Kalapos, pantallós férfi melegítős segítőjével fadarabokat húzgál a homokban. Árnyékot csak egy porladó betonbunker ad. Csend van, az apróbb ágak gallyaiból rakott tűzből már csak a hamu maradt, meg füst. Pongó Tibor, a melegítős is csendes. Arra a kérdésre, hogy miként látják a választás esélyeit itt, a szlovák–magyar határ közelében fekvő Lácacsékén, annyit közöl: „Elég jól, nyerni fog a Fidesz.” Mást már nem is mond.
A közmunkásnak igaza van: Lácacsékén valóban jól állnak a kormánypártok: egészen konkrétan 172 százalékon. Egy kiszivárgott adatbázis szerint ugyanis a Fidesz–KDNP még a „központ által elvárt” szavazatszámnál is több aláírást gyűjtött össze ebben a magára hagyott faluban. A háromszáz fős Lácacséke egy az 5-ös számú Borsodi egyéni választókörzet kilencvennyolc települése közül, rajta kívül még tizenhat községben sikerült túlteljesíteni az április 3-ai mozgósításhoz elengedhetetlen szignónormát. Pongó Tibor tehát hallgat, de szerencsére társa, Jóni László mindent elárul, amire kíváncsiak vagyunk.
– Orbán nem akarja belevinni az embereket a rosszba. Azt akarja, hogy legyen a gyerekeknek mit enni – kezd bele.
– És van mit enniük?
– Van.
– Látom, ingatja azért a fejét.
– Mert hát ahol több gyerek van, oda több pénz kell – mondja László, aztán elmeséli, hogy mi is volt korábban a betonbunker funkciója: ide hordták a tejet „még a téeszvilágban”. – Sok tehén volt még akkor, csak hát megszűnt az a világ. Az jobb volt. Most szegénység van, sokan elmentek innen. Csak halnak meg az emberek, meg elköltöznek – Lászlóval elnosztalgiázunk még, hogy egykoron miként hozták ide kannákkal a tejet, aztán gyorsan visszakanyarodunk a jelenbe.
– Egyébként a polgármester is reméli, hogy a Fidesz nyer – jegyzi meg, amit Fedor László független településvezető meg is erősít a kérdésünkre.
Jobboldali kis család
– Természetesen támogatjuk a kormányunkat – közli, és ugyanilyen magától értetődőnek tartja a Lácacsékét 2002 óta vezető Fedor, hogy ő is aláírt a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselőjelöltjének, Hörcsik Richárdnak. Állítja, hogy maga a helyi önkormányzat nem vett részt az aláírásgyűjtésben, szerinte a helyben rengeteget dolgozó, „jövő-menő” aktivistáknak köszönhető, hogy Lácacsékén ilyen magas a kormánypártok támogatási aránya, és hogy a „kis családhoz” hasonlított falu lakosai „kicsit jobboldaliak” is azért.
Való igaz: egyetlen olyan emberrel találkoztunk, aki ellenzéki szavazónak mondja magát, de ő is úgy fogalmazott, hogy a Jobbikra voksol majd. Ő a falugondnok, Baráz István. – Eddig is rájuk szavaztam, nem fogom váltogatni. Tudom, hogy nem győznek majd, de akkor is – szögezi le, hozzátéve: a településen nem tapasztalt kormánypárti nyomásgyakorlást.
A közeli Ricse MSZP-s polgármestere, Vécsi István már másról mesélt. Információi szerint több környékbeli önkormányzati vezetőt is megkért a térség fideszes parlamenti képviselője, segítsenek be a kampányba. Például azzal, hogy falubusszal Sátoraljaújhelyre vitték a településükön lakókat aláírni az íveket a voksoláson való induláshoz. A szocialista polgármester egyben a Közmunkás Szakszervezet elnöke is. Elmondása szerint több helyen a közfoglalkoztatottak jártak házról házra aláírást gyűjteni, kezdetben ráadásul munkaidőben.
– Volt, ahova háromszor is visszamentek – meséli Vécsi, aki Fedorral ellentétben úgy gondolja, éri majd retorzió azokat a falvakat, ahol nem sikerült megfelelő mennyiségű aláírást összeszedni, igaz, szerinte a kollégái közül sokan attól is tartanak, hogy nem nyer a Fidesz. – Sokuknak megvan az oka, hogy beálljon az országgyűlési képviselő mellé segíteni, mert ha nem, akkor nem tud majd boldogulni, nem nyer pályázatot.
Vécsi szavaira rímel, amit név nélkül nyilatkozó, a helyi közéletre rálátó forrásaink is elmondtak. Ők úgy fogalmaztak: szinte „vadászat” zajlott a bodrogközi települések utcáin az aláírásokért, főleg olyanokat kerestek, akiknek a munkahelye az önkormányzathoz vagy az államhoz kötődik. – A szavazás közeledtével pedig beindul a piszkálódás, hogy „gyere szavazni, mert különben jön a migráns, vagy nem lesz munkád” – mondják, hozzátéve, hogy mindez különösen azoknál működik, akik nemigen hagyják el a falujukat.
