét emelhetik-e a helyreállítási alap forrásaiból, ha megérkeznek. A miniszter azt mondta, az uniós pénzek kétségtelenül össze vannak kötve a béremeléssel, nemcsak a tanárok, de az orvosok számára is. Aztán pontosított annyiban, hogy az orvosok béremelését ígérték meg konkrétan, „de ha megérkezik az uniós támogatás, az kikönnyít olyan hazai forrásokat, amelyekből a kormány mérlegelése után biztosítható ez a forrás.”