A tulajdonos gazdálkodó család tiltakozása ellenére, a kisajátítási eljárást meg sem várva kezdhetett talaj-előkészítési munkákat Debrecen önkormányzata egy iparterületnek kiszemelt értékes szántón – értesült a Magyar Hang. Madar Miklós, az egyik érintett gazda földrablást emleget, az önkormányzat szerint viszont minden jogszerűen történik.
A szóban forgó, nagyjából 4,5 hektáros ingatlanra mindenképpen szüksége van az önkormányzatnak – ez derül ki a lapunk által megismert iratokból és az önkormányzat közléséből is. A többek között lőszermentesítést és régészeti feltárásokat tartalmazó előkészítő munkálatokra ugyanis – a kisajátítási eljárás előtt – csak különösen indokolt esetben adnak engedélyt.
Ezt ebben az esetben egy 2015-ös kormánydöntés alapozta meg, amely a debreceni iparterület kialakítását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítette, ami számos könnyítést tesz lehetővé a beruházó helyhatóságnak. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal döntésével szemben a tulajdonos család bírósági felülvizsgálatot kérhetett volna, de Madar Miklós úgy véli, az nem kecsegtetett volna sikerrel. Az előmunkálatokat ugyanis a törvény szerint a tulajdonos tűrni köteles.
A polgármesteri hivatal kérdésünkre azt írta: a fejlesztések előkészítését jelentő előmunkálatokra az önkormányzat kért engedélyt a kormányhivataltól. Emlékeztettek, hogy a család tulajdonában álló földeket is érintő ipari fejlesztésekről még 2001-ben döntött az önkormányzat. Akkor jelölték ki a területet egységes ipari gazdasági területnek. A szabályozás azóta nem változott.
Túl jó helyen fekszik
A mezőgazdaságból élő Madarékat ez nem vigasztalja. Közel 20 hektáron gazdálkodnak, mint sok környékbeli gazda, ők is kalászosokat, kukoricát termesztenek. A birtok egy tömbben helyezkedik el egy valamikori téeszépület körül, ezt egy szántóval együtt kárpótlásként kapta az időközben elhunyt családfő. Madarék később újabb földekkel bővítették a gazdaságot, a családfő halála óta az édesanya és a két fiú, köztük a lapunknak megszólaló Miklós osztozik rajta.
A birtok jó helyen fekszik: a földek aranykorona-értéke errefelé magas, a táblák könnyen megközelíthetők. Ám ami eddig előny volt, az utóbbi években hátránnyá vált: a gazdaság túl közel van a bő 200 ezer lakosú, régióközponti álmokat dédelgető Debrecenhez; a 2030-ra kétmilliós forgalommal kalkuláló repülőtér szinte kőhajításra fekszik. Madarék birtoka körül már most is gombamód szaporodnak a multik: a Continental és a Krones gépgyára is termel, de folyik a Semcorp lítiumion-akkumulátor-gyárának kialakítása is.
Az önkormányzat a környéket 584 hektáros gazdasági övezetté alakítja át, ez magától értetődően az itt folyó mezőgazdasági művelés végét is jelenti; a fejlesztés hozadéka a sok száz munkahely. Az önkormányzat több száz ingatlan tulajdonjogát szerezte már meg. A földvásárlások csendesen zajlottak, zajok alig szüremlettek. A kiegyező gazdák nem szívesen beszélnek az önkormányzattal kötött üzletekről.
A 481-es úttal vágták ketté a birtokot
Madarék esete azonban azt mutatja, hogy nincs mindenkivel egyezség, egyúttal pedig betekintést enged a kulisszák mögé. A család birtokából ugyanis évek óta vinnének kisebb-nagyobb darabokat. Egy bő kéthektáros területért 2014-ben 5 millió forintot kaptak az államtól. A föld a 481-es jelű főút megépítéséhez kellett, ez Debrecentől délre, a 47-es főutat köti össze az M35-ös autópályával. A forgalomnak 2017-ben átadott, 5,5 kilométeres út azóta kettévágja a Madar-birtokot.
Érdekesség, hogy a talajszint felett töltésre épült úthoz nem készült vízelvezető csatorna. Pusztán szikkasztó árkok kerültek a főút mellé, amelyek így nem vezetik el az útról csorgó vizet. Az olajos, szennyezett víz így a termőföldre folyik. Az ezáltal elbelvizesedett terület évek óta nem terem, Madar Miklós úgy becsüli, ez több millió forintos kárt okoz nekik évente. Kérdésünkre, hogy miért nem kezdeményez kártérítési pert, a férfi azt mondta: azért, mert vesztes per esetén sokmilliós perköltséget kellene fizetnie.