A munka és a mobilitás ugyanis kulcskérdés az országnak ebben a csücskében. Mivel a falusi – sokszor a polgármesterek által tulajdonolt – boltok drágák, ráadásul helyben szinte csak közmunka van, ezért sokan kénytelenek mind a bevásárlás, mind a megélhetés miatt napról napra útra kelni. A buszok ritkán járnak, egy bevásárlófuvarért pedig nem ritka, hogy ötezer forintot is elkérnek, úgyhogy sokaknál alakul ki hitelfüggőség – a legtöbben mindjárt a falu vezetőjéhez mennek segítségért. Aki nem ingázik, annak marad a közmunka, Lácacsékén nincsenek is kevesen: a falu 10 százaléka, 28 fő közfoglalkoztatott. Főleg asszonyokat vesznek fel, mert a férfiak közül többen eljárnak egy sátoraljaújhelyi üzembe dolgozni – a cég felügyelőbizottságában egyébként ott ül Hörcsik is. Mások Budapesten, esetleg a Dunántúlon találnak munkát. Sok szállal kötődik a térség gazdasága a szabolcsi Kisvárdához, többen említették munkahelyként a nemrég csődbe ment csigagyárat, még a lácacsékei temetkezést is két ottani vállalkozó intézi.
Hát kire szavazzak, csak nem a Gyurcsányra?!
– Ezek szocpol házak – közli az önmagát Fidesz-szavazóként bemutató Nagy Piroska, és romokra mutat. Nem is romok ezek, hanem alapok, némi rajtuk hagyott téglatörmelékkel.
– Olyan épületekre gondol, amiket már nem látni? – kérdezünk vissza.
– Igen, felépítették, de két év múlva már nem lakott bennük senki. Szóval a Fidesz azért nézegethetné ezeket az apróbb falvakat is.
– Nézegethetné?
– Hát nem? Ha végigmegy itt a környéken, látja, hogy milyen elmaradott. Nemcsak a várost kéne tolni.
– És ön mégis rájuk szavaz.
– Természetesen. Hát kire szavazzak, csak nem a Gyurcsányra?! Láttuk azt már, hogy mit csinált a maga idejében.
– Miben más az, amit most a Fidesz-kormány tesz?
– Minden téren. Gyurcsány felemelte úgy az árakat, hogy nem nagyon lehetett megélni.
– Az árak, mondjuk, most is mennek felfelé.
– Tény és való. Csak van egy nagy különbség: hogy aki akar, az most dolgozhat. Mondjuk, itt per pillanat nem sok minden van. De el lehet menni.
– Azokra, akik elköltöztek Lácacsékéről, és később valamiért visszajönnek, alig lehet ráismerni – ezt már Szabó Ottóné Rozáliától halljuk. Vele is egy rom mellett állunk, a téma is úgy jött elő, hogy az egykori ingatlan tulajdonosai ma már Tatabányán élnek. A leomlott falak között szabályos kiserdő nőtt, benne egy kifakult cukorkás zacskót vizslat egy elszabadult, láncát tépő keverék kutya.
– Miért nem lehet megismerni az elszármazottakat?
– Látszik, hogy jól megy nekik. Nem olyan elmaradottak, mint ha itt maradtak volna – feleli Rozália, aki maga is Fidesz-szavazónak mondja magát. Úgy fogalmaz, hogy „itt mind arra szavaznak”. – Mondják a tévébe’, hogy ki a rossz ember. Például ezt a Gyurcsányt is. Talán fajgyűlölő, nem? – kérdi Piroska, majd a számlákra terelődik a szó, hosszan panaszkodik miattuk.
– De hát rezsicsökkentés van.
– Igen, de mi fával fűtünk, az meg drága.
– Itt ez a kiserdő…
– Ha egy szálat is elvinnék, engem a rendőr vinne, az nekem nem érné meg – mindketten a kiserdőt nézzük, a kutya pedig mintha elszégyellné magát, otthagyja a cukroszacskót a sárguló gazban.
Ez nem érdekli Orbán Viktort
Egy tiszta udvaron, rendes ház előtt ácsorog Serbán Zsolt, aki testvéreivel hamarosan elhagyja Lácacsékét. Ő Győrben dolgozik, testvéreinek pesti munkát próbál intézni, mert nem tudta őket felvenni a polgármester. Ők azért akarnak eljönni, mert a házuk olyan rossz, hogy éppen csak nem omlik rájuk.
– Azok jót fognak mondani, akik bent vannak a hivatali munkahelyen. Most is gyűjtöttek aláírást a Fideszre, mentünk mi is, de szavazni nem fogunk – avat be tervébe büszkén Zsolt. Peckesen áll, kezét munkásnadrágja zsebébe teszi olyan mozdulattal, hogy nem lehet nem észrevenni: ő így jelzi, nem a hivatalban dolgozik, hanem olyan cégnél, ahol adnak munkaruhát. Közben a szél megpróbálja letépni az ajtó nélkül maradt nyári konyháról a fehér függönyt.
– Itt sem segítenek senkinek, azt csodálkoznak, ha a lácaiak lopnak, és azt mondják, hogy ez a magyar Chicago. Persze, hát életben akarnak maradni.
Zsolt arra utal, hogy nemrég Lácacsékén dokumentálták a legtöbb bűncselekményt.
– Mit lopnak?
– Tyúkokat meg olyasmit, amiből pénzt lehet csinálni. De ez nem érdekli Orbán Viktort. Ha eljönne és szétnézne, lehet, másképp látná a dolgokat. Csak hát ide nem jön a miniszterelnök, mi viszont elmegyünk innen, amint lehet. De addig élni kell.
A fuvallat még egyszer rándít a fehér függönyön, de csak belekapni tud, nem rántja le a leplet. Úgyhogy a fehér szövet szépen visszasimul a keret nélkül maradt ajtó félfái közé.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/14. számában jelent meg április 1-jén.
A cikk a Helyközi járat program keretében valósult meg, amely a Partizán támogatásával jött létre, hat magyar szerkesztőség projektjeként. Ha teheti, támogassa munkánkat. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írjon a címre.
