A legmagasabb fokú harci készültségbe helyezték a szerb hadsereget

A legmagasabb fokú harci készültségbe helyezték a szerb hadsereget

A NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő (KFOR) katonái őrt állnak az észak-koszovói Mitrovicában, 2023. április 23-án. Ezen a napon polgármester-választást tartanak négy, szerb többségű észak-koszovói településen. (MTI/EPA/Djordje Savic)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A legmagasabb fokú harckészültségbe helyezte a szerbiai hadsereget Aleksandar Vucic szerb elnök, a hadsereg főparancsnoka, mert több észak-koszovói településen is zavargások törtek ki – írja az MTI.

Az elnök egyúttal azt is elrendelte, hogy a hadsereg egységei induljanak el a szerb-koszovói határ felé, hogy szükség esetén közbe tudjanak lépni.
A szerb közszolgálati televízió (RTS) helyszíni jelentése szerint Zvecanban a rendőrök összecsaptak a helyi szerbekkel, akik meg akarták akadályozni, hogy a településen újonnan megválasztott, albán nemzetiségű polgármester belépjen az önkormányzat épületébe. A rendőrség könnygázzal és villanógránátokkal oszlatta szét a tömeget. Ezt követően más észak-koszovói településeken is zavargások törtek ki.

Zvecan, Leposavic és Zubin Potok polgármesterei csütörtökön tették le polgármesteri esküjüket azt követően, hogy áprilisban előre hozott polgármester-választást tartottak négy koszovói településen, mert tavaly novemberben lemondtak az ottani, szerb nemzetiségű polgármesterek. A részvételi arány 3,47 százalékos volt, ennek ellenére Pristina és a nemzetközi közösség is érvényesnek nyilvánította a választást, amelyet a helyi szerbek és Belgrád is elfogadhatatlannak nevezett.

A zavargások azon a napon törtek ki, amikor a Koszovóban élő szerbek jelentős része Belgrádban tartózkodik, mert Aleksandar Vucic köztársasági elnök nagygyűlést tart ott. Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.