Saját érdekeltségeit fejlesztené uniós pénzből a polgármester

Saját érdekeltségeit fejlesztené uniós pénzből a polgármester

Útépítés Szálkán (Fotó: Grimm Balázs/Magyar Hang)

Ezertizenötben említi először a pécsváradi birtokjegyzék, akkor még Zaka néven. Később hívták Szakának is, bő egy évszázada Szálka a neve a Tolna megyei, tóparti községnek, ami évszázadokig hol apró, hol még apróbb falucska volt 10-30 házzal, aztán a német telepesek beköltözése, a 18. század vége után növekedésnek indult. Legnagyobb lélekszáma a 19. század elején volt, akkor meghaladta az 1500-at, majd megint egyre kevesebben lettek. A legutóbbi népszámlálás szerint 576-an élnek itt, eladó telket viszont nehéz találni, ha igen, úgy 10 millió forinttól, bár a cikk írásakor hirdetnek egyet 89,9 millióért is. Aki követi a Fertőről, a tatai Öreg-tóról és Velencei-tóról szóló híreket, sejtheti, mitől tartanak a helyiek: a betontól. 

Szálka népszerű a turisták, hobbitelkesek és a városokból kiköltözők között. Bonyhád és Szekszárd egyaránt 12 kilométerre fekszik innen. Hogy gyorsan túl legyünk a jelzőkön: szép, elbűvölő, gyönyörű. Dombok, völgyek, Szálkai-tó, strand, kemping, horgászat, gyalog- és kerékpártúrák, bor, vadászat. Területén lőtték 1891-ben azt a szarvasbikát, aminek 14,5 kilós agancsa hatvan évig világrekord volt. Amikor megérkezem, kocogót látok, ami faluhelyen azért ritkaság. A bika emlékművén kívül a falu főterén egymással szemben két étterem is várja az embereket. Mindezek tetejébe az egyik vendéglő tulajdonosa szerint: „Szálka már ismert és elismert értékei mellett talán azt is elfogadja a szépre és jóra fogékony közönség, hogy a falu a szekszárdi borvidék spirituális központja.” Minderre rácáfol kicsit a két öreg, akik a bolt melletti padon ücsörögnek sörözve (!). Ami még talán ennél is fontosabb, hogy semmit nem hallottak semmiféle betonozási tervekről, pedig már évtizedek óta itt élnek.

Kőfal a tó partján

A távirati iroda tavaly szeptemberi híradása szerint: „Szálkán a Top 116 millió forintos támogatásával a 67 hektáros Szálkai-tavon alakítanak ki partvédelmet, amire azért van szükség, mert az elmúlt években a csapadék bemosta a töltésgátat a tó medrébe” – mondta Pálfi János polgármester. A jövő tavasszal kezdődő munka során 310 méter hosszan terméskőfalat építenek a tó partján, és iszapkotrást végeznek. Az idei nyáron mindkét helyszínen jelentősen több volt a fürdővendég a korábbi évekhez képest. Szálkán évente 30 ezren keresik fel a tavat, az idei szezonban mintegy 40 ezer vendég fordult meg, és a szállások teljes kihasználtsággal működtek – idézte az MTI 2020 szeptemberében Pálfi Jánost.

A polgármesternek négy évvel korábban még más volt az álláspontja. „Szálka eredendően kiváló adottságokkal rendelkezik, hiszen közigazgatási területének jelentős része erdő. Mint azt Pálfi János – 2016 augusztusában a Teolnak – elmondta, elsődleges céljuk a természeti értékek megőrzése, a környezet jelen állapotának megtartása.”

A helyi civilek számára kora tavasszal derültek ki az önkormányzat stranddal kapcsolatos tervei: 365 méter hosszan terméskőből és betonból építenének rézsűt az érintett partszakaszon. A faluban köztudott, hogy a víz az önkormányzaté, a vele határos partszakasz, azaz a strand és a kemping viszont a polgármesteré. (Amit egyébként ő sem tagadott a Magyar Hang kérdésére.) Ebből fakadóan a beruházás az ő ingatlanjának értékét és a strand bevételét növeli közvetlenül. 

