Min múlott a Fidesz sikere Győrött?

Min múlott a Fidesz sikere Győrött?

Plakátok a győri sétálóutcán (Fotó:Magyar Hang/Gulyás Balázs)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Rosszak az utak, az orvos heti egyszer jár, közösségi tér, vagy legalább egy kocsma nincs, a bolt korlátozott nyitvatartással működik. A fiatalok elköltöznek, van olyan, hogy a misén – Arnold atya Pannonhalmáról jár ki – ketten ülnek. Percek óta hallgatom az idős nő panaszait faluja élhetőségéről, pontosabban élhetetlenségéről. Győr-Moson-Sopron megye délkeleti csücskében, Bakonypéterden járok, és a néni méltatlankodásainak egy részét magam is tapasztalom. Az utak valóban botrányosan rosszak, ha biztos akarsz lenni, hogy nem karcolja meg a szembejövő a te járgányodat, vagy hogy nem veri le a visszapillantódat, tanácsos félrehúzódni. Ilyenkor, vasárnap még a falu Nemzeti Dohányboltja sem tartja érdemesnek, hogy nyitva legyen. Ősz beszélgetőtársam közben befejezi a hibalistát, és amikor rákérdezek, hogy kire szavazott, a „természetesen a Fideszre” választ kapom.

Nem csodálkozom, éppen a „természetesen a Fideszre” miatt látogattam Bakonypéterdre. A település a Győr-Moson-Sopron megyei 2-es számú ország gyűlési választókerület része, az országosan és az e választókerületben is mindent leuraló fideszes túlsúlyból is kiemelkedik a falu. A Fidesz jelöltje, Kara Ákos közel 80 százalékot kapott, míg az összellenzéki (DK-s) Gasztonyi László mindössze 14-et. A miérteket firtató kérdéseimre a helyiek két fő indokot mondanak. Az egyik a polgármester asszony hatása, akit ugyan függetlenként választottak meg, de közeli kapcsolatban van a Fidesszel és jelöltjével, és nyilván komoly ráhatással a falu lakóira. A másik, hogy míg Kara Ákos meg-megjelenik egy-egy négyéves ciklusban a településen, átad, szalagot vág, addig az ellenzék jelöltjéről azt sem tudják, kicsoda, a falubeliek beszámolója szerint a kampányidőszakban sem látták Bakonypéterden. A fideszes jelölthöz kötik a falubeliek az elmúlt években megvalósult néhány fejlesztést: a járdák rendbetételét és a szennyvízelvezetést.

Jellemző egyébként, hogy bakonypéterdi beszélgetőtársaim mindegyike – hiába szavaztak saját bevallásuk szerint a Fideszre – azt kéri, ne írjam meg még csak a keresztnevüket se.

A 2-es választókerületre hamarosan visszatérek még, most irány Győr. Az északi, 1-es választókerülethez csupán három apró, Duna menti falvat csaptak hozzá, míg a déli, 2-es körzetbe Győr déli részén kívül 32 falu – közte a város nagyságú Győrújbaráttal – és a városi rangú, de inkább falusias Pannonhalma tartozik.

Az 1-es körzetben Simon Róbert Balázs indult a kormánypártok színeiben, és szinte darabra ugyanannyi szavazatot kapott, mint négy éve (2018: 24 193, 2022: 24 182), ezzel az előző szavazáson éppen hogy nem érte el 50 százalékos határt (49,6), míg idén április 3-án épp átbillent rajta (50,4). A 2018-ban külön induló ellenzék (DK-s, momentumos, jobbikos és LMP-s aspiráns indult akkor, MSZP-s jelölt nem volt) összesen 48,2 százalékot kapott, a most együtt induló pártok jelöltje, az iparmágnás Jancsó Péter DK-s lánya, Jancsó Zita mindössze 38,3-et. A 2-es, sokfalvas választókerület ennél is simább győzelmet hozott Orbán Viktor pártjának. A már említett Kara Ákos 2018-hoz képest 1500 szavazattal többet begyűjtve 60 százalék fölé tornázta magát, míg az összellenzéki, DK-s Gasztonyi László csupán 31,4 százalékot gyűjtött, szintén 10 százalékot rontva 2018 összellenzéki eredményéhez (41,2) képest. Mind a Mi Hazánk, mind a kutyapárt az országos átlagát hozta.

