A Magyar Hang információi szerint vasárnap délután nagy erőkkel Parajdra érkezett a Hargita megyei katasztrófavédelem, és a mentőszolgálatot is készültségbe helyezték. A helyszínen van lapunk fotóriportere, Végh László is, aki arról számolt be, hogy a falu alsó, nyugati részén vasárnap helyi idő szerint délután kettőkor elkezdték az emberek kitelepítését is – amennyiben a sóbánya beomlik, a tárnákból kicsapó sós víz árhullámot okozhat, ami érintené a település nyugati részének lakóit, elsősorban Parajd és Alsósófalva találkozásánál. Itt, vagyis a régi, már évtizedekkel korábban felhagyott sóbánya közelében található a falu egyik romatelepe, de a 2015-ben átadott wellnessfürdő is. A parajdi civilek eközben a település felső, biztonságos részén gyülekeznek, arra készülve, hogy amennyiben szükséges, homokzsákok pakolásával segítik a védekezést. Úgy tudjuk, az első kitelepítési hullámban 40-50 ember volt kénytelen elhagyni a lakóhelyét.
Mire munkatársunk odaért az érintett területre, már el is hagyták azt a lakók. Mintegy egy órával később már arról számolt be, hogy mobilgát építését kezdték meg a településen. „Nincs azonnali veszély, minden intézkedés a lakosság biztonságát és a megelőzést szolgálja” – mondta Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke vasárnapi Facebook-videójában. Mint mondta, a Sóháton, a Dózsa-bánya feletti területen több helyen besüppedt a talaj, ezért döntöttek kitelepítés mellett, de hangsúlyozta, hogy nincs veszély más területeken, csak azt a pár házat evakuálják, amely a szomszédságában van. De ott sem érzékeltek változást az elmúlt órákban. Hozzátette: csak megelőzni szeretnének „bármilyen kiszámíthatatlan természeti jelenséget”, aminek az „emberi életre és emberi biztonságra káros hatása” lehet. A parajdiakat nyugalmuk megőrzésére kérte.
Frissítés: este kaptunk egy drónfelvételt a bánya fölött keletkező kráterekről, a videót itt nézheti meg.
Fokozatosan omlik be a sóbánya Parajdon (videóval)
Tűzoltók, bányászok, vízvédelmi szakemberek és rengeteg önkéntes építi a mobilgátat és töltik a homokszákokat, hogy megvédjék a házakat.
A Transtelex idézte a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályát (DSU), közlésük szerint a gazdasági minisztérium által felkért szakértők jelentésükben jelentős szerkezeti károkat állapítottak meg a közelmúltbeli áradások következtében a sóbányában. A szakértők szerint fennáll annak a veszélye, hogy beomlik az egykori bánya mennyezete. A kockázatokra való tekintettel és lakosság védelme érdekében „a hatóságok sürgősségi jelleggel elrendelték 10, az érintett terület közelében található háztartás kiürítését”.
A Kard blog közben arról írt elemzést, hogy az elmúlt időszak radarképei alapján Parajd térségében akár 100 milliméter, tehát az éves csapadék tizedrésze is lehullhatott pár nap alatt. Ez szokatlanul erős, de nem precedens nélküli csapadék: a parajdi bánya 250 éves fennállása alatt biztos, hogy sok ilyen előfordult.
– A Korond patak átlagos vízhozama 500-1000 liter (0,5-1 köbméter) másodpercenként. Ez azért már zavaróan sok tud lenni, és épp május elején vált szélesebb körben egyértelművé, hogy ennek egy része folyamatosan a bányába folyik: a látogathatóságot ezért már akkor korlátozták. Annak a „folyamatos” bajnak az elhárítására fektettek a patak érintett mederszakaszának aljára ún. „geotextíliát”, jó szakítószilárdságú és esetünkben jó vízzáró fóliát, amellyel ezt a folyamatos befolyást akarták megállítani. Az, hogy ez sikerült volna vagy nem, az már nem derül ki, jött ugyanis a 70-100 milliméteres csapadék, és nyomában a „villámárvíz”, amelynek eredményeként a Korond patakán néhány napra százszorosára (!) emelkedett a vízhozam. A másodpercenkénti 50-60 köbméter víz kb. három Rábának vagy két Hernádnak felel meg, kicsit elmarad a Sajó torkolati hozamától. Nagyon sok! Ez persze szinte azonnal leszedte a nem erre méretezett geofóliát és gyorsan kioldotta a szivárgás eddigi útját. 2-3 napig ez a víz folyamatosan a bánya belsejébe folyt – onnan lehetett tudni, hogy a bánya megtelt, hogy onnan a patak vize ismét a mederben folyt tovább. Három nap, szorozva 50 köbméterrel másodpercenként, az azt mondja, hogy a bányában most nagyságrendileg 10 millió köbméter víz van. Benn is marad, mert kijönni majd csak akkor, ha szivattyúzzák – írták.
Nicusor Dan Parajdon: Ki kell deríteni, ki a hibás a sóbánya ügyében
Az ideiglenes gazdasági miniszter azt ígéri, újra fogják nyitni a bányát, és az még szebb lesz, mint amilyen volt.
Szerintük az első és nyilvánvaló veszély, hogy ez a vízmennyiség elkezdi oldani a sót, vagyis a bányavágatok és termek falát. A só oldhatóságát és sűrűségét figyelembe véve arra kell számítani, hogy 1,5 millió köbméter só ki fog oldódni, vagyis a bánya térfogata 15%-kal nő, feltéve, hogy a víz esetleges eltávolítása során az oldott só benne marad. Nem azonnal: a teljes folyamat több hét-néhány hónap, vagyis egy gyors kiszivattyúzás esetén a veszély kisebb, bár nem nulla. A környéket jól ismerő helyi geológusok pénteken kiadtak egy közleményt, ez részben azt javasolja, hogy induljon azonnal a felszínmozgást monitorozó felszíni és műholdas geodéziai mérési kampány. Ezt elősegíti, hogy a soproni Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet az elmúlt években már telepített a sódómra öt fix radarvisszaverő pontot, amely a műholdas mérést nagyban segítheti. Emellett az mondják a hozzáértő helyiek, hogy ők a legnagyobb veszélyt a bányatető patak felőli (délnyugati-nyugati) részének esetleges beomlásában és itt bent levő (egyre sósabb) víz hirtelen kipréselődésében látják, amely egy gyors (10-20 perc) de pusztító árhullámot okozna a falu nyugati részén, a Korond patak völgyében. A román katasztrófavédelem pont erre készülve telepíti ki az embereket.
A Kard blogon arról is írtak, meg fogják nézni műholdkép-analízissel, hogy a Korond patak vízgyűjtőjén mennyivel fogyott az erdőterület 1990 óta, és hogy a fogyás mennyire kapcsolódik a meredek lejtőkhöz. Itt ugyan arányaiban kisebb az erdők letarolása, mint mondjuk a Hargita nyugati vagy a Bucsin keleti oldalán, de elképzelhető, hogy ez is benne van abban, hogy a patak ilyen gyorsan és akkora árhullámmal jött le, és hogy ennyire esélytelen volt a védekezés bent a bányában.