A tóban csak a strandon keresztül bejutva lehet fürdeni, amiért a polgármester cége még a szálkaiaktól is pénzt kér. Egy belépőjegy 14 éves kor felett 700 forint, hatéves kortól 500, alatta ingyenes. A helyiek áprilisban szerveződni kezdtek, – ez lett a Szálkai Civil Összefogás – és petíciót indítottak, amit pár hét alatt 8500-an írták alá. A petíció arról szólt, hogy ne betonból és terméskőből legyen a strand partműve, hanem természetközeli megoldásként fából. Pálfi János a beadványra nem reagált érdemben, sőt, az első megkeresés óta nem hajlandó kommunikálni és együttműködni az összefogás aktivistáival. A civilek több hatóságnak is írtak, közérdekűadat-igényléseket adtak be, és végül augusztusra kiderült, hogy az önkormányzatnál megváltoztatták a műszaki tervet. Sőt, elfogadták az összefogás tagjainak javaslatát, mely szerint azért, hogy ne vesszen el a pályázati pénz és mégis legyen valamilyen fejlesztés, a partvédelem nem betonból, terméskőből, hanem a helyhez és a természeti környezethez jobban illeszkedő fából valósul meg. 

Siker, pénz, csillogás – gondolhatnánk, de a történetnek nincsen vége. Kiderült ugyanis, hogy folyamatban van két másik betonozós projekt is: vízelvezetés címen jelentős, 200 millió forintos betonút fejlesztés indult a faluban, ennek első ütemét a faluvédők már nem tudták megállítani.

Számomra, az idegen számára ez úgy néz ki, bár lehet, hogy éppen nem az első ütemen sétálok, hanem a következőn, hogy az erdő közepén felhúztak egy betonutat, ami a közepe felé kicsit lejt, a mélyedésben össze tud gyűlni egy kevés víz, ami – lévén domboldalról szó – el is folyik. De van egy olyan szakasz, ahol szemmel láthatóan mélyítettek az úton, így a víznek egy olyan csapáson kell továbbfolynia, amit a mélyítés után már muszáj kibetonozni.

Egy körülbelül 700 méteres utcarész van jelenleg készülőben. Laikus szemmel ez nem környezeti infrastruktúrafejlesztésnek tűnik, amire a pénzt kapták, hanem útépítésnek a falu melletti hegyoldalban, egy Natura 2000-es erdő szélén, bár a naturás táblát valaki eltüntette az oszlopról. Saját honlapja szerint „a Natura 2000 a világon egyedülálló, egységes szabályozású ökológiai hálózat, amelynek célja, hogy hozzájáruljon Európa vadon élő állat- és növényfajainak, valamint természetes élőhelyeinek hosszú távú fennmaradásához, az ember számára létfontosságú természeti környezet megőrzéséhez.” Filozófiai jellegű felvetés: lehet, hogy a beton létfontosságú környezet a 21. század emberének? 

Betonozott medvehagymás

A helyiek azt is elmondják, hogy a lebetonozott izé… vízelvezető, illetve út tulajdonképpen egy leendő utca, melynek végén egy magánvállalkozó tervez valamit. Hogy mit, azt hivatalosan nem lehet tudni, miután a polgármester sem tudja. A Szálkai Civil Összefogás szóvivője, Nemes Richárd szerint nem kell mérnöknek lenni ahhoz, hogy belássuk, az út vízelvezetésre nem igazán alkalmas, mert egy gerincen halad, és legfeljebb azt a csapadékot gyűjti össze, ami ráesik. 

Az előzőek tetejébe a beruházás második üteme a falu legszebb és egyetlen, egy gyönyörű medvehagymást is érintő belterületi erdei sétányának lebetonozása lesz, vízelvezetés címen. A civilek tiltakozásul írtak a pályázatról döntő Pénzügyminisztériumnak, de hiába, a pénzt odaítélték.

A helyiek június közepén civil fórumot szerveztek település- és turizmusfejlesztés témában, ahova körülbelül hatvanan mentek el, beleértve a helyi turisztikai vállalkozókat, természetvédelmi szakembert is. Júliusban 150 helyi ingatlan-tulajdonos írta alá azt a nyílt levelet, amiben arra kérik a polgármestert, álljon el a medvehagymás sétány lebetonozásától, találjanak más megoldást az állítólagos vízelvezetésre és gondolják újra a település-fejlesztési tervet. (Hogy mennyit is jelent helyben a 150 aláírás, azt jól mutatja, hogy 2019-ben az önkormányzati választáson a polgármester egyedüli indulóként 220 szavazatot szerezve nyert.) Pálfi János azonban ignorálta a helyiek kérését.