Felkerekedtem, hogy megpróbáljam megérteni a polgári attitűdű, jómódú Győrben és környékén mi okozta a Fidesz jó és az ellenzék gyenge szereplését. Ehhez megannyi választópolgárral és a helyi politikai élet alakítóival (ellenzékiekkel és fideszesekkel, a helyi kampányban munkálkodókkal) folytattam háttérbeszélgetéseket.

A megannyi apró ok mellett egy fő szempontot a Fidesz sikerére és az ellenzék sikertelenségére minden beszélgetőpartnerem felhozott. Ez pedig a háborús tematika. Több, az ellenzéki kampányban részt vevő egyenesen azt mondta, az utolsó két hétben szinte minden energiájuk arra ment el, hogy a választópolgároknak magyarázkodjanak: nem, nem akarja Márki-Zay Péter és az ellenzék háborúba küldeni a férfiakat. „Míg a háborús bűnös Putyinnal parolázó Orbán a háború hírére leült a stábjával, és átgondolta, hogyan lehet ebből jól kijönni, addig a mi miniszterelnök-jelöltünk gondolkodás nélkül futott bele szarviharba, a Partizánban tett kijelentésére rá is csapott a propaganda” – fogalmazott egyikük.

Több ellenzéki is már az előválasztásban gyökerezteti a gondokat. Szerintük túl sok energiát vett ki a procedúra az aktivistákból, ráadásul míg a Fidesznek fizetett „önkéntesei” is voltak, az ellenzéknek csak olyanok, akik ingyen, meggyőződésből dolgoztak. Szinte mindenki kiemelte, hogy az ellenzék kampányában októbertől decemberig „nem történt semmi”, nem kaptak „fentről” semmilyen iránymutatást, hogy mit kellene tenniük. Aztán jött a népszavazási aláírásgyűjtés, a már előválasztásban kifáradt aktivistáknak hóban-fagyban, karácsonykor és újévkor kellett volna támogató szignókat gyűjteniük a kínai Fudan Egyetem, valamint az álláskeresési járadék ügyében.

Győri ellenzéki beszélgetőpartnereim több esetben is kifogásolták, hogy Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltnek a kampányban sokáig az volt a fontos, hogy egy jobboldali pártot hozzon össze az inkább baloldali ellenzék bázisán, és hogy hangsúlyozza, mennyire fontosak a kiábrándult fideszesek.

A győri kampányban részt vevők azt állítják, nem érkezett a budapesti pártközpontokból olyan direktíva, hogy ne hívják meg MZP-t, vagy hogy „csavarják lejjebb” a helyi hadjáratban a miniszterelnök-jelöltet, egyes ellenzéki pártok alapszervezeteinek aktivitása azonban elmaradt a többiek által elvárttól. Mivel az előválasztáson mindkét győri választókerületben a DK kapta a lehetőséget, hogy szembeszálljon jelöltjük a Fideszével, kissé magukra maradtak. A többi párt aktivistái inkább átvezényelték magukat más körzetekbe. Így történhetett meg, hogy a győri MSZP-sek inkább Csornán segítettek be, míg a momentumosok még messzebbre, Zalába utaztak kampányolni. Teljes mellszélességgel a Márki-Zay-féle Kossuth körösök szálltak be a DK-s összellenzéki jelöltek kampányába, ami érthető is: a déli körzetben induló Gasztonyi László testvére vezeti a helyi Kossuth Kört.

