Interjút adott a Portfoliónak Zsiday Viktor befektetési szakember és portfóliómenedzser. Szerinte nem elképzelhetetlen, hogy lesz még gyengébb a forint euróval árfolyama, az infláció pedig tartósan velünk maradhat. Politikailag racionálisnak tartja, hogy a választásokat követően hozza meg a kormány és a jegybank a fájdalmas lépéseket.
A 400 forintos euró kapcsán úgy vélekedett, hogy ezt a hirtelen pánikszerű gyengülést portfólióátrendezések vezérelték. Középtávon szerinte az inflációs kilátások miatt nincs más lehetősége az MNB-nek, mint az, hogy stabilizálja a forint árfolyamát. Erre a fő eszköz a kamatemelés: „Oda kell rakni a kamatot, ahova a piac akarja. Ha ez 10 százalék, akkor 10 százalékra.” Mint hozzátette, a maga részéről nem biztos abban, hogy láttuk már az árfolyam tetejét.
A szakember úgy látja, az infláció letörése recessziót okoz, ezért politikailag az lenne racionális, hogy a választásokat követően hozza meg a kormány és a jegybank a fájdalmas lépéseket.
Számos szakértó állítja, hogy a választások után elkerülhetetlen lesz egy jelentős költségvetési kiigazítás, Zsiday is úgy véli, hogy leginkább a rezsicsökkentés van veszélyben. – Ha fenn akarjuk tartani a jelenlegi gáz- és áramárak mellett, akkor az senki nem tudja mennyibe kerül, de simán lehet, hogy több, mint ezermilliárd forintról beszélünk, ami túl sok pénz – fogalmazott a szakember. Szerinte lehet részlegesen is lépni: dönthet úgy a kormány, hogy egy kisebb mennyiségig, például évi 500 köbméterig fenntartja a földgáz szabott árát, amivel a valódi szegényeket lehetne támogatni.
Amúgy a rezsicsökkentést szociálisan teljes mértékben igazságtalannak tartja, mert aki többet fogyaszt, az több támogatást kap, vagyis a gazdagabbakat, a nagyobb fogyasztókat támogatja valójában nagy összegekkel a rendszer, a legszegényebbeket meg alig valamivel, hiszen nekik eleve alacsony a fogyasztásuk.
– A rezsicsökkentésjelenlegi formájában igazságtalan, fenntarthatatlan intézkedés, szerintem közgazdaságilag védhetetlen az egész, habár tény, hogy politikailag nagyon jól eladható – szögezte le.
Szerinte mindent összevetve legalább a GDP 3 százalékának megfelelő kiigazítás kell, és akkor még nem volt szó az oktatás reformjáról, ami legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget igényelne évente. A fájdalmas intézkedéseket idén talán el lehet „sunnyogni”, de jövőre mindenképp meg kell csinálni, és „akkor 2023-ban fog az egész egyszerre ránk szakadni”.
Ami az orosz-ukrán háború hatásait illeti, minél tovább tart a háború, annál rosszabb. Zsiday szerint felelősségteljesen nem lehet megmondani, mennyivel veti majd vissza a magyar gazdaságot, de a magasabb kamatok például várhatóan visszavetik majd a jelzáloghitelezést, a vállalati hitelezést, csökkenhetnek a beruházások. A költségvetési kiigazítások pedig a lakosság elkölthető jövedelmét csökkentik majd, ezek mind egymásra hatnak.
– Nagyon tartok attól, hogy a magyar gazdaság becsúszik egy stagflációközeli állapotba, ez egy jelentős kockázat, különösen akkor, ha nem kapjuk meg az uniós forrásokat – tette hozzá.
Ebben a helyzetben felmerül, hogy nem járjánk-e jobban, ha minél hamarabb lenne nálunk euró. Zsiday szerint az egyértelműen látszik, hogy a jelenlegi kormányzat nem akarja bevezetni az eurót, mert az a mozgási szabadságukat csökkentené. Úgy vélte, hogy amíg Európában csak keveseknek van valóban jegybankjuk, a többi ország pedig csak egy külső pénzt használ, addig veszélyes lenne belépnünk az eurózónába. Meglepőnek nevezte egyébként, hogy az orosz-ukrán háború kapcsán milyen határozottan és egységesen lépett fel a kontinens.
Az interjú teljes terjedelmében itt olvasható.