Mindezek után az összefogás tagjai augusztusban véletlenül megtudták, hogy hamarosan elkészül a megyei fejlesztési terv, benne több mint 2 milliárd forintnyi Szálkát érintő elképzeléssel. Mint arra Nemes Richárd felhívja a figyelmet, vannak benne elfogadható ötletek is, de az irány borzasztó: tömegturizmus és új utcák, betonozás, aszfaltozás, az épített környezet fejlesztése, vízi csúszda a strandon, a tavon átívelő híd, elképesztő hosszúságú bicikliút, új szálláshelyek, stb. A programtervből kiderül, hogy, a büdzsé kedvezményezettje főleg a helyi önkormányzat, de vállalkozásokat vonhat be, így a polgármester a saját cége strand- és kemping fejlesztésre, szállásfejlesztésre, vadaspark létrehozásra több száz millió forintot húzhat majd be. Mindez tételesen szerepel a hivatalos, elfogadott tervben. 

A civilek a faluban senkit nem találtak, aki hallott volna a megyei fejlesztési tervről, még a jól tájékozott turisztikai vállalkozók sem. Ezzel összecseng az én tapasztalatom is, bár csak néhány órát tartózkodtam Szálkán. Senki nem ismerte a terveket, akiknek elmondtam, vegyesen reagáltak. Egy részük örült annak, hogy például nem kell majd sáros cipővel sétálniuk az erdőben, a másik részük olyan lakó volt, aki aláírta a nyílt levelet. Névvel azonban senki nem akart nyilatkozni. Tapasztalatom szerint a két tábort markánsan megkülönbözteti az életkoruk, ebből fakadóan a gondolkodásmódjuk is, de ez persze nem tekinthető közvélemény-kutatásnak. Mindenesetre van, akinek a fejlesztés szó alapból pozitív dolgot jelent, akkor is, ha környezeti károkat okoz.

A tervek ügyében a Szálkai Civil Összefogás még nyáron felvette a kapcsolatot a megyei illetékesekkel, akiktől szeptember 15-ig kaptak póthatáridőt véleményezésre. Ezért szeptember elsején online kérdőívet indítottak, amit 10 nap alatt 84 helyi lakó töltött ki. Sikerült elküldeni időben a véleményezést, a megyétől azt írták válaszul, hogy a javaslatokat figyelembe vették, ám a polgármester a cikk megjelenéséig (azaz több mint egy hónapja), válaszra sem méltatta a civilek által készített és hivatalosan megküldött közvélemény-kutatást. Néhány hete pedig egy olyan végleges anyag ment át a közgyűlésen, amelynek egyik mellékletébe betették ugyan, hogy a szálkaiaknak milyen ötleteik vannak, de a büdzséhez és az eredeti tervekhez egyáltalán nem nyúltak hozzá, azaz minden maradt ugyanúgy, ahogy volt, vízicsúszdástul, benfenntes-összeférhetetlen bizniszestül. Ha ez marad – mondják a civilek –, akkor a falu 10 év múlva teljesen más lesz: olyan hely, ahol nem támogatják a közösségi programokat, nem lesz játszótér és sportpálya-felújítás. Szálkán nincs orvosi rendelő, a kétezres évek elején megszűnt az iskola, nincs falubusz. Viszont lesz tömegturizmus és biznisz rogyásig.

– A fejlesztési programban olyan, számunkra is fontos prioritások szerepelnek, mint „a helyi közösségek és kultúra megerősítése, a közösségi élet újraindítása, az élhető és fenntartható környezet megteremtése, a közszolgáltatások fejlesztése”. Ezeket az értékeket a Szálkát érintő fejlesztési csomag jelenleg nyomokban sem tartalmazza, ezt az ellentmondást fel kell oldani – szögezte le Nemes Richárd. Hozzátette: feltételezve, hogy mindannyiunk közös érdeke, hogy a szálkai fejlesztések sikeresek legyenek, ez a falu, így a falu vezetése sem úszhatja meg, hogy a helyiek bevonásával készüljön terv és részletes program arról,  milyen irányba fejlődjön a turizmus és maga a település. Mi azt kérjük, legyen teljes körű felmérés arról, hogy mik a valódi igények Szálkán. A reprezentatív felmérésünkkel részben már meg is mutattunk, hogy ez nem lehetetlen – tette hozzá.

