Nem tett le a bányászatról az az osztrák cég, amely környezetvédelmi okok és a helyi szabályozás miatt eddig nem tudta megkezdeni a kitermelést a Sümegprága melletti bazaltlelőhelyről. A Modre Bergbau GmbH augusztus végén ismét benyújtotta a környezetvédelmi engedély iránti kérelmét, ennek kiadása feltétele a megnyitásnak. A helyiek viszont hallani sem akarnak a bányászatról. Mint az önkormányzat időközben sebtiben összehívott lakossági fórumán kiderült: a lakosok aláírásokat gyűjtöttek, illetve népszavazás kiírását is fontolgatják.
Noha a Veszprém megyei Sümegprágán a bányászatnak a XIX–XX. század fordulójára visszanyúló hagyományai vannak, a kőfejtés a helyiek elmondása szerint a 90-es évekre megszűnt. A régi bánya gödre a faluból nem látszik, a felhagyott területen az infrastruktúra egy része mementóként őrzi a múltat, a csillefelvonó még ma is áll. Az elmúlt évtizedek alatt persze a természet visszafoglalta a területet – már ahol tudta. A kövek között bokrok, fák nőttek, tavalyi ottjártunk idején vaddisznók nyomaira is bukkantunk. Körben a hegyhátból égnek meredő kőtömbök maradtak, a hegy gyomrának egy része üresen tátong a meredek falak között.
A Keszthelyi-hegység e hegyoldala még mintegy 60 évi kitermelésre elegendő bazaltot rejt, nem csoda, hogy többen is próbálkoztak a bánya újranyitásával. 1995-ben egy keszthelyi vállalkozó, később a közeli, uzsai bányát működtető osztrák cég tervezte a kitermelést. Környezetvédelmi engedélyt ez a cég sem kapott, így a koncesszió visszaszállt az államra. Így nyerte el 2018-ban a Modre Bergbau a hegygerincen kijelölt két bányaterület koncesszióját a magyar államtól.
A társaság 2019-ben próbálta először megszerezni a nyitáshoz ezen túl még szükséges engedélyt, ám a megyei kormányhivatal táj- és környezetvédelmi szempontok miatt elutasította a kérelmet.
A korábbi kőfejtő egyik romos épülete (Fotó: Magyar Hang/Végh László)
A Modre ezt követően ismét nekifutott az eljárásnak. Lakossági tiltakozás ide vagy oda, tavaly a kormányhivatal kiadta az engedélyt, de olyan feltételeket írt bele, amely a valóságban lehetetlenné tette a bányanyitást (többek között módosítani kellett volna Sümegprága rendezési tervét, amit azonban az önkormányzat tehetne meg). Az ügy azért került most elő, mert a cég sikerrel támadta meg ezt a határozatot, a Veszprémi Törvényszék pedig új eljárás lefolytatását írta elő.
A nemzeti park is ellenezte
A bányanyitás többször múlt már természetvédelmi szempontokon, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park is ellenezte. A bányatelek egy része ugyanis Natura 2000-es besorolású védett terület, a Sarvaly-forrás a bányaterület szélétől mindössze 133 méterre ered. A terület melletti vadászház vízellátását ez biztosítja – már amikor csörgedezik benne víz. Az utóbbi évtizedekben ugyanis mind gyakrabban száradt ki, a helyiek ezt is a bányászattal hozzák összefüggésbe.
A múlt heti fórumon egy hangját kieresztő lakos úgy fogalmazott: „Elég volt má’ Sümegprágán a bányából!” A helyiek egyebek mellett azért ellenzik a nyitást, mert a bányaterület 800 méterre van a szélső utcától. Szerintük a környezeti hatástanulmány hemzseg a hiányosságoktól. Sérelmezik, hogy a kertségi ingatlanokról szó sem esik az anyagban, holott egyes pincék 200–300 méterre vannak a bányatelek szélétől. Mint a lakossági fórumon elhangzott: sokaknak élete munkája fekszik az ottani telekben, akad, aki ott is él. Nem szerepel továbbá az anyagban az sem, hogy az Országos Kéktúra útvonala keresztezi a tervezett szállítási útvonalat.
A helyiek attól tartanak, hogy a 42 hektáros bányaterület erdeje a hegyoldallal és az élővilággal együtt eltűnik. Nem alaptalanul, a külszíni fejtés ezzel jár. A hatástanulmány is leszögezi: a fejtéssel egy 36 hektáros, akár 35 méter magas falú bányaudvar keletkezik. Ebben is számolnak a ritka és ezért fokozottan védett állat- és növényfajok élőhelyének elvesztésével. A tavaszi felméréskor több ritka denevérfajt találtak, de egy fészkelő uhupárt is regisztráltak a bányaterületen, amelyből az egész országban csupán 40 párról tudni. Megkímélnének viszont a pusztítástól a denevérek miatt egy szűk, idős bükkösökből álló erdősávot. Egyébként azt is leírták, hogy a kőfejtés utáni rekultiváció (ezzel zárul a bányászat) az urbanizálódott madárfajokra pozitív hatással lesz.
