A kormány által az Ukrajnában háború sújtotta területeknek minősített megyék listája eddig még nem változott. Annak ellenére sem, hogy a harci cselekmények a lista közzététele óta számos olyan megyét is érintettek, amelyek nem szerepelnek azon – mondta el a Magyar Helsinki Bizottság a Magyar Hang megkeresésére pénteken.
Mint a Magyar Hang beszámolt róla, augusztus végén elengedte a kárpátaljai menekültek kezét a magyar kormány, mondván a térség nem számít háború sújtotta területnek. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy augusztus 21-e óta alapvetően azoknak jár szálláshely a magyar állam támogatásával, akik a kormány megítélése szerint „Ukrajna katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységeiből” érkeztek. A listáról három kormányzati szereplő dönt: Pál Norbert Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, illetve Szijjártó Péter, a külügyi tárca vezetője. A Magyar Hang az érintetteket írásban kereste, hogy megtudjuk, a múlt havi rakétatámadás után Kárpátalja miért nem szerepel a háború sújtotta területek listáján. Ugyanis az erről szóló listát minden hónapban 10-éig kell frissíteni, ám a lista december 10-e után sem módosult. Lapunk írásban kereste a honvédelmi és külügyi tárcát, illetve a miniszteri biztost a Miniszterelnökségen keresztül, ám péntek délelőttig egyik szereplő sem érezte fontosnak a válaszadást.
A Helsinki Bizottság válaszában hangsúlyozta: „Ukrajna egészét érinti a háború, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint nem biztonságos oda a visszaküldés”. – Az egységes, az ideiglenes védelemről szóló európai jogszabály értelmében, ami alapján Magyarországon is menedékes státuszt kapnak az Ukrajnából menekülők, Magyarországnak biztosítani kell, hogy aki ilyen védelmet kap, az megfelelő szálláshelyhez jusson. Ami történik az nemcsak jogsértő, de embertelen is – tették hozzá. Szerintük a kialakult helyzet sokakat érint, akik bizonytalanságban élnek attól tartva, hogy télvíz idején gyerekekkel az utcára kerülnek, annak ellenére, hogy háborús menekültek.
A Kárpátaljáról ideérkezett családok közül sokan magyar anyanyelvű, sokgyermekes romák, nagy részük írni-olvasni sem tud. A Helsinki augusztus végén egyébként arról írt, a háború nem csak a frontvonalakra hat ki, de az egész országot teszi élhetetlenné. „Ott sincs áram, gáz, fűtőanyag, ott sincs közszolgáltatás és munkalehetőség, ott is ellátási zavarok vannak, ott is felfoghatatlan bizonytalanságban és életveszélyben élnek, ahol nem dörögnek a fegyverek. Nem beszélve arról, hogy – mint most is látható – az ukrán hátország sincs biztonságban az orosz katonai támadásoktól”.
„Tudunk olyan kárpátaljai családról, amely kénytelen volt visszatérni Ukrajnába”
Vajon elég lesz-e az oroszok támadása a magyar kormánynak, hogy elismerjék, Kárpátalját is sújtja a háború?
