„Nem a 13. havi nyugdíj miatt, ugye, Marikám?”

„Nem a 13. havi nyugdíj miatt, ugye, Marikám?”

A tapolcai Malom-tó (Fotó: Magyar Hang/Grimm Balázs)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A Tapolcát, Ajkát és Sümeget is magában foglaló Veszprém megye 3-as számú választókerületében némi meglepetésre nem az esélyesnek kikiáltott jelölt, az eddigi országgyűlési képviselő, Rig Lajos (összellenzéki – Jobbik) nyert egyéniben, hanem Navracsics Tibor (Fidesz). Rig 44,51 százalékot ért el, Navracsics 50,7-et. Megkérdeztük a helyieket és az érintetteket, szerintük miért.

Leláncolták a szemeteskonténer fedelét, nem nyílik ki. Szellős Tibor nem adja fel, megy a másikhoz. Az nincs lezárva, turkálhat kedvére. – A múltkor találtam egy majdnem egész grillcsirkét. Ritka az ilyen fogás, de nem példa nélküli – mondja Tibor Tapolca belvárosától pár perc sétányira. Megkérdezhetem, persze, hogy kire szavazott, bólogat, hát az Orbán Viktorra. 

– Mármint hogy listán a Fideszre? – kérdezem.
 – Igen, válaszolja, miközben megigazítja a kesztyűjét. Nem szeret puszta kézzel guberálni.
– És egyéniben? 
– Ott is Orbán Viktorra.
– De hát ő nem indult a tapolcai választáson egyéniben! Rig Lajos indult, meg a Navra…
– Igen – vág a szavamba –, rá szavaztam.
– Navracsicsra vagy Rigre?
– Orbánra. 

Pedig Lajos itt él köztünk 

Tapolca igazi polgárváros. Az emberek kedvesek, igaz, a fotózgatásom miatt két öregúr parkolóőrnek néz. Ők csalódottak. Biztosak voltak abban, hogy Rig Lajos nyeri egyéniben a választást, nem így lett. – Pedig a Lajos itt él köztünk. A feleségemnek kellett bizonyos egészségügyi eszköz. Felhívtam Lajost, másnapra nálunk volt az eszköz. A kapcsolatai, német segélyszervezetek révén. – Navracsics ezzel szemben mit fog csinálni? – teszi fel a kérdést. Kétszáz kilométerre lakik, be kell járnia a parlamentbe, majd legföljebb a nagyobb ünnepségeken látjuk. 

Rig Lajos hét évig volt a Jobbik országgyűlési képviselője, majd miután a választáson kikapott Navracsics Tibortól, visszament eredeti szakmájába, mentőként dolgozik, és a Jobbikból is kilépett. Egy tapolcai kávéházban találkozunk. 

– A hármas számú veszprémi választási kerületben a városokat – Sümeg kivételével – sikerült megnyernie. Ajkát, Badacsonytomajt, Tapolcát is, egészen jó aránnyal. Az átrajzolt kerületek lehetnek az okai annak, hogy végül nem jött össze a győzelem?
– Nem, mert 2018-ban is már ugyanez volt a választókerület térképe. Abban bíztam, hogy a 2018-as tapolcai átlagot tudjuk hozni, tehát itt nem ezer, hanem kétezer szavazattal több lesz a részemre leadott voksok száma, illetve hogy Ajkát is jóval erősebben hozzuk. Akkor tudtuk volna kompenzálni a falvakban szerzett kevesebb szavazatot. Sajnos azonban Tapolcán ezerrel csökkent a szavazatok száma a 4 évvel korábbihoz képest, a falvakban pedig megmaradt a Fidesz tábora. Gondolom, számukra inkább elfogadható volt Navracsics Tibor személye. Inkább rá húzták az ikszet, de a szavazati arányokból azért az is látszik, hogy nagyon sok fideszes rám szavazott. 44 és fél százalék lett az eredményem. 

– Ez az országos összellenzéki jelölteket tekintve magas arány.
– Igen. Átlagban 32 százalék volt, hogy ha a jobbikosokat nézem. A választók vagy a jelölteket nem ismerték, vagy a terepmunkával nem voltak megelégedve, esetleg az ellenzéki összefogást nem tudták megemészteni. Itt ez annyira nem jött át.

