A kormány újabb szavazatvásárló intézkedésre készül, ezúttal a bankok vannak a célkeresztben. Erről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszélt március utolsó napján: – Nagyon nagy esély van a banki szolgáltatások esetén árstopra, a 2024. december 31-i szintre vissza kell állítani a lakossági fizetési számlához kapcsolódó díjakat, újakat nem lehet kiszabni – mondta. A tervezett intézkedést azzal magyarázta a miniszter, hogy a rendelkezésükre álló adatok azt mutatják, a banki szolgáltatások díjainak áremelkedése jóval az indokolható szint fölötti, februárban éves alapon 12,5 százalék volt.
A bejelentés azért is érdekes, mert a tavalyi évben megemelt, a költségvetésbe befolyó tranzakciós illetéket tavaly még nem háríthatták át a bankok ügyfeleikre, az idei évtől azonban igen. Ezt nagyon sok bank meg is tette, illetve jó részük a 3,7 százalékos tavalyi inflációt is érvényesítette áraiban. A Bankmonitor számításai szerint a tavaly decemberi díjakhoz képest idén márciusban 0 és 150 százalék közötti mértékben emelkedtek a bankszámlaköltségek. A hatalmas szórást egy-két extrém változás okozza, a vizsgált nyolc bankszámla többségének költsége jellemzően 10 százalék alatti mértékben emelkedett. Vagyis a decemberi szintre való visszaállással ennyit lehet megspórolni.
Ársapkákkal fenyegette meg a bankokat is Nagy Márton
Kis odafigyeléssel kormányintézkedés nélkül is jelentősen csökkenthetők a bankköltségek.
– Kétségtelenül magasak a banki díjak, de ezzel együtt sem tartom jó ötletnek a piaci folyamatokba való beavatkozást. A bejelentésből egyébként sem világos, hogy egy-egy bankszámla esetében hogyan számolják a díjváltozást, hiszen a bankköltség nemcsak a számlavezetési díjból, hanem számos egyéb költségből áll össze. A bankkártya kibocsátási és éves díja, az átutalások díja, a készpénzfelvétel és a készpénzbefizetés díja, a tranzakciós illeték, a csoportos beszedés díja, az internetbank díja, az üzenetküldés havi és üzenetenként felszámított díja; ezek egy része havonta változó, vagyis a bankszámla költsége sem ugyanaz minden hónapban – mondta Gergely Péter.
A BiztosDöntés.hu alapítója arról is beszélt, hogy biztosan népszerű lesz az intézkedés a lakosság körében, azonban számba kell venni a negatív következményeket is. Amennyiben vissza kell állni a decemberi árszintre, akkor nagy az esélye annak, hogy a bankok idővel megtalálják, miként érvényesíthetik majd másutt az intézkedés nyomán keletkezett veszteséget. Ha pedig erre nem találnak módot, akkor a szolgáltatás színvonalát csökkenthetik. Bankfiókokat zárhatnak be, csökkenthetik a banki létszámot, kevesebb ügyfélszolgálati munkatársat alkalmazhatnak, és így nagyobb lehet a telefonos és személyes ügyintézés során várakozási idő.
Hasonló negatív hatásokat láttunk már az üzemanyag- és élelmiszerárstop idején, amikor üzemanyaghiány alakult ki, de az árstoppal érintett élelmiszerek esetében sem volt ritka a hiány, illetve a mennyiségi korlátozás. Összességében pedig elmondható, hogy az egyéb termékek árának növekedése emelte az inflációt.
A szakértő szerint az ilyen jellegű, a piaci folyamatokba felülről történő beavatkozás azért is káros, mert megszokják az emberek, hogy helyettük más oldja meg ez esetben pénzügyi problémáikat. Ehelyett mindenkinek érdemes lenne évente egyszer, jellemzően az év elején kapott éves elszámolás alapján, áttekinteni a bankolási szokásait, és ez alapján a bankok kínálatát: van-e olyan ajánlat, amely olcsóbb lenne, mint a korábbi bankszámla költsége.
Óriási összegek után nem kapunk kamatot a bankoktól
Rengeteg lakossági megtakarítás van a bankokban, csakhogy a vagyon kétharmada a felső 10 százalék kezében összpontosul. A magyarok felének–kétharmadának semmilyen spórolt pénze nincs. Akinek van, az sem fialtatja.
Jelentősen megkönnyíti a választást, ha az éves elszámolás alapján az interneten található számos bankszámla-kalkulátor valamelyikét használja az ember, így ugyanis nem kell tételesen átnézni az ajánlatokat, hiszen a kalkulátor a bankolási szokásaihoz leginkább illeszkedő számlacsomagokat fogja ajánlani.
A bankváltásnál költségcsökkentő tétel lehet, hogy a legtöbb bank az új számlák esetében 1-2 évig elengedi a bankkártya éves díját. De az is mérsékelheti a bankköltségeket, ha a számlán, illetve a bankkártyán történő pénzmozgásról nem forgalmi díjas SMS-t kérünk mobiltelefonunkra, hanem ingyenes banki push üzenetet. A csoportos beszedés díja elkerülhető, ha az ügyfél olyan szerződést köt az adott szolgáltatóval, hogy az fizetési kérelemmel kérhesse be az aktuális szolgáltatási díjat az ügyféltől.
Gergely Péter arra is felhívta figyelmet, hogy a bankok többsége meghatározott feltételek teljesítése esetén semmiféle bankköltséget nem számol fel a számlatulajdonosnak, azaz ingyenes a bankszámla működése. Több banknál az ügyfeleknek 12-24 hónapig ingyenes bankszámlavezetést ajánlanak, esetenként bizonyos összeget jóvá is írnak a szerződéskötéskor. A legtöbb banknál meghatározott, havi 150 ezer és 600 ezer forint közötti összeg érkezését írják elő az ingyenesség feltételeként. De akad olyan pénzintézet is, amely bizonyos számú tranzakciót ír elő az ingyenességhez, esetleg meghatározott összegű megtakarítást vagy ezek valamilyen kombinációját, netán hitel felvételét követően válik ingyenessé a számlavezetés.