Madar Miklós debreceni gazda a földjén, amelyet az egységes ipari park kialakítása miatt vinne az önkormányzat (Fotó: Szabó Zsolt László/Magyar Hang)
A debreceni önkormányzat többször is alkudott az ingatlanokra. Az egyik esetben az önkormányzat úgynevezett opciós vételi jogról szóló szerződést kínált Madaréknak összesen 4,5 hektárnyi területért. Az irat alapján 201 millió forintot fizettek volna az ingatlanokért, ha az önkormányzat él a vásárlási jogával. Noha aláírták a szerződést, tulajdonosváltásra nem került sor. Madar Miklós azt mondta, ő lépett közbe, miután kiderült, hogy a jogszabályok szerint jelentős, akár az összeg felét is kitevő adót kellett volna megfizetniük. Állítja: ha ezzel tisztában vannak, nem írják alá a szerződést. Az önkormányzat mást mond: úgy indokolták, azért nem éltek a vételi jogukkal, mert a tulajdonos által megállapított vételár lényegesen meghaladta a föld forgalmi értékét. Hozzátették: az ügyvédek tájékoztatták a tulajdonost, egyébként a kisajátítási kártalanítási összeg vagy a kisajátítást pótló vételár nem adóköteles.
Később újabb tárgyalási körökre került sor: még a 481-es út tervezésekor körforgalmú csomópontot terveztek építeni a főúton a déli ipari park irányába. Ehhez Madarék három ingatlanjából vásároltak volna összesen félhektárnyi területet. Erre a család azért mondott nemet, mert ezzel már négyfelé vágták volna a birtokot, és ez Madar Miklós szerint gazdaságtalanná tette volna a termesztést, a kínált ár nem volt ezzel arányban. – Ekkor a polgármesteri hivatalban azt mondtam: a 18 hektár csak egyben eladó! Azt kellene megérteni: ellehetetleníti a gazdálkodást, ha szétszabdalják a területet – magyarázta a középkorú férfi. Szekeres Antal jegyző lapunknak küldött válaszából ugyanakkor kitűnik: az egész birtokra nincs szüksége az önkormányzatnak. Csak a 481-es főúttól északra eső területeket szereznék meg. Egyezség hiányában a körforgalom végül nem épült meg, a kialakításáról viszont azóta sem tettek le, pár száz méterrel odébb építenék meg.
Keveslik a kártalanítási összeget
A szántókat átszelve új út is épül. Ez az új iparterület közlekedési és közműütőere lesz, és ez a beruházás is érintené Madarék szántóját. Ehhez kisajátítási eljárásban szerezte meg a város a 800 négyzetméteres területet – erősítette meg az önkormányzat is –, ám ezt Madar Miklós nem fogadja el. Értékelése szerint ugyanis a bíróság „nevetségesen alacsony kártalanítási értéket”, 2500 forintos négyzetméterárat állapított meg. – Hogyan lehetséges, hogy miközben 2016-ban még négyzetméterenként 4500 forintot fizettek volna a földekért, a bíróság évekkel később 2500-at állapít meg? A termőföld, ahogy minden ingatlan ára, azóta is nő – értetlenkedett. Mindenesetre a 2,1 millió forintos kártalanítási összeget nem vette fel.
A fentiek mind előzményei annak, hogy október elején engedélyezték az előmunkálatokat Madarék mintegy 4,5 hektáros szántóján. A gazda azért is tiltakozik a munkák ellen, mert ha elkezdik lőszerek vagy régészeti leletek miatt feltúrni, az a család saját földjének művelését lehetetleníti el. Úgy fogalmazott: a legradikálisabb eszközökkel is kész megvédeni a tulajdonát. – Nem vagyok hajlandó lemondani a földművelésről, érzelmileg is erősen kötődöm ehhez a földhöz, 30 éve műveljük, ebből élünk. Ez így földrablás! Hajlandó vagyok eladni, de fizessék meg – jelentette ki. Felvetésünkre, miszerint nyerészkedni kíván-e, nemmel felelt. – Én gazdálkodni szeretnék! De ez nem úgy működik, hogy holnap veszek egy másik táblát, hiszen nincs eladó föld. A telephelyről most könnyen elérjük a területet. Fizessék meg az új telephely és az új földek árát, az erkölcsi veszteség értékét, azt, hogy el kell költözni innen, de azt is, hogy nem vagyok többé debreceni!
2,5 milliárd területszerzésre
A hivatali tájékoztatásból kiderül: eltökéltek a terület megszerzésében, kell az egységes iparterülethez, de erre vonatkozóan a kisajátítási eljárást az önkormányzat még nem indította el, csak az előmunkálatokra kértek engedélyt. Az esetleges károkról kirendelt szakértő fog számot adni. Az önkormányzattól megkérdeztük, hogy veszélyezteti-e a tulajdonosokkal kialakult vita a fejlesztési elképzeléseket. Azt közölték: nem.
Felvetésünkre azt is elárulták: a Déli Gazdasági Övezetben ingatlannal rendelkező tulajdonosok több mint 95 százalékával megállapodtak. A többi esetben kisajátítási eljárást folytattak le. Az önkormányzat eddig mintegy 2,5 milliárd forintot fordított a területszerzésekre.
A cikk a Helyközi járat program keretében valósult meg, amely a Partizán támogatásával jött létre, hat magyar szerkesztőség projektjeként. Ha teheti, támogassa munkánkat. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írjon a címre.
Ez cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/46. számában jelent meg, november 12-én.
