A teljes partiumi-bánsági térség magyar nyelvű napilap nélkül marad
Bihari Napló

Napilapként beszünteti megjelenését a romániai magyar újságírás két jelentős hagyományú, jelenlegi formájában éppen 35 éve alapított napilapja, a nagyváradi Bihari Napló és az aradi kiadású, ám több megyében terjesztett Nyugati Jelen – közölte kedden a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Ezzel az egymástól függetlenül, ám hasonló okok miatt bekövetkezett változással az a másfélszáz éve meg nem élt helyzet áll elő, hogy a teljes partiumi-bánsági térség magyar közössége marad magyar nyelvű nyomtatott napilap nélkül – emelte ki az egyesület.

A MÚRE igazgatótanácsa szolidaritását fejezte ki az érintett lapoknál dolgozó kollégákkal, egyesületi tagokkal, kifejezve reményét, hogy a megváltozott helyzetben is megtarthassák munkájukat, akár a napilapok online változatainál, akár a most induló hetilapoknál. Az egyesület szerint a lapok nyomtatott kiadásának megszűnése érzékeny veszteség azoknak az elsősorban idős, vidéki, gyakran szórványban, akár nagyvárosi szórványban élő olvasóknak, akik számára ezek a napilapok jelentették az egyetlen élő kapcsolatot az írott magyar nyelvű kultúrával, továbbá ezek a lapok voltak anyanyelvű tájékozódásuk legfontosabb forrásai.

„Sajnálatosnak tartjuk, hogy a napilapok helyzetének kedvezőtlen változásához – nem csupán a Bánságban és Partiumban – egyre markánsabban járult hozzá az állam elégtelen működése, részben a nyomtatott lapokat sújtó adózási intézkedések – mint a részmunkaidős munkatársak alkalmazásának az ellehetetlenítése, ezáltal a terjesztési hálózatok tönkretétele – formájában, továbbá azáltal, hogy a Román Posta folyamatosan dráguló tarifák mellett végez elégtelen minőségű munkát. A Postának állami vállalatként közszolgáltatást kellene végeznie, ezzel szemben profitorientált magánvállalatként pozicionálja magát” – olvasható a MÚRE állásfoglalásában.

Az egyesület rámutatott: a most megszűnő, továbbá az ezekhez hasonló lapoknak dokumentáló szerepük is van, hiszen anyagaik megtalálhatóak, hosszú évek után is visszakereshetőek közgyűjteményekben, szemben az online médiumokkal, amelyeknek tartalma múlékony, még a jelentősebb lapok esetében is, lásd az online térből nemrég eltűnt Transindex archívumát.

A MÚRE jelezte: az új esztendőben folytatni szeretné a politikai szereplőkkel 2024 tavaszán elkezdődött párbeszédet a romániai magyar sajtó jövőjéről és formájáról, valamint arról, hogy mit lehet tenni a ma még megjelenő magyar napilapok megtartása, illetve a január 1-től napisajtó nélkül maradó térség olvasói érdekében. „Egy hónapja megtapasztaltuk, milyen veszélyt jelent, ha a szerkesztett tartalmak, a hagyományos médiatermékek helyett olyan közösségi oldalak befolyásolják a polgárt, amelyek a megtévesztés, az álhírek forrásai. Meggyőződésünk, hogy a sajtó megerősítése, beleértve a magyar nyelvű publikációkat, az ország számára stratégiai fontosságú” – zárul a MÚRE igazgatótanácsának állasfoglalása, ami az MTI idéz.

A Bihari Napló megszűnéséről a Magyar Hang számolt be még november közepén. Mint akkor megírtuk, a lap a magyarországi Mediaworks-höz tartozik, a hírt pedig „megújulásként” tálalták az olvasóknak a lap közösségi oldalán. A Bihari Napló azért élhette túl az Erdélyi Médiatér Egyesület által levezényelt 2022 év végi erdélyi lapbezárásokat, mert jogilag nem tartozott a Demeter Szilárd emberei által vezetett médiatröszthöz.

Eltűnt milliárdok
Kilenc hónap – ennyi ideig dolgoztunk az uh.ro székelyföldi lappal közösen azon, hogy feltárjuk azt, hova tűnt el a kormánybarát erdélyi magyar médiaholding létrehozására fordított sok milliárd forintnyi magyar közpénz. A munkamegosztás szerint mi írtuk az oknyomozó anyagokat, erdélyi partnerünk készítette a videókat – ezt az utolsó, összegző videót is.
A sorozat keretében lépésről lépésre feltártuk, hogyan jött létre az „erdélyi Kesmának” is nevezett médiacsoport: az első részt itt, a másodikat itt, a harmadikat pedig itt találja. Kiderítettük, hogy Demeter Szilárd barátai az amerikai rapsztárok kedvenc autójával, egy hófehér Cadillac Escalade-dal csapatták, miközben a főmúzeológus felesége többet keresett az erdélyi médiából, mint akkoriban – hivatalosan - a magyar miniszterelnök. Megírtuk azt is, hogy egy ügyes trükkel 80 millió forintot kereshetett az erdélyi ügyvezető, és arról is cikkeztünk, hogyan vált a tanácsadók paradicsomává a médiavállalkozás. Eközben videók készültek arról, hogyan érinti a székelyföldi embereket az, hogy az összes nyomtatott lapot bezárták 2022 végén, és azt is próbáltuk megfejteni, hogyan vált oroszbaráttá az erdélyi magyarság. Utóbbi témának két videót is szenteltünk: „Most már kiben higgyek, Putyinban vagy a másikban?” című videónkban az egyszerű embereket, az „Egyenletesre gyalulta az erdélyi magyarságot a Fidesz” címűben pedig szakértőt kérdeztünk.