A tanulmány szerint a bányászat miatt nem kell tartani a faluban zajtól. A helyiek ennek az állításnak sem hisznek. Már csak azért sem, mert a tanulmányban nem tértek ki a kövek zúzására és az ezzel járó zajra. A szomszédos Bazsi külterületén fekvő bánya is 1,2 kilométerre fekszik Sümegprágától, a művelés hangjait egyre gyakrabban hallani. És azt is tudják, hogy a kőfejtés porral jár. Mint mondják, a tehergépjárművekből sem kérnek (ezek egyébként kikerülnék a falut), tudniillik ellentétben a korábbi kitermeléssel nem vasúton szállítanák el a követ.
Könnyített engedélyezés
A megsemmisített korábbi engedély egyik feltétele szerint a nyitáshoz meg kellene változtatni a sümegprágai szabályozást. A tanulmány szerint ehhez a bányaterületeket bányászati övezetté kellene átminősíteni. Ez azonban nem az osztrák cégen, hanem az önkormányzaton múlik. Hujber Csaba (független) polgármester fórumon elhangzott szavaiból kiderült: az önkormányzatnak nem áll szándékában a szabályozáson változtatni.
A helyiek aggodalma azonban ennek ellenére is növekszik. Mint elhangzott, a bányavállalat képviselője – a támogatásáról érdeklődve – már megkeresett egy helyi erdőgazdát, akinek azt mondták: bíznak a hatósági engedély kiadásában, mivel a kormány enyhített a bányászati jogszabályokon. Ami ezt illeti, a kormány a parlament által megszavazott veszélyhelyzetre hivatkozva valóban machinált a szabályokon. Az egyik módosítás éppen az engedélyezésen könnyít. Ugyanakkor kérdés, hogy ez lehet-e hatással a sümegprágai esetre, mivel itt egy felhagyott bánya újranyitása van terítéken.
A polgármester a fórumon elmondta azt is: ügyvédet fogadtak. Megkeresték a Magyar Természetjáró Szövetséget, segítséget kértek Fenyvesi Zoltán fideszes országgyűlési képviselőtől és Navracsics Tibor választókerületi elnöktől is. Időközben az önkormányzat megtette észrevételeit a kormányhivatalnál. A felsoroltak mellett alaptörvénybe ütközőnek is tartanák az engedély kiadását, mivel a természeti erőforrások, különösen az erdők megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Csatolták továbbá 346 helybeli tiltakozó aláírását is.
Sümegprága (Fotó: Magyar Hang/Végh László)
Hujber Csaba szerint a falu újbóli összefogásával megakadályozható a bányanyitás. Ezért felvetődött a helyi népszavazás kiírása is. Az aljegyző ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a bányatelek két részből áll – az egyik Sümegprágához, a másik Sümeghez tartozik –, a falu legfeljebb a saját területe ügyében dönthetne.
Az engedély után azonnal nyitnának
Andreas Puhr, a Modre Bergbau vezetőségének asszisztense érdeklődésünkre azt írta: félreértés, hogy Natura 2000-es területen ne lehetne bányászni. A helyi rendelkezésre vonatkozó felvetésünkre leszögezte: egyértelmű jogi környezet szabályozza, hogy hol lehet bányát nyitni, amit egy önkormányzati rendelet nem írhat felül. Lehet, hogy egy önkormányzat a döntésével a bányászat ellen foglalt állást, de nem kizárólag ő a döntéshozó. Tartjuk magunkat a bánya engedélyezéséhez szükséges eljáráshoz – fogalmazott.
A koncesszió nyertesének öt éven belül meg kell kezdenie a kitermelést, ezért az idő a céget sürgeti. A bánya megnyitását a tanulmány 2021–2022-re teszi. Erre vonatkozóan Andreas Puhr arra hívta fel a figyelmet, hogy a koncesszióhosszabbítás lehetőségét is rögzítik a szabályok. „A bányát az engedélyek megszerzése után azonnal megnyitjuk” – közölte. Ennek idejét azonban nem tudta megmondani.
A lakossági tiltakozás kapcsán azt írta: szeretnének egyetértésre jutni, de az ellenséges hangulat miatt ez nehéz. – Meglepően sokaktól hallottam, hogy elnéptelenedik a falu, ha nem lesz gazdasági befektetés. A bánya üdvös lenne ebből a szempontból a környékbeli vállalkozások és az emberek számára. Sokan emlékeznek még a bányászmúltra. Szeretnénk építeni a tapasztalataikra. Ez minden fél számára nyereség lenne – magyarázta.
Érdemes megjegyezni: a hatástanulmány szerint Sümegprágán összesen három ember foglalkoztatása lenne szükséges a bánya működtetéséhez.
A környezetvédelmi engedélyről a kormányhivatalnak bő három hónapon belül kell döntenie. Ez azt jelenti, hogy november végéig eldől, kap-e engedélyt a cég, és megnyílhat-e a bánya.
