Környezetromboló magyar közpénznyelő Erdélyben

Környezetromboló magyar közpénznyelő Erdélyben

(Fotó: Erdélyi Átlátszó)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Törpe vízerőmű óriási buktával: a magyar állam finanszírozza a csődöt – ezzel a címmel jelent meg egy írás az Erdélyi Átlátszón arról, hogyan vált a Székelyföld energetikai függetlenségének megalapozójának szánt úzvölgyi törpe vízierőmű egy feneketlen magyar közpénznyelővé. A Csíki sör különös élettörténetű tulajdonosa, Lénárd András; a szlovákiai nagyvállalkozó Világi Oszkár; valamint Orbán Viktor erdélyi kedvenc református püspöke, Kató Béla által felépített, majd később a Magyar Villamos Műveknek eladott, nyolc vízerőműből álló, mintegy 7 MW névleges teljesítményű vízerőmű-komplexum áramot keveset termel, de a völgyet legalább tönkretették. A magyar állami tulajdonban lévő MVM idén májusban 6,5 milliárd forintot pumpált a durván veszteséges vállalkozásba.

Az elmúlt öt évben a vállalkozás éves energiatermelése rendre elmarad a tervezettől, ezért a vízerőművet működtető cég 2012-től, tehát az erőmű felépítése és indulása óta folyamatosan veszteséges. Tavaly az évet 6,2 millió eurós mínuszban zárta 320 ezer eurós üzleti forgalom mellett. Emellett a cég adósságai évben az évek során stabilan 19 millió euró körül mozognak, feltételezni lehet tehát, hogy nem törlesztik az Eximbanknak az erőmű építésére nyújtott hitelét sem – írja az Erdélyi Átlátszó.

Bár az építés idején azt ígérték, a csövek lefektetése után a völgyet az eredeti állapotába hozzák vissza, ez szemlátomást nem történt meg, és a természet sem „gondoskodott” a sebhelyek behegedéséről, ahogy azt Lénárd András egy 2013 augusztusában készült interjúban magabiztosan állította. A NER kedvenc erdélyi sörét gyártó vállalkozóról azóta kiderült: Amerikában embercsempészet miatt körözik, mert sztriptíztáncosnőket vitt be az országba a kanadai-amerikai zöldhatáron.

Az Átlátszó munkatársa a helyszínen azt tapasztalta: a turbinák nem működnek, mert a szokatlanul sok csapadék miatt a patakok megáradtak, a csöveket a víz kimosta. Egy helyen munkások javították a nyomócsöveket, a repedt darabok a földút mellé voltak kihajítva.

A lap szerint a törpe vízerőmű-építési láz a 2010-es évek elején tetőzött, miután a környezetkímélő energiatermelést bőkezűen támogatta a román állam, emiatt olyan kis patakokon is megérte törpe vízerőműveket építeni, ahol egyébként a megtermelt és eladott energia nem lett volna profitábilis. Később azonban módosították a rendszert és kiderült, hogy nem érte meg a beruházás. A magyar állam a lehető legrosszabbkor szállt be az üzletbe, kivásárolva az egykori tulajdonosokat.

Százmilliárdot osztanak, de nem tudni, kinek | Magyar Hang

A kormány kiszervezte közel százmilliárd forint elosztását egy külföldön működő alapítványnak, amely adatvédelmi okokra hivatkozva nem hajlandó elárulni semmit a győztesekről.

Az úzvölgyi beruházást eleve egy magyar állami pénzintézet, az Eximbank finanszírozta: az komplexumot a Hivatalos SRL kezdeményezte, melynek a tulajdonosi struktúrája 2011-ben a következőképpen nézett ki: a Lénárd András által birtokolt Hydro Energy Zrt. a részvények 90 százaléka fölött rendelkezett, a fennmaradó 10 százalék a Romániai Református Egyház Nyugdíjintézete birtokában volt. A céget ügyvezetőként Lénárd András vezette, az erőműveket építő Xindex Kft.-nek is Lénárd volt a tulajdonosa.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után az Eximbank azt közölte lapunkkal, hogy „az Eximbank Zrt. nem áll és nem állt üzleti kapcsolatban a Hivatalos SRL-el.

Egy alaptőke-emelés révén 2012 júniusában bekerült a tulajdonosok közé a felvidéki nagyvállalkozó, Világi Oszkár érdekeltségébe tartozó ciprusi Winsland Holdings Ltd., így az új felállásban a Hydro Energy Zrt. 40 százalékot, a Romániai Református Egyház Nyugdíjintézete 10 százalékot, a Winsland Holdings Ltd. pedig a fennmaradó 50 százalékot birtokolta.

A projektről 2011 novemberében a KPMG tanácsadócég állított össze kereskedelmi és pénzügyi megvalósíthatósági tanulmányt. Ebben többek között ez állt: a projektrésztvevőnek és kiemelten a magyar résztvevő cégek tervezett tevékenysége nem látható át, sőt jelentős hányaduk meglehetősen rosszhírű az interneten közzétett feketelisták szerint. A projekt megvalósítási struktúrája a tervezett résztvevőkkel fokozott óvatosságra int.

A figyelmeztető jelek ellenére az MVM romániai vállalata 2015-ben megvette a vállalkozás 90 százalékos részvénycsomagját, az erdélyi Krónika szerint 30 millió euróért. Tavalyi mérlege szerint a cég az évet 319 ezer eurós forgalommal zárta, 6,2 millió eurós veszteséget könyvelt el, közel 20 millió eurós adósságát – ez jó eséllyel ez az Eximbank által nyújtott hitel – pedig változatlanul görgeti maga előtt. A nagyon rossz eredmények ellenére tovább ömlik a magyar pénzt a cégbe: a romániai Hivatalos Közlönyben publikált információkból az derül ki, hogy 2019 májusában az MVM Zrt. 20 millió euróval tőkésítette fel romániai leányvállalatát, az MVM Energy Romania SRL-t, azonban ez az összeg azonnal át is került az vízerőmű tulajdonosához, az MVM Future Technology SRL-hez.