Pálfi: az út az nem is út

– A beton nem lesz felhasználva. A medvehagymás út, az nem medvehagymás út, az egy vízelvezető, nem út. Az egy vízlefolyó, ami a csapadékvizet vezeti be az árokba. Az egy más kérdés, hogy ez egy földút volt idáig, és ezzel most egy vízlevezető lett, az viszont betonból készül, és természetesen a nagy árokba viszi be, és a tóba a vizet. Úgyhogy az állítások 99 százaléka hazugság volt, amit kiragadtak a Facebookon – nyilatkozta a Magyar Hangnak Pálfi János. A polgármester ezután felvetette, hogy engem felkért valaki a cikk megírására. – Nem. Felkérésre nem írunk cikket – válaszoltam, majd én is felvetettem neki egy dolgot. Azt, hogy a befejezés alatt lévő betonút esetében a pályázatot vízelvezetésre nyerték. De ez egy gerincút, és ezért legfeljebb azt a vizet tudja elvezetni, ami ráesik.

– Az felfogás kérdése, hogy ki mit gondol, én Szálkán születtem, és én tudom, hogy a településen mennyi víz keletkezik, és ezt a vizet valahol le kell vezetni, a gerincen lévő elvezető az viszont út célját is szolgálja – válaszolta Pálfi. – Azt a célt is szolgálja, de egyben vízlevezető is, mert ez egy váltásút volt tulajdonképpen. Ami leviszi a csapadékvizet.

A polgármester elismerte, ma már célszerű „megfogni” a vizeket, de mint fogalmazott, „itt nálunk van egy 67 hektáros tó, és abban a víz megfogul az árkon keresztül. Bosszantó a kimenetele az egésznek, de meg fogjuk csinálni, mert erre szükség van” – tette hozzá.

A polgármester a strandról beszélve elismerte, hogy az övé, de azt cáfolta, hogy a tervezett beruházás az ő ingatlanjának értékét, és a strand bevételét növeli. – Pont fordítva – fogalmazott –, az idegenforgalom az idei évben visszaesett, ebből adódóan a forgalom és a bevétel is kevesebb, mint tavaly. Mint mondta, a partban 1994 óta van ötven százalékos tulajdonrésze. „Akkor még gondolni se gondoltam arra, hogy Szálkán polgármester leszek, de ugye a turisztika a településen az elég nagy mértékben fellendült, és ennek egy településen vonzerőt kell képezni, és az egyik vonzereje a strand.”

Arról, hogy a kétmilliárdos fejlesztési tervről nem tudott senki a faluban, Pálfi azt mondta, „az megint nem igaz”, majd megemlítette az ilyenkor szokásos eljárásrendet közmeghallgatással, terv hozzáférhetőségével a polgármesteri hivatalban. Azt is mondta, az aktuális tervekről minden alkalommal levélben értesíti a szálkaiakat. 

„Az bátran állítható – mondta –, hogy Szálka az ország egyik legjobban fejlődő települése, ez azért nyilvánvaló, mert sokat dolgozunk ezen, és hát a pályázatot megragadjuk, amit lehet, de ha nem fejlesztünk, akkor lemaradunk, és akkor nem mi leszünk az elsők között, hanem az utolsók között.” A polgármester az őt igazoló eredményeket sorolva kiemelte, hogy „mi lettünk Magyarország virágos települése, első helyezést nyertünk el országos szinten”. Később ezt mondta: „Ugye én olyan 85 százalékkal szoktam nyerni, 19 éve vagyok polgármester, akkor talán nem biztos, hogy rosszul dolgozott az ember, legalábbis azt gondolom.”

Ez a cikk a Helyközi Járat keretében valósult meg, ami a Partizán támogatásával jött létre hat magyar szerkesztőség közös projektjeként. 

Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid oszd meg velünk és ha teheted támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a helykozijarat@gmail.com címre.