Ki ünnepli magyarként a Délvidék elcsatolását?

Ki ünnepli magyarként a Délvidék elcsatolását?

A szabadkai városháza 1941-ben (Fotó: Fortepan)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Verje meg az Isten / Nem egyszer, de százszor / Ki magyar létére / Idegenhez
pártol – ezzel a Pósa Lajos-idézettel reagált a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége arra a hírre, hogy a szerbiai lapok megírták: Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke is részt vett azon a díszülésen, amelyen gyakorlatilag a teljes politikai vezetés összegyűlt, hogy megünnepeljék a Vajdaság Szerbiához csatolásának napját. Ám ez még csak az enyhébb reakciók közé tartozott.

Mint ismert, száz évvel ezelőtt, 1918. november 25-én került sor az újvidéki Nagy Nemzetgyűlés ülésére, amelyen kimondták a Bácska, a Bánság és Baranya csatlakozását Szerbiához. Hogy mindezt meg kellene ünnepelni, az nem mástól, mint Tomislav Nikolic előző szerb államfőtől ered, aki elnöksége idején előszeretettel nyúlt a szerb történelem dicsőséges napjaihoz, hogy az elmúlt évtizedek súlyos vereségeit ellensúlyozza. Mivel a kezdeményezés Nikolic utódjának, Aleksandar Vucicnak is megtetszett, a százéves évfordulóra egy nagyívű programsorozatot is rendeztek Újvidéken. Ennek egyik eleme volt az a múzeum, amelyet erre az alkalomra rendeztek be a korabeli eseményeket felidéző festményekkel, fegyverekkel, egyenruhákkal és más emléktárgyakkal.

Nem nyerte el a VMSZ-es részvétel a Magyar Mozgalom tetszését sem, ők már júniusban tiltakoztak amiatt, hogy a délvidéki magyarság legnagyobb pártja – amely tartományi és köztársasági szinten is koalícióban kormányoz a szerb haladókkal – is megszavazta az emléknappá nyilvánító javaslatot a vajdasági tartományi parlamentben. Ezúttal a civil szervezet tagjai és követői a Facebook-profiljukra a „#november25 Nem az én ünnepem!” feliratot illesztették, de közleményükben még hevesebben reagáltak a VMSZ lépésére.

Emlékeztettek arra, hogy 2002. december 1-jén mintegy 120 fős demonstráló tömeg gyűlt össze a budapesti Kempinski szálloda előtt, hogy tiltakozzanak Adrian Nastase román kormányfő és Medgyessy Péter miniszterelnök találkozója ellen – amelyen Erdély elcsatolását ünnepelték –, és számos a jobboldalhoz köthető közéleti személyiség volt a tüntetők között. Mások mellett Bayer Zsolt újságíró, Siklósi Beatrix televíziós szerkesztő és Grespik László, a fővárosi közigazgatási hivatal korábbi vezetője is tiltakozott a szégyenteljes magyar részvétel miatt, most azonban a VMSZ tartományi képviselői szavazták meg az emléknapról szóló javaslatot. „Aki magyar, és november 25-ét ünnepnek tartja – lelke rajta!” – fogalmaztak, majd megjegyezték: a maguk részéről semmilyen ünnepelni valót nem találnak, ezért felszólítanak minden jóérzésű magyar embert, hogy nyilvános rendezvényen és ünnepségen ne vegyen részt, ehelyett csendben, otthon és méltóságteljesen, egy mécses gyújtásával emlékezzenek a gyász napjára.

Akár a felháborodás miatt, akár más okokból, végül a VMSZ a közösségi oldalán mégis közzétett egy beszédet, amelyet Pásztor István még hat évvel ezelőtt mondott el egy korábbi évfordulón. A pártelnök akkor kijelentette: magyarként mi nem tudunk ünnepelni, és nem csak azért, mert az itteni magyarokat, németeket és másokat kizárták a Vajdaság Szerbiához csatolásáról szóló döntésből, hanem azért is, mert ez a nyitánya volt annak a folyamatnak, ami végül a trianoni egyezményhez, pontosabban diktátumhoz vezetett, ami a történelmünk fekete napja.

Nem maradt azonban meg a retorikai tiltakozásnál az Ifjú Vajdaság nevű autonomista szervezet, amely a századik évforduló alkalmából egy egészen sajátos akcióval kedveskedett a vajdaságiaknak. Újvidéken, Nagybecskereken, Verbászon, Versecen, Szenttamáson, Törökbecsén és más délvidéki településeken plakátokat ragasztottak ki, azt írták rá: „Száz év után Hongkong is azt mondta: viszlát.” A be nem jegyzett, a logójában ötágú vörös csillagot ábrázoló szervezetnek valószínűsíthetően nem ez volt az egyetlen reakciója: az újvidéki Köztársaság tér tábláját hétfőn Vajdasági köztársaság tér matricával ragasztották le. Ők sosem adják fel.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 29. számában jelent meg, 2018. november 30-án.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat a lapban? Itt megtudhatja!