Formálódik a felvidéki magyar egység

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Drága lecke volt, de úgy látszik, tanultak a szlovákiai magyar pártok abból, hová vezet, ha nem fognak össze: így a Magyar Koalíció Pártja (MKP), a Híd és az Összefogás már augusztus óta tárgyalásokat folytat az egyesülésről. Az egy frontba való rendeződésről azonban már most látszik, hogy korántsem lesz egyszerű feladat, mert a résztvevők azon vannak, hogy minél többet megőrizzenek korábbi pártstruktúrájukból.

A februári parlamenti választások katasztrofális következményekkel jártak a felvidéki magyar pártok számára, mivel képtelenek voltak összehozni egy közös listát. A látszólagos ok az volt, hogy az MKP kitartott azon álláspontja mellett, hogy nem fognak együttműködni a Smerrel, vagyis azzal a párttal, amely koalícióban vezette az országot a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) és a Híddal. Az utóbbi párt részéről azonban az merült fel kifogásként, hogy ha kizárják az Smerrel és az SNS-szel való együttműködést, akkor el kell határolódni az egyébként az MKPnak drukkoló Orbán Viktortól is, hiszen a magyar miniszterelnök a Smer sikeréért szorított. A közös listától való elzárkózás oka azonban sokkal inkább a magyar pártok közötti pozícióharc volt, amelynek eredményeként végül két választási szövetség alakult: az MKP az Összefogás listájára (MKÖ) került fel a Magyar Fórummal, a Híd listáján pedig az MKDSZ és a Sanca pártvezetői indultak. Aztán ahogy az várható volt, a két magyar lista megalázó vereséget szenvedett, míg az MKÖ a leadott szavazatok 3,92 százalékát szerezte meg, a Hídnak mindössze 2,06 százalékkal kellett beérnie. Ezek a számok rámutattak arra, hogy a két szövetség együtt könnyűszerrel megugorhatta volna a választási küszöböt, így nem fordult volna elő, hogy a felvidéki magyarság teljesen kiszorul a parlamentből abban az országban, ahol a magyarok aránya még mindig 8 százalék felett van.

Most viszont minden jel arra utal, hogy hamarosan meg fog születni a magyar egység, már ha a felek ezúttal visszafogottabbak lesznek. Ami már most tudható: a három legnagyobb magyar párt közös munkacsoportot hozott létre, ahol az egyesülésen dolgoznak. Habár a tárgyalások a színfalak mögött zajlanak, az már tudható, hogy az egyik legfontosabb kérdés most az, hogyan osztják majd el a résztvevők a leendő pártban a pozíciókat. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy melyik fél adja majd a közös magyar párt elnökét, ahogy az sem lényegtelen, hogy az elnökségben és a közgyűlésben milyen arányban kapnak helyet a még létező pártok emberei. Szintén vita tárgyát képezi, hogy mi maradjon meg a már létrehozott és működő pártstruktúrákból. A helyzet jelenlegi állása szerint a résztvevők platformokként, de továbbra is megmaradnának az új párton belül és továbbra is megtartanák az alapszervezeteiket.

Persze ennél azért jóval fontosabb kérdés, mi lesz az új magyar egység tartalma. A felvidéki magyar sajtó értesülései szerint a három párt képviselőinek számos politikai kérdésben már sikerült megegyezniük, többek között arról az alapvetésről, hogy a majdani párt támogatja Szlovákia tagságának megőrzését az Európai Unióban és a NATO-ban, ahogy a Visegrádi Együttműködést is nagyon fontosnak tartják. Ennél is lényegesebbek a magyarságot érintő kérdések, így már létre is hoztak különböző munkacsoportokat a Benes-dekrétumok, a szlovákiai magyarok kettős állampolgársága, az uniós támogatások, valamint a közigazgatási reform problémáinak rendezésére. Nem könnyíti meg ugyanakkor az egyesülést a koronavírus-járvány, ugyanis amikor egy-egy munkacsoportban döntés születik, azt külön-külön is el kell fogadniuk az egyes pártoknak, ami a fennálló járványügyi intézkedések közepette meglehetősen nehézkes most.

Noha a fenti problémák számos kihívás elé állítják a három magyar pártot, ezúttal igen valószínű, hogy meg is fog születni a magyar egység. S bár a tárgyalások állása alapján valószínűtlen, hogy még ebben az évben megalakulhat az új párt, biztató jel, hogy ezúttal nem láthatunk olyan hisztérikus megnyilvánulásokat, amelyek eddig csak kiábrándították a magyar szavazókat, hogy ezekre a pártokra szavazzanak.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/49 számában jelent meg december 4-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/49. számban? Itt megnézheti!