Ódor Lajos útja a kormányfőségig miért tekinthető a szlovákiai magyar politizálás csődjének?
Ódor Lajos, az új, szakértői szlovák kormány magyar nemzetiségű miniszterelnöke a kormány kinevezési ünnepségén a pozsonyi államfői hivatalban, a Grassalkovich-palotában 2023. május 15-én. Ódor Lajos eddig a szlovák jegybank alelnökeként szolgált (Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna)

Történelmi pillanat, hogy magyar lett Szlovákia miniszterelnöke. Még ha Ódor Lajos ügyvivő kabinet élére került, amelynek feladata, hogy az idei szeptemberi „előre hozott választásokig” igazgassa északi szomszédunk hétköznapjait. Mindezek ellenére is elsőre talán meglepő, hogy Ódor nem igen várható, hogy magyar ügyekben megnyilvánulna, még ha egyik első nyilatkozatában, mint gazdasági szakember, a magyar árstopok rendszerét kritizálta.

Az egyik legérdekesebb kérdés közben az a feloldhatatlan ellentmondásnak tűnő helyzet, hogy vajon miért lehet az, hogy Ódor Lajos útja a csúcsig, illetve miniszterelnökké történő kinevezése egyben a magyar politizálás csődjét jelenti Szlovákiában.

– Ódor Lajos kormányfő, és ügyvivő kormánya két további magyar miniszterének – Horváth Mihály pénzügyminiszter és Balík Péter vidékfejlesztésért és informatizációért felelős miniszter – kinevezése valóban a magyar etnikai politizálás csődjét mutatja Szlovákiában. Ők ugyanis már mind nem a magyar etnikai struktúrákon belül építették a karrierjüket. És ez azt is jelzi, hogy Szlovákiában már kialakult egy réteg, amely nem az etnikai magyar vonalon keresi boldogulását és anélkül is tud érvényesülni, miközben a korábbi magyar struktúrákhoz gyakorlatilag semmi köze, anélkül el tud lubickolni és tud sikeres lenni – elemezte Reptér című külpolitikai háttérműsorunkban a helyzetet Kollai István.

A közgazdász-történész szerint a magyar politizálás Szlovákiában elérte azt, amit tudott. Vannak magyar nyelvű iskolák, egyetem Szlovákiában, ennél nagyon többet nem igen lehet elérni, és nehéz ebben már további perspektívákat látni. E magyar paradoxont jól jellemzi, hogy Ódor Lajos kinevezésével egy időben széthullott az a szlovákiai magyar párt, amelyet a meglévő magyar politikai alakulatokból „tákoltak össze” Szövetség néven, és ez a Magyar Közösség Pártjából, illetve a Híd-Most vegyespártból álló csoportosulás együtt nemhogy az 5, de a 4 százalékot se tudta elérni, ami eléggé jelzésértékű.

Az is látszik, hogy mára kialakult a szlovákiai magyar politikának és közéletnek egy olyan markáns szegmense, amely az Orbán-kormány lekötelezettje az irányukból érkező anyagi támogatások miatt. Ezt pedig egyre inkább úgy tűnik, mintha ezt látszanának igazolni a választási adatok is, a felvidéki magyar szavazók már nem mindig honorálják.

Ebből a szempontból az Orbán-kormányok célzott anyagi támogatásai sem érték el a céljaikat, már ami a magyar politikai képviseltet illeti. E források – miként arról a pozsonyi Comenius Egyetem ösztöndíjasa beszélt nekünk – emellett igen átláthatatlanok, és nem tudni sokszor, mit is kezdenek velük. Ilyen volt például, hogy ingatlanvásárlásokba kezdtek, illetve földügyletekbe, ami miatt a magyar kormány összerúgta a port a szlovákkal. És ritka pillanat volt az orbáni politizálásba, de utóbbi ügyében meg is hátrált végül.

Reptér című műsorunkban arról is beszéltünk, mennyire oroszbarátok Szlovákiában? És mi lesz az orosz vonallal, ha visszatér a hatalomba Robert Fico, akinek az Orbánhoz való közeledését jól mutatja, hogy ő is elővette a Szlovákiában eddig ismeretlennek számító „Soros-kártyát”. Kattintsanak és hallgassák meg a beszélgetést: