Az idei és a jövő évi béremelkedések hatására 2022 második vagy harmadik negyedévében elérheti a bruttó félmillió forintot az átlagfizetés Magyarországon − írja az MTI a Világgazdaság hétfői számára hivatkozva.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint már idén is megközelíthetik a félmilliós szintet a hazai keresetek, a november−decemberi időszakban esedékes béren kívül juttatásokkal együtt az átlagfizetések az év végén átmenetileg bruttó 490 ezer forint körül alakulhatnak. A nem rendszeres kereseti elemek az évnek ebben a szakaszában általában erőteljesen megdobják a fizetéseket. Tavaly decemberben is így történt, akkor 449 ezer forintig emelkedtek, ami több mint 40 ezer forinttal volt magasabb az éves átlagnál. Júniusban 436 ezer forint volt a nemzetgazdasági átlag.
A statisztikai hivatal adatai szerint több nemzetgazdasági ágban, mint a pénzügyi szolgáltatások területén, az IT-szektorban vagy a villamosenergia-iparban, már tavaly is félmillió forint feletti fizetésekkel lehetett találkozni. Idén a legjobban fizetett területek közé felzárkózhat az egészségügy is, az év elején indított bérfejlesztési programnak köszönhetően. Az autóiparban eközben már egymillió forint körül is keresnek a mérnökök.
Ugyanakkor országosan továbbra is óriási különbségek vannak a fizetésekben: a fővárosban tavaly kétszer annyit lehetett keresni, mint az egyik legszegényebbnek számító Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Érdemes azonban felidézni, hogy – mint lapunk is megírta – az átlagbérnél sokkal jobban kifejezi a jövedelmi viszonyokat a medián bér: az a kereset, amelynél ugyanannyian kapnak többet, mint ahányan kevesebbet. A mediánbér mintegy 80-100 ezer forinttal alatta marad az átlagbérnek, vagyis sokaknak jóval alacsonyabb a bérük, mint a hivatalos statisztikai átlag.
Mellár Tamás közgazdász professzor, a KSH korábbi elnöke arról is beszélt lapunknak, hogy egyébként is több sebből vérzik a hivatalos statisztika. Például a KSH-jelentés első sorában „a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete” kifejezés szerepel, ami félrevezető, hiszen a részletes elemzésből kiderül, hogy a fenti érték csak a legalább öt főt foglalkoztató cégek, a költségvetési intézmények és nonprofit szervezetek adatait tartalmazza.
Vagyis az öt főnél kisebb vállalkozások – ahol a legalacsonyabbak a fizetések – hiányoznak az átlagbérszámításnál, ráadásul csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak adatait tartalmazza. Mellárt Tamás kiszámolta, ha mindenkit figyelembe vesz, akkor hozzávetőlegesen harminc százalékkal alacsonyabb átlagbért kap, mint a hivatalos statisztikai adat. A további torzító tényezőkről itt olvashat.
