A nemzet újraegyesítésének évtizedét a nemzeti büszkeség évtizede követi majd, és azért kell dolgoznunk, hogy a határokon átnyúló nemzeti összetartozás vitathatatlan tény legyen Magyarországon és külföldön. És azért kell dolgoznunk, hogy a magyarok – bármely részén élnek is a világnak – büszkék lehessenek arra, hogy a magyar nemzethez tartoznak, és ez tiszteletet váltson ki a kívülállókból – emelte ki Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter szombaton Palicson a Vajdasági Magyar Szövetség Szent István-napi ünnepségén.
„Egy olyan évtized küszöbén léptünk át, melyben nemzetek buknak majd el a mindennapi túlélésért vívott küzdelemben, de hiszem, hogy nekünk egy olyan évtized köszönt be, melyben az anyaországi és határon túli magyar közösségek együtt erősödve, gyarapodva bizonyíthatják maguknak és a világnak, hogy méltó őrzői a Szent István-i örökségnek” – magyarázta.
Kiemelte: „azért lehet otthon egy szegedi Zentán, egy debreceni Nagyváradon, egy mátészalkai Szatmárnémetiben, egy mosonmagyaróvári Dunaszerdahelyen, mert ugyanahhoz a nemzethez tartozunk, egy nyelvet beszélünk, közös a múltunk, közös a jelenünk, és azt akarjuk, hogy a jövőnk is közös legyen”. És mikor kérdezzük meg – folytatta –, ha nem éppen Szent István ünnepén, hogy miként tehetjük megkérdőjelezhetetlenné ezt a nemzeti összetartozást.
Hozzátette: megannyi történelmi tapasztalat és fájdalom övezi a szomszédos Szerbia és Magyarország útját, de szót kell érteniük, mert szomszédok. Egymás megértésében pedig a délvidéki magyarok játsszák a főszerepet.
Az elmúlt és az előttünk álló évtizedet a történelem minden bizonnyal bevési a mostani generációk emlékezetébe. „Azt, hogy a globális félelemkeltés korában mi, magyarok a Délvidéken és az anyaországban, de a szerbek, a lengyelek, a közép-európaiak sem hagytuk fásulttá, beletörődötté, kiszolgáltatottá préselni magunkat, nem térdeltünk le, amikor nem kellett, de bajtársi kezet nyújtottunk, amikor kellett. Az elmúlt években többen megtanulhatták, hogy velünk, magyarokkal Európában számolni kell, hogy nem adjuk fel, ami a miénk, hogy tudunk a saját utunkon járni, s ebben bizony vannak szövetségeseink” – részletezte.
Novák Katalin rámutatott: a közös szerb-magyar múltban számos gond mutatkozott, most viszont Magyarország érdeke, hogy Szerbia a délvidéki magyarságnak biztonságos és kiszámítható, gyarapodó, erősödő otthona legyen, ennek pedig egyik kulcsa Szerbia európai uniós tagsága. Hozzáfűzte, Magyarország már tudja és tapasztalja, hogy „az uniós tagságnak bizony vannak árnyoldalai is, de egyértelmű az álláspontunk: Szerbia felvételével Európa természetes rendjének irányába tehetünk egy fontos lépést”.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke ünnepi beszédében kiemelte, hogy a vajdasági magyarság mindig a túlélésért küzd, az utóbbi évtizedben pedig azért kellett harcba szállnia, hogy ne veszítse el politikai legitimációs súlyát. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a VMSZ az elmúlt 14 évben a szerb többség irányába a kölcsönös elfogadáson és tiszteleten alapuló együttműködést képviseli, nem a szembenállást. Mint mondta: ezen nem is kívánnak változtatni, „ugyanis a nehéz idők, amiket élünk, arra figyelmeztetnek, hogy nem a szembenállás, hanem a szövetségépítés ideje van”. „Éppen ezért a szerbiai politikai életben való részvételünk mércéje a jövőben sem az lesz, hogy megfeleljünk a rajtunk esetlegesen számon kért éppen aktuális szabadságeszményeknek. A szerbiai politikai életben való részvételünk egyetlen mércéje továbbra is az marad, hogyan, miképpen tudjuk a nehéz időkben megvédeni, megtartani a vajdasági magyar közösséget” – szögezte le. (MTI)
