Vízválasztót jelenthet a jövő évi költségvetés
Kármán András pénzügyminiszter napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. augusztus 28-án (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

Miközben Orbán Viktor a szerbiai Gucsában rendezett trombitafesztiválon igyekezett pálinkába fojtani a tavaszi választáson elszenvedett hatalmas bukás miatt érzett csalódást, majd a horvátországi Pakleni-szigeteknél egy vitorlás jachton múlatta az időt, a Pénzügyminisztériumban a költségvetés helyreállításán dolgoztak. Volt is mit rendbe tenni, hiszen gyorsan kiderült, hogy az eredetileg 3,7 százalékos idei hiánycél tarthatatlan. Nagy Márton akkori nemzetgazdasági miniszter már tavaly november elején bejelentette, hogy nem tudják öt százalék alá nyomni a deficitet. A kormányváltást követően az is kiderült, hogy ennél is sokkal magasabb a hiány. Ennek oka egyrészt az volt, hogy 4,1 százalékos növekedés szerepelt a büdzsében, holott az nyilvánvalóan teljesíthetetlenül magas volt. Másrészt a választási osztogatás csapolta meg jelentősen a költségvetést, valamint a túlárazott állami szerződések, az olyan eltitkolt hiánynövelő tételek, mint például űrkutatási és védelmi ipari kiadások. Az is rontott a mérlegen, hogy Nagy Márton 969 milliárd forintnyi uniós helyreállítási (RRF) forrással számolt, közben a kormánynak nem állt szándékában teljesíteni az annak lehívásához szükséges feltételeket. Így az átadás-átvételkor már a bruttó hazai termék (GDP) 8,3 százalékára rúgó hiánnyal kellett számolni. Ezt a szeptember elején a Magyar-kormány által bemutatott módosított költségvetés 7,5 százalékra csökkentette azzal, hogy a nyár végéig 400 milliárddal visszavágta az állami kiadásokat, az év végéig pedig további 300 milliárdos csökkentésre készül.

Az Orbán-kormány által tervezett 4,1 százalékos növekedés pedig az álom kategóriába tartozik, ismerve az előző 3-4 év helyben toporgását, jó ha a fele igaz lesz. Az ING Bank előrejelzése szerint 1,7 százalékos növekedésre számíthatunk idén, aminek a fogyasztás lehet a motorja, miközben a beruházások enyhe növekedést mutathatnak, feltéve hogy az év végéig beérkeznek az uniós támogatások, és beindulnak az annak felhasználásával tervezett beruházások. Jelentős változás a korábbiakhoz képest, hogy egyre bizakodóbbak az emberek, amit jól mutat a fogyasztási kedv emelkedése, amire az Orbán-kormány hiába várt. A legutolsó elérhető adatok szerint kiskereskedelmi forgalom júliusban egy százalékkal magasabb volt, mint a megelőző hónapban, éves összevetésben pedig 4,9 százalékos emelkedést mért a KSH. A hosszabb távú trendet figyelve elmondható, hogy 2026 hetedik hónapjában a kiskereskedelmi forgalom volumene 7,4 százalékkal haladta meg a 2021. évi havi átlagot, így néhány hónapos megtorpanást követően folytatódott a fogyasztás bővülése.

A következő években a tovább élénkülő belső kereslet, valamint a remények szerint növekedésnek induló export eredményeként elérhető lesz majd a gazdaság évi három százalék körüli bővülése.

Ami kifejezetten jó hír, hogy a néhány évvel ezelőtti Európa-bajnok infláció a töredékére esett vissza, hiszen a statisztikai hivatal augusztusban alig 0,2 százalékos áremelkedést mért júliushoz képest, de éves szinten is alig 1,3 százalékos volt a drágulás. Ami nagy meglepetés, hogy az élelmiszerek ára immár negyedik hónapja folyamatos csökkenést mutat. Az elemzői várakozások szerint a pénzromlás értéke idén mindenféleképpen 2 százalék alatt maradhat, és jövőre sem éri el a három százalékot.

Összességében elmondható, hogy a mélypontról elindult a magyar gazdaság, még ha jelentős korrekciókra is lesz szükség a jövőben. Rövid távon a legfontosabb feladat az államadósság GDP-hez viszonyított nagyságának csökkentése, illetve a költségvetési hiány lehető leggyorsabb csökkentése úgy, hogy annak ne lássa kárát a növekedés. Hosszabb távon pedig elengedhetetlen a jelenlegi egészségtelen gazdasági szerkezet átalakítása, a nagyobb hozzáadott értéket termelő ágazatok fejlesztése, amelyet a kormány a stabil politikai és gazdasági helyzet, a jogbiztonság növelésével, a bürokrácia csökkentésével támogathat. A gazdaság helyreállításának első lépcsőjét az utolsó negyedévben bemutatandó jövő évi költségvetés jelenti, addig biztosan kitart a nemzetközi piacok támogatása, utána viszont csak akkor ha határozott és előremutató lépéseket látnak a 2027-es büdzsében.