Érdekes változásra hívták fel ugyanakkor forrásaim a figyelmemet: ha a megyeszékhelyen belüli eredményeket vesszük nagyító alá, igenis vannak változások. A győri szavazókörök átbogarászásánál egyből szembeötlik, hogy míg a Fidesz korábban a polgáribb, kertes házas, módosabb környékeken (Bácsa, Révfalu) ért el sikereket, e trend megfordult. A polgáribb körzetekben az ellenzék néhány százalékra megközelítette a Fideszt, míg a korábban inkább baloldali lakótelepeken a Fidesz tudott előrébb lépni. Ugyanaz a trend érvényesül, amit már a választás éjszakáján látni lehetett a budapesti, budai eredményeket vizsgálgatva.

A falusi eredmények okait firtatva ugyanazok a válaszok érkeznek, mint Bakonypéterden. Az ellenzéki jelöltet nem látták, míg a fideszes jelen volt, átadott, koccintott a falunapon. „Felépíteni egy jelöltet kevés volt pár hónap” – mondják. A polgármesterek többsége a fideszes Kara Ákos (aki vagy húsz éve jelen van a választókerületben: előbb a korábbi fideszes képviselő munkatársaként, később képviselőként) lekötelezettje, a helyi közvéleményt ennek megfelelően alakították. Közülük ugyan páran szóba álltak a hatpárti Gasztonyi Lászlóval, de közös fotóra egyikük sem volt hajlandó.

Az, hogy mindkét győri ellenzéki aspiráns Gyurcsány Ferenc pártjából jött, nem egyértelműen hátrány az általam megkérdezettek szerint. Gyurcsány személye teher, vele soha nem sikerülhet labdába rúgni Győrött, hangzik az egyik oldal álláspontja, míg mások azt mondják, csak nüanszokkal lehetett volna jobb eredményt elérni nem gyurcsányista jelöltekkel.

Bepillanthattam kicsit a Fidesz kampánykulisszái mögé is. A két győri körzet közül a kormánypárt egyértelműen az északi, az ő szempontjukból nehezebb körzetre fektetett nagyobb hangsúlyt és több erőforrást. A déli, kis falvas körzetben hagyták Kara Ákost magát kampányolni, míg az 1-es körzetben Orbán Viktor rá jellemző csalafinta tervet eszelt ki. Azt fideszes forrásaink is elmondták, nem számítottak ekkora sikerre országosan sem, és tartottak attól, hogy az 1-es körzetben esetleg kikapnak. A város rendkívül népszerű polgármestere, Dézsi Csaba András kapta azt a feladatot, hogy az 1-es körzetben induló Simon Róbert Balázs kampányába besegítsen, és Simon hozni tudja a körzetet. Simon és Dézsi között régi sebekből táplálkozó rossz viszony van, azonban Orbán tudhatta, ha a Győrött népszerű Dézsi kiáll az 1-es körzet jelöltje mellett, meglehet az is a Fidesznek. Dézsi támogatásának elnyerése érdekében Orbán egyrészt egyszerűen parancsba adta a polgármesternek, hogy támogatnia és húznia kell Simon kampányát, másrészt gesztust is gyakorolt felé. A papagájőrült Dézsit a miniszterelnök győri látogatásakor a saját lakásán kereste fel, ahol jelzésszerűen hosszasan időzött, és még a polgármester madaraival is megismerkedett. Dézsi a tőle megszokott hévvel bele is vetette magát a Simon Róbert Balázs melletti korteskedésbe, szinte naponta záporoztak a különböző rendezvényekről mesélő közös fotók: ami fontos, hogy nemcsak Simon oldalain, de a polgármester közösségi felületén is.

Bakonypéterdről a megyehatárig, a Bakony északi szélén vezető út gyalázatos állapotban van mindenütt, ám amint átérsz Komárom-Esztergom megyébe, tükörsimává válik. Pedig ott is fideszes képviselő van és lesz április 3-a után is. Mint szinte mindenütt a vidéki Magyarországon.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/16. számában jelent meg április 14-én.

A cikk a Helyközi járat program keretében valósult meg, amely a Partizán támogatásával jött létre, hat magyar szerkesztőség projektjeként. Ha teheti, támogassa munkánkat. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írjon a helykozijarat@gmail.com címre.