
A 2023-as 17,6 százalékos, illetve a megelőző év 14,5 százalék inflációját követően tavaly jelentősen gyengült a hazai pénzromlás mértéke. Az elemzők által várt éves 3,7 százalék mögött azonban ellentétes hatások húzódnak meg. Amíg az év első felében a januári 3,8 százalékos értéket követően hullámzott a mutató értéke, szeptember után egyértelműen gyorsult a folyamat. A banki, illetve kutatóintézeti elemzők becslései 4,3 és 4,7 százalék között szóródnak, így az ebből számított átlag szerint tavaly decemberben 4,4 százalékra gyorsulhatott az infláció. (A KSH holnap közli a pontos adatot.)
Virovácz Péter, az ING Bank vezető gazdasági elemzője ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy sokan ugyan az év/év áremelkedésről beszélnek, ahhoz azonban hogy megértsük a gazdaságban zajló folyamatokat, a hó/hó adat alakulását érdemes figyelni. Az elemző szerint az elmúlt időszakban két tényező járult hozzá a pénzromlás tempójának emelkedéséhez: egyrészt az üzemanyagok, másrészt az élelmiszerek drágultak relatíve nagy mértékben. Összességében mintegy fél százalékos gyorsulásról beszélhetünk. Hogy tisztán lássunk, érdemes ezt az adatot a bázishoz, vagyis a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítani. Azt látjuk, hogy 2024 végén jelentősen lassult az infláció, és ez magyarázza, hogy az akkori csökkenő tendenciához képest most viszonylagosan magas az áremelkedés havi nagysága, ami az éves adatban is megmutatkozik.
– Várakozásaim szerint az éves adat decemberben 4,5 százalék körül alakul majd. Ennek nagyobbik része az egy évvel korábbi alacsony bázisnak köszönhető, vagyis egyedi hatásról van szó, ezért összességében nincs ok az aggodalomra, hiszen átmeneti jelenséget látunk. Az idei év elején valószínűleg továbbra is magasban marad majd a mutató értéke, év közben pedig hullámzó adatokra számíthatunk. Lesz olyan időszak, amikor egészen 3,5 százalékig csökken a pénzromlás mértéke, de lesz olyan is, amikor akár az öt százalékot is elérheti. Hasonló hullámzást figyelhettünk meg a tavalyi évben is – mondta az elemző.
Virovácz Péter arról is beszélt, hogy az idei év egészében 4,2 százalékos áremelkedésre számít, talán valamivel többre, vagyis tempósabb lesz a drágulás. Ennek oka egyrészt a globális áremelkedés, ami leginkább földgáz és az élelmiszer-alapanyagok árának emelkedésében ölt testet. A másik tényező, ami hajtja az áremelkedést, az a forint gyengülése. Ez utóbbi az import termékek árában – üzemanyag, ruházat, tartós fogyasztási cikk – azonnal megjelenik, és húzza felfelé az árakat. Ezt a hatást legfeljebb nemzeti valutánk jelentős erősödése ellensúlyozhatná, ennek a valószínűsége azonban igencsak alacsony. A szakértő szerint a pénzromlás felgyorsulását előidéző harmadik tényező lehet a gazdaságpolitika. A kormány az idei év elején kivezette a tranzakciós illeték, illetve az egyéb banki költségek emelkedésére vonatkozó áthárítási tilalmat. Ezért most azt látjuk, hogy a pénzügyi szolgáltatók emelik szolgáltatásaik árát. Ugyanez a hatása a velünk maradó különadóknak, illetve a termékek árába beépülő adóknak, például az üzemanyagok inflációkövető jövedéki adóemelésének. Ez utóbbi lényege, hogy az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó minden év elején a megelőző év júliusában mért infláció értékével emelkedik. Az intézkedés hatása azért érvényesül fokozottan, mert az üzemanyagokra rakódó plusz teher a szállítmányozáson, a logisztikán keresztül minden termék árát emeli. Virovácz Péter szerint ezek a hatások összességében fél százalékot emelhetnek a hazai pénzromlás tempóján.
Az inflációnak a fogyasztásra gyakorolt hatásáról az elemző elmondta, a pillanatnyilag érzékelhető mérsékelt áremelkedésnek jelentős közvetlenül nincs hatása a fogyasztásra.
– Indirekt hatásról azonban beszélhetünk – mondta –, mégpedig a fogyasztói bizalom alakulásán keresztül. A vásárlók ugyanis azt látják, hogy az általuk érzékelt áremelkedés – a gyakran vásárolt olyan áruk, mint az üzemanyag, vagy az alapvető élelmiszerek esetében – jelentősen magasabb, mint a statisztikai hivatal által közölt adat. A megrendülő fogyasztói bizalom pedig azt okozhatja, hogy a tavasszal felszabaduló állampapírhozamok egy jó részéből nem hétköznapi termékeket vásárolnak az emberek, hanem ismét befektetik azt a nehezebb időkre számítva, hiszen akár újabb inflációs sokk is bekövetkezhet. A másik oldalon viszont kockázatot jelent, hogy amennyiben valóban bekövetkezik a kormány által is várt fogyasztási boom, akkor az megdobhatja az inflációt is. Ebben az esetben ugyanis a vállalatok – érzékelve a vásárlási kedvet – áthárítják az adók, illetve az importhatás miatt növekvő költségeket a fogyasztókra. Vagyis a berobbanó fogyasztás gyorsíthatja a pénzromlás tempóját. Ezen forgatókönyv bekövetkezésének valószínűsége azonban kicsi, inkább kockázatként említhető. Ha mégis sor kerül erre, az az állampapírhozamok és befektetések felszabadulásakor, az első negyedévben következhet be, hiszen ekkor szabadul fel az állampapírállomány 56 százaléka. Esetleg júliust követően, amikor a családtámogatási rendszer kifizetései megnőnek majd. Összességében arra lehet számítani, hogy a 2024-es, várhatóan 3,7 százalékos infláció felgyorsulhat, és idén valamivel meghaladhatja négy százalékot.