Tiltakoznak a vajdasági értelmiségiek a cenzúra ellen

Tiltakoznak a vajdasági értelmiségiek a cenzúra ellen

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Forrnak az indulatok a vajdasági kulturális életben, miután a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke közleményben támadta be Ödön von Horváth darabját. A Kazimír és Karolinát a Tanyaszínház tűzte műsorra, ez pedig teljesen kiverte a biztosítékot Hajnal Jenőnél. Olyannyira, hogy úgy látta, a társulatnak le is kell mondania az idei turnéját. A színház ezt követően teljesítette a kérést.

Hajnal a Tanyaszínház dicséretével kezdte közleményét, szerinte a vajdasági magyarság egyik legnagyobb, négy évtizedes kulturális értékéről van szó. Hozzátette viszont rögtön, hogy az elmúlt években többször is tapasztalta: a repertoárba olyan darabok kerültek, amik „a fölszabadult öröm és kacagás, az okos gondolkodás és a népmesei bölcsesség helyett az öncélú közönségességet, a parttalan ízléstelenséget, a közönség alpári provokálását és a színpadi megszólalás vállalhatatlanságát jelenítették meg.” A legutóbbi példa erre szerinte a Kazimír és Karolina, ami – teszi hozzá – nem tudja elvinni közösségeikbe a „gondtalan, minden korosztálynak szóló színházi élményt”, mert az a színház fényes múltját és örökségét is megkérdőjelezi.

Az MNT-elnök kirohanásának egyik oka, hogy szervezete a Tanyaszínházat nemzeti jelentőségűvé minősítette, az előadásnak a szórványban való tájolását pedig külön is támogatta. Most viszont már elfogadhatatlannak tartotta, hogy a körút folytatódjon, és arra kérte a szervezőket, hogy mondják le a többi vendégszereplést. A betiltás mellett kiállt a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke, Pásztor István is.

Hajnal támadásán több vajdasági értelmiségi is felháborodott, ők nyílt levélben követelnek szabadságot a Tanyaszínháznak. Az aláírók szerint „a Vajdasági Magyar Szövetség és a párt utasításait vakon követő Magyar Nemzeti Tanács huzamos ideje olyan – anyagi forrásokat elosztó és ideológiai kormányzó – tevékenységet folytat, amely voltaképpen egyenlő a vajdasági intézmények (iskolák, színházak, médiaházak, kiadók, egyetemi karok, alkotóházak, művelődési központok) dirigálásával és kisajátításával.” Tiltakoznak az ellen, hogy a támogatásban részesített Tanyaszínháztól a „gazda” érdekeinek kiszolgálását várják. Követelik egyúttal, hogy az MNT tűzze napirendre Hajnal diktátumát, és határolódjon el attól. A petíciót több ismert író, színházi ember is aláírta, többek közt Bencsik Orsolya, Fenyvesi Ottó, Kollár Árpád, Ladik Katalin, Orcsik Roland, Pressburger Csaba vagy épp Szerbhorváth György. A petíció és a kezdeményezők névsora teljes terjedelmében olvasható többek közt a Tiszatáj oldalán.

Az MNT-elnök felszólítását a múlt héten teljesítette is a Tanyaszínház, a Facebookon azt írva, hogy a múltban és a jövőben is meg fogják hallani és teljesítik a Magyar Nemzeti Tanács kéréseit. Ennek jegyében a turnét felfüggesztik, hozzátéve, hogy a darabot viszont továbbra is előadják. „Színházként és művészekként hiszünk a színház és a művészet egyetemes szabadságában, annak sérthetetlenségében és küldetésében. (…) Alkotóként nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy elkészült művet eltemessünk, mielőtt a vállalásainkat teljesítettük volna. Így a Tanyaszínház vezetősége, az előadás alkotói és a társulat úgy döntött, hogy teljesíteni fogjuk a vállalást. Ennek fényében augusztus 12-ig a Kazimír és Karolina előadásunkat minden este le fogjuk játszani Kavillón a színház művésztelepén nyitott ajtók mellett, este 21 órától. Ezzel tartozunk önmagunknak és az általunk létrehozott – hibáktól bizonyára nem mentes – előadásunknak, valamint a színház szabadságának” – írták.