– Mielőtt bekapcsoltam volna a diktafont, azt mondta, hogy ennél többet a kampányban nem lehetett volna megtenni. Itt lakik, többen említették, hogy Ön bármikor elérhető volt telefonon, szeretik az emberek. Mégis, mi lehetett a vereség oka itt helyben? 
– A háború. Egyértelműen a háború. Nagyon sok emberrel beszélgettem itt, Tapolcán meg az egész választókerületben is, főleg a falvakban. Ez a fajta Fidesz-kommunikáció, hogy háború vagy béke, bejött: az emberek inkább a biztosra mentek, és a Fidesz irányába húztak. 38-szor elmondtam Marika néninek, hogy nem fogjuk háborúba küldeni a fiatalokat, de bement a házába, megnézte közszolgálati híradót, és kezdhettem elölről. 

– A Fidesz nagyon ügyesen, végtelenül egyszerűen kommunikált, az összellenzéki oldalról meg volt az a bővített mondat, hogy nem akarunk katonákat küldeni Ukrajnába, de mivel a NATO tagjai vagyunk, ezért, ha a NATO úgy dönt, hogy küldünk katonákat, akkor alávetjük magunkat az akaratuknak. Na, ez egy olyan bonyolult üzenet, ami nem ment át, legfeljebb egy szűk értelmiségi elitnek. Orbán meg azt mondta, hogy nem akarunk háborút, nem küldünk katonát, pont.
– Valamiben egyetértek Jakab Péterrel, az pedig az, lehet, hogy hiba volt civilt beengedni a politikai kommunikációs térbe egy választáson. Lehet, hogy Márki-Zay Péter jó jelölt volt, egy értelmes ember, de a politikai kommunikációt nem biztos, hogy megtanulta. Minél kevesebbet beszélt volna, annál kevesebb lett volna a hibázás lehetősége. Az összes többivel viszont nem értek egyet Jakabékkal. Például miért nem álltak ki Márki-Zay mellett? 

– A választás után felajánlottak önnek egy listás mandátumot, egyike lehetett volna a kilenc jobbikos képviselőnek. 
– Igen, de azt mondtam, hogy inkább nem, én nem látom azt a fajta szakmai kommunikációt, amely keretei között akár a választókerületért, akár az egészségügyért tudnék tenni. Mert már mindent megtettem, amit tudtam. Úgy gondolom, jól döntöttem, főleg, miután láttam azokat a nyilatkozatokat, hogy nem is kell bejárni a parlamentbe, szakmai munkát nem nagyon kell végezni.

 – Leegyszerűsítve: annyira tele lett a hócipője a kialakult helyzettel, azzal, hogy megint kétharmad lett, padlón van az ellenzék, hogy innen nincsen értelme tovább menni? 
– Igen, ez az egyik, a másik meg, hogy az emberek gondolkodásának kellene megváltoznia. Egy új platformot kell létrehozni ahhoz, hogy itt változás legyen, mert ha marad ez, ami van, akkor négy év múlva is kétharmad lesz. Ha megint meg tudták hülyíteni az embereket, akkor teljesen fölösleges a mostani ellenzék. 

– Az országos médiában az jelent meg, hogy nyugdíjaskoráig az egészségügyben marad, de a helyi televíziónak azt mondta, hogy ha lenne egy civil kezdeményezés, ahhoz csatlakozna.
– Igen, a kérdés az volt, hogy ha felkérnének, akkor vállalnék-e ilyen szerepet. Azt mondtam, abban az esetben, ha az általam felvázolt elképzelések megvalósulnak, akkor igen. Tehát ha az emberek gondolkodása megváltozik. Ha átlátják az összefüggéseket. A politikai beszédek csalafintaságát. Akkor lenne értelme. 

– Tényleg el tudja képzelni, hogy belátható időn belül megváltozzon az emberek gondolkodása?
– Nem. Az elkövetkező négy évben én ebben nem bízom.

– Mennyi idő alatt változhat meg?
– Szerintem ez egy új politikai elit kialakulásának a kérdése is. Ha nem ez a fajta ellenzéki kommunikáció és marakodás lesz, hanem a tényleges tenni akarás, akkor kezdődhet érdemi változás. 

