A Magyar Nemzeti Bank júniusi inflációs előrejelzése szerint az idei évben bevezetett árkorlátozó intézkedések éves szinten 0,8 százalékponttal mérsékelhetik a 2025-ös áremelkedési ütemet. A hatás nagy része, 0,5 százalékpont az élelmiszerek árrésének korlátozásából fakad. A háztartási cikkek, a banki és a telekommunikációs szolgáltatások árának korlátozásai 0,1-0,1 százalékpontot jelenthetnek – írja a Portfolió.
A jegybank jelentésében többször is elismeri, hogy a hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedések rövid távon jelentős inflációmérséklő hatással bírnak, ugyanakkor leszögezik: az árréskorlátozások augusztus végi kivezetése esetén az áremelkedési ütem az ősz közepére átmenetileg 5 százalék közelébe emelkedhet. Vagyis ha kivezetik az árrésstopot, az érintett termékek ára érezhetően emelkedni fog.
Az árrésstopok meghosszabbításával ugyanakkor megnő a kockázata annak, hogy a negyedévenként 50-60 milliárd forintra becsülhető, ágazati szintű veszteséget a kereskedők részben áthárítják a fogyasztókra, ami mérsékli az intézkedésből fakadó dezinflációs hatást. Az árréskorlátozás másik negatív következménye lehet az akciózások számának és mértékének csökkenése.
Az MNB azt is megállapítja: míg az árkorlátozások bevezetése az idei évi inflációt mérsékli, addig az intézkedések kivezetése a következő évek inflációs rátáját emelheti meg hasonló mértékben. A kivezetéskor az intézkedések előtti árszint visszaállítása már önmagában is inflációt emelő hatásként jelenik meg, aminek mértéke közelítőleg megegyezik az idei évi, 0,8 százalékpontosra becsült dezinflációs hatással.