A darab rendezője, Lénárd Róbert a Facebook-oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kazimír és Karolinát egyszer már betiltották, méghozzá 1933-ban, Németországban. „Az előadás szövege majd’ száz éves, Ödön von Horváth neve és opusza része a közös európai kultúrkincsnek. E szöveget kevés változtatással, inkább csak nyelvileg felfrissítve állítottuk színpadra munkatársaimmal, akik mind lelkesen és boldogan dolgoztak – azon, hogy ez a tanulságos, emberi érzéseket és társadalmi problémákat megfogalmazó szöveg méltón képviselje azt a gondolatot, amelyet mindig is dédelgettem és amelytől sem cenzúra, sem más hatalmi elnyomó forma nem fog eltéríteni: a színház nem szabad, hogy puszta szórakozás legyen. E tézis megerősítését tükröződni láttam a bemutató közönségén, valamint a fogadtatáson Csantavéren és Bácsfeketehegyen, ahol a jelen állás szerint az utolsó előadást láthatta bárki is. Volt pár néző, aki túlsúlyosnak találta a Tanyaszínházhoz és volt, akinek szakmai problémái voltak vele (mindkettő teljesen rendben van), ám a nagy többség szeretetről és értelemről adott jelet” – üzente az alkotó, aki szerint ez a betiltás példátlan a vajdasági magyar színháztörténetben.

Hozzátéve: „1933 januárjától nem játszhatták német nyelvű színházak, ugyanezen év május 10-én pedig minden más Ödön von Horváth szöveggel együtt máglyára vetették Berlin főterein. Az indoklás kísértetiesen hasonló: egyesek szerint nem szolgálta a néplélek épülését. Jegyezzük hát fel 2021. július 27-ét a naptárba, ahogy feljegyeztük 1933. május 10-ét is. Ma színháztörténet íródott.”

A Hvg.hu szerzői azóta egyébként megnézték a darabot, és azt találták, abban semmi botrányos nincs. Mint írták: „Ez egy zenés, táncos, látványos freak show, ami egyáltalán nem alpári, nem ízléstelen. Van benne egy erős társadalomkritika, de semmi direkt aktuálpolitika nincs, van benne néhány durva kifejezés, de egyáltalán nem tobzódik ezekben a szövegkönyv, és igen, van benne »vizelés«: egy szódásflakonból spriccel a színész vizet a színpad alá. Mindezeket még leírni is méltatlan, de sajnos nagyon ismerős a helyzet.”

A Tanyaszínházat 1978-ban alapították fiatal színészek, rendezők, színinövendékek, a bemutatók színhelye hagyományosan Kavilló. Innen indulva járták be azóta csacsifogatos ekhósszekérrel a Bácskát és Bánátot, majd Baranyát és a Muravidéket. Az MNT-vel egy ideje konfliktusban állnak, a nemzeti tanács idén többször is beszélt „működési problémákról”, „megoldatlan elszámolási gondokról.”

A Kazimír és Karolint többször feldolgozták az elmúlt ötven évben Magyarországon. A rádióra alkalmazott változatát 1970-ben mutatták be. Erről a Népszavában Hary Márta azt írta, hogy nem mentes bizonyos „leleplező” hatásoktól, fő ereje viszont a szerző környezet- és figurateremtő erejében rejlik. A szerző szerint Marton Frigyes rendező „a darab cirkuszi kavargásában, egy görbe éjszaka tragikomikus hangulatának megteremtésében megint érdekeset, maradandót tudott alkotni.” A rádiójátékban hallani lehetett Törőcsik Marit és Sztankay Istvánt is. Az előadást dicsérték a Film, Színház, Muzsikában is: „a cselekményt áthatja a való élet természetessége, a megol­dásban éppúgy tükröződik a torz és az ideális egymásmellettisége, mint az egész drámában.”

A hetvenes évek végén aztán a debreceni Csokonai Színházban mutatták be a darabot. A Magyar Nemzet 1980-ban dicsérte Hegyi Árpád Jutocsa ötletes és kimunkált rendezését, a Kazimír és Karolint pedig Ödön von Horváth egyik legérettebb színpadi művének nevezte. Az újságíró szerint Horváth azon kevesek egyike volt, akik megsejtették, megírták a közelgő világkatasztrófát. A darab varietéjellege kapcsán a Magyar Nemzet szerzője úgy fogalmazott: „a müncheni népünnepély mint színes körhinta forog előttünk a filmszerűen pergő jelenetsorban. A játékos erőmutatvány, a csúszda, a hullámvasút, a zene, a tánc és a varieté éppúgy hozzátartozik ehhez a népünnepély-hangu­lathoz, mint a torzszülemé­nyek megjelenése: a játékosok mellett buldoggfejű férfiak, szőrös testű gorillanők és lili­puti emberek népesítik be a színpadot. A szándékolt kont­raszt nyilvánvaló: a minden­napi élet nyomorúsága elől menekülő ember a torzszülött lényekben magánál is nyomorúságosabb alakokat szemlél­het. Zsenge vigaszt meríthet, látván, hogy nála is varinak elesettebbek.”

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Ki lesz a nyerő? – Magyar Hang-ajánló

Támogasson minket!

Keresés

Csatlakozzon hozzánk Patreonon

Árnyék podcast – Bántalmaz a kormányom