Továbbra is ömlik a megduzzadt Korond-patak vize a parajdi sóbányába, és szerdán várhatóan a létesítmény turisták által látogatható részét is eléri. A Hargita megyei önkormányzat válságstábot hozott létre a turizmus megmentésére.
Telefonon egyeztettem Kelemen Hunorral a Parajdon kialakult drámai helyzetről. Biztosítottam, hogy a magyar kormány minden anyagi és gyakorlati segítséget megad a károk felméréséhez és a helyreállításhoz. A Székelyföld számíthat ránk – közölte Orbán Viktor szerdán a Facebook-oldalán.
A Székelyhon cikke szerint szerdán lezárták a hatóságok a környéket, mondván senkit sem engedhetnek a közelbe, mert veszélyessé vált a helyszín. A mélybe zuhanó víz miatt ingatag a talaj, sőt, időnként lezuhanó sótömbök zuhanását lehet hallani. Úgy tudják, hogy a bezúduló víz még nem érte el a turisztikai szintet.
A helyi sajtó helyszíni beszámolói szerint a község lakosainak körében nagy az elkeseredés, attól tartanak, hogy beomlik a bánya, és azt tartják, sokkal nagyobb a baj, mint ahogy azt a hatóságok állítják. Az az általános vélemény, hogy a jelenlegi helyzetet meg lehetett volna előzni, ha az illetékesek időben beavatkoznak, hiszen évek óta tudni lehet a vízszivárgásról. Azt is kifogásolják, hogy a bányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) nem kommunikál kielégítően a helyzet súlyosságáról. A Hargita megyei község lakosai attól tartanak, hogy a bánya bezárásával a Parajdnak és környékének megélhetést biztosító turisták is elmaradnak. Nyágrus László szerint szakemberek bevonásával áthidaló megoldásokat kell találni ahhoz, hogy a sóbánya bezárása esetén meg tudják tartani a környéken a turistákat, amiben segít, hogy az elmúlt években számos turisztikai attrakció épült. Kiemelte: mindezzel együtt Parajd és a térség idegenforgalmának a sóbánya a motorja.
Bíró Barna-Botond, Hargita megye önkormányzatának elnöke csütörtökön az MTI-nek küldött közleményében bejelentette, hogy válságkezelő csoportot hívott össze a parajdi sóbánya ügyében, hogy „gyors, összehangolt és hatékony fellépéssel megvédjék a közösség jövőjét, a helyi turizmust”. Közölte: a bánya megmentését célzó elengedhetetlen sürgős műszaki beavatkozások mellett – ami a szakemberek feladata –, átfogó turizmusmentő kampányra is szükség van, mely új lendületet adhat a térségnek. Azt kérte a szakemberektől – turisztikai szakértőktől és térségfejlesztéshez értőktől –, hogy még a héten találkozzanak a parajdi vállalkozókkal, hallgassák meg álláspontjukat, és utána dolgozzanak ki javaslatot, amely alapján a megyei önkormányzat „országos turisztikai felhívással” fordulhat a magyar vagy a román kormányhoz segítségért – részletezte Bíró Barna-Botond.
A csoportot Szabó Károly, a Visit Hargita igazgatója vezeti, tagja Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium és a Mini Erdély Park megálmodója, Trucza Adorján, a Taste of Transylvania alapítója és Razvan Pascu turisztikai marketing szakember, Hargita megye hivatalos turisztikai nagykövete. Parajd lakosainak 80 százaléka a turizmusból él – emlékeztetett a tanácselnök, aki szerint a megyei önkormányzat elkötelezett amellett, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támogassa a helyreállítási munkálatokat és a turizmus újraindítását. Parajdon május 8-án helyi szintű veszélyhelyzetet hirdettek, melyet pénteken június 6-áig meghosszabbítottak a bányába betörő víz miatt. A Hargita megyei önkormányzat 400 ezer lejes (32 millió forint) gyorssegélyt szavazott meg a község számára a sóbányát veszélyeztető vízbetörés megfékezésére.
Mint kedden megírtuk, másodpercenként nagyjából ötven köbméternyi víz zúdul be a parajdi sóbányába, miután az elmúlt napok székelyföldi esőzései nyomán megduzzadt Korond-pataka elmosta a helyi civilek által ideiglenesen emelt védműveket és megsérült a védőfólia is. A probléma egyébként régóta ismert: a Korond-pataka tulajdonképpen a bánya fölött folyik el, a sóréteg itt a földfelszínen is látható – évek óta meg kellett volna erősíteni a patak medrét, hogy a víz – amely a bányák, különösen a sóbányák legveszélyesebb ellensége – ne jusson le a mélyben lévő tárnákba. A bánya 2023-ban is bezárt néhány hétre a vízbetörés miatt, de végleges megoldást a problémára azóta sem sikerült találni. A bányában a sókitermelés mellett egy népszerű látogatóközpont is volt, ahova évente több százezer bel- és külföldi turista látogatott el. A bánya bezárása a település és a környék életét is ellehetetleníti: sokan panziót vagy más, turisztikára alapozott vállalkozást üzemeltetnek, ezek most vendég nélkül maradnak.
A helyzet kedd reggel eszkalálódott – sokkoló felvételek, sőt videók kerültek fel a közösségi hálóra, amelyeken az látszik, hogy a megduzzadt folyó vize gyakorlatilag eltűnik egy óriási lyukban – szakemberek szerint másodpercenként 40-50 köbméter víz folyik be a bányába, amely órákon vagy legkésőbb napokon belül teljesen feltelik vízzel.