Erre nincs magyarázat 

Ajka nem egészen Tapolca. Munkásváros. Viszont mindenki köszön egymásnak, még nekem is, meglepődöm. Azon már kevésbé, hogy sok itt a pitbull. És hogy tízévesek cigarettáznak egy padon. 

Molnár Gábor a belvárosi Héliosz Üzletház emeletén ül kis piercing- és masszázsszalonjában. Háromgyerekes apa, a választáson civil szavazatszámláló volt itt, a városban. Ő sem találkozott visszaélésekkel, mint mondja, a választást nem csalták el. 

– Tudom, hogy itt pont Rig Lajos nyert, de az egész választókörzetet nézve miért nyert Navracsics Tibor?
– Hát ez egy marha jó kérdés. Papírforma szerint Rig Lajosnak kellett volna győznie. Szerintem nagyon sok ember gondolta így. És voltak elég erős ráutaló jelek, hogy ő fog nyerni. Lajos mindenhol ott volt. Navracsis sehol sem. Jó, egyszer, esetleg kétszer megjelent, de nemigen találkoztak vele az emberek. Rig Lajosnak ráadásul elég erős kampánya volt ahhoz, hogy nyerjen. Nem nyert. Nem értjük.

– Az ajkaiak az országos átlaghoz képest hogy élnek?
– Szerintem viszonylag jól.
– Munkahelyek vannak? 
– Vannak, és létesülnek újak is. Most fog nyílni például egy gyorsétterem, ott hetven munkahely lesz. De ez sem magyarázat a vereségre. Erre nincsen magyarázat. 
– A háborús retorika lehet az ok? Mert ugye országosan az egyik magyarázat az, hogy Orbán nagyon ügyesen hirtelen irányt váltott, és a béke mellett kampányolt.
– Az a baj, hogy jóformán minden négy évben történik valami, amivel lehet kampányolni. Most a háborúval, korábban a migránsokkal és a többi, és a többi. 

Az unokám miatt szavaztam a Fideszre 

Veszprém megye 3-as számú választási kerületében a Magyar Kétfarkú Kutya Párt jelöltjeként Sándor Balázs végzett a harmadik helyen, a szavazatok 2,39 százalékát megszerezve. Vele telefonon sikerült beszélni. Azt mondta, nagyon tiszteli Rig Lajost, és a munkásságát is nagyra becsüli. Szomorú, hogy nem ő nyerte meg a körzetet, de hogy ennek mi lehet az oka, azt őszintén nem tudja hova tenni. Hiszen Rig Lajos tényleg a körzetben lakik, ugyanakkor Navracsics Tibor az országos politikában nagy név. De csak a választás előtt fél évvel kezdett el kampányolni, „meg vagyok lepődve, hogy ennek ennyi haszna volt. Soha semmi köze nem volt a választókörzethez, és most azért, mert elment két disznóvágásra, furcsa, hogy sikerült összehoznia”. (Navracsics egyébként gyerekkorában lakott néhány évig Tapolcán, ezzel Sándor Balázs is tisztában van – a szerző.) Sándor szerint ebben az országban egészen addig nem lesz kormányváltás, ameddig létezik az MSZP meg a Jobbik.

Az ajkai Héliosz Üzletház előtt nyugdíjas asszonyok beszélgetnek. Megkérdezem tőlük, merre van az a szép platános utca, amit a kocsiból láttam. Mutatják, de hamar a politikára terelődik a szó.
– Az unokám végett szavaztam a Fideszre – mondja az egyik.
– Nem a 13. havi nyugdíj miatt, ugye, Marikám? – válaszol huncut mosollyal a barátnője. 

Erről eszembe jut Szellős Tibor, akivel még Tapolcán beszéltem. Volt egy kérdés, amit igazándiból nem akartam feltenni neki, de kicsúszott a számon: 
– Elégedett az életével? Azért szavazott Orbánra?
– Igen – válaszolta egykedvűen, majd folytatta a guberálást. 

Navracsics Tibort is megkerestük kérdéseinkkel. Nem jártunk sikerrel.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/18. számában jelent meg április 29-én.