Százmilliárdot osztanak, de nem tudni, kinek

Akár egy erdélyi modern mese is lehetne, melynek egyik hőse Vesztes Mózes Kovásznapiripócsról. Ő a nagyapjától megörökölt földön gazdálkodik, van két tehene és modernizálna egy kicsit, hogy könnyebb legyen az élete. Észreveszi, hogy a magyar állam által működtetett Bethlen Gábor Alap (a továbbiakban BGA) honlapján van egy pályázati lehetőség határon túli magyarok számára „mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, feldolgozásával, forgalmazásával kapcsolatos fejlesztési projekt” címmel. Hosszas tanakodás, pályázatírás, hivatalos papírbeszerzés után beadja a jelentkezését, kérve 4,5 millió forintot, de sajnálattal értesítik, hogy nem nyert. Ezt a falubelijei is pontosan tudják, mert ők is látták a neten a táblázatot és hosszan kitárgyalták az összes ismerős pályázót.

Aztán van a másik hősünk, Pénztáros Lőrinc a Hargita megyei Székelyfelcsútról, aki nem a BGA, hanem egy marosvásárhelyi alapítvány, a Pro Economica Alapítvány pályázatán mozdult rá a magyar közpénzre a „mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó induló regionális beruházások támogatására” nevű kiíráson. Nem aprózta el, 2,4 milliárdot kért és kapott is. De ez csak sejtés, biztosra talán soha nem fogjuk megtudni, mert a győztesek kilétéről, sőt még a nyertes pályázatok céljáról sem hajlandók információt adni a lebonyolítók.

Érthetetlen kettősség: a magyar állam több csatornán is nyújt támogatást határon túli magyar magánszemélyek és vállalkozások támogatására mezőgazdasági területen, de míg egyik teljesen publikus, a másik (és ez nagyságrendekkel nagyobb összeg) nyerteseiről semmit sem tudni. A kormány ugyanis kiszervezte közel százmilliárd forint (!) elosztását egy külföldön működő alapítványnak, amely adatvédelmi okokra hivatkozva nem hajlandó elárulni sem a friss, 24 milliárd forint összértékű pályázatának győzteseit, sem a korábbiakat. A transzparencia az ő olvasatukban azt jelenti, hogy kizárólag pályázati nyilvántartási számokat hoznak nyilvánosságra, és még azt sem tudhatjuk meg, mi volt a pályázat célja, magyarán mire fordítják a nyertesek a megítélt támogatást. Azt viszont már tudjuk a Pro Economicáról: egy korábbi, szintén magyar közpénzt osztó pályázaton román kormánypárti politikusnak is csurgattak magyar közpénzt. 

Egyébként nemrég hirdették ki a székelyföldi mezőgazdasági nagyberuházásokra kiírt pályázat eredményét, mely során hatvanhat győztes pályázat és hat elutasított volt. A sikeresek közül négy kapott kétmilliárdnál nagyobb összeget, kettő egymilliárdot meghaladót. De mint már írtam: nem mondják meg, kik nyertek.

Ezzel szemben a BGA 2018-ban például családbarát határon túli magyar vállalkozások támogatását hirdette meg, és a szervezet honlapján mindenki számára elérhető a döntés. Nem csak a 118 győztes pályázat (600 millió megítélt forint) böngészhető, de a 642 elutasított adatai is. Név, település, pályázat témája, kért összeg, megítélt támogatás. A táblázatból jól látszik, hogy magánszemélyek, egyéni vállalkozók és kis kft-k is kaptak magyar közpénzt, maximum hatmillió, de jellemzően 4,5 millió forint értékben.

Hogy mi cél szolgál a Pro Economica által kiosztott-kiosztandó 97 milliárd forint, arról Magyar Levente külügyi államtitkár a Maros megyei Sáromberkén beszélt az AgroMania mezőgazdasági vásár megnyitóján. Az MTI tudósítása szerint a magyar állam által finanszírozott Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program során a gazdák legfeljebb 15 ezer euró vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak tenyészállatok vásárlására, ültetvények megvalósítására, eszközök beszerzésére, ugyanakkor az anyaországi pénzből több tucat mezőgazdasági feldolgozóüzem épül a térségben, és éppen csütörtökön zárult annak a pályázatnak a határideje, melynek győztesei szállodát-panziót építhetnek fejenként legfeljebb 2,4 milliárd forintból. 

Természetesen levelet küldtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján szíveskedjenek nekünk elektronikus úton elküldeni a Pro Economica Alapítvány valamennyi, magyarországi közpénzt érintő eddigi pályázatán győztes pályázók adatbázisát.

A következő választ kaptuk: „a vonatkozó jogszabályok alapján a magyar kormányzaton belül a Külgazdasági és Külügyminisztérium látja el a regionális és határ menti gazdaságfejlesztési programok végrehajtásával összefüggő feladatokat. A program teljes egészében megfelel a magyar, a román és az EU-s jogszabályoknak, elindítását a román féllel folytatott magas szintű diplomáciai egyeztetések előzték meg. Tekintettel arra, hogy a pályázati eljárás jelen szakaszában a tárgybeli támogatási szerződések még nem kerültek megkötésre, és az esetleges fellebbezések elbírálásának eredményére tekintettel még változhatnak az érintett adatok, ezért jelenleg nem áll módunkban a folyamatban lévő eljárásra vonatkozóan adatot szolgáltatni.” Afölött nagyvonalúan elsiklottak, hogy mi valamennyi eddigi pályázat eredményét kértük: 2017-ben négy, tavaly pedig három különböző pályázatot bonyolítottak le a marosvásárhelyiek, sok milliárd forintnyi magyar közpénzt kiszórva.    

Bármennyit is gondolkodunk rajta, nem értjük, miért volt szükség ennek a kettős rendszernek a fenntartására. A csütörtöki Kormányinfón is feltettük a kérdést Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek, de a ködös választ egy szóval így foglalhatjuk össze: csak. Arra a kérdésre, a magyar állam miért vont be egy külföldi alapítványt a pénzosztásba (miközben már van neki egy jól működő rendszere), mi nem találtunk jobb választ, mint azt, hogy el akarják titkolni a nyerteseket.