A Lesz, lesz, lesz címmel most megjelent revizionista dalokból álló cédéválogatás nem nyújt többet utánérzésnél.
Időgép
A „magyar karácsony”, ahogy a Vajdaságban nevezik az ünnepet, munkanap volt.
A Szovjetunió tag- és csatlós államaiban a karácsonyból fenyőünnep lett, a Mikulásból Télapó. Az ünnep vallástalanítása azonban nem sikerült mindenhol: Bíró Nurila filmes szakértő leningrádi éjféli miséről és a kirgiziai fenyőünnepekről is mesélt lapunknak.
Ungváry Krisztián Kiugrás a történelemből című kötetéről, amely az eddigi legátfogóbb munka a sikertelen kiugrási kísérletről, a befejező részt azonban több kifogás is érheti.
Milyen munkát végzett valójában Ipper Pál az Egyesült Államokban, mire számítottak tőle, és később miért engedték neki, hogy egy szabadabbnak tetsző rádióműsort indítson el? Ki volt Ipper Pál?
Birtokomban van egy ideje, nemrég újra a kezembe akadt a Magyar Nemzet 1991. június 6-ai száma, amelynek 6. oldalán Murányi Gábor Nagy Imre 1956. június 7-én tartott születésnapi partijáról írt.
Az orosz birodalmi törekvésekkel a XIX. századtól került egyre intenzívebbé váló kapcsolatba Magyarország. Milyen törekvések határozták meg Moszkva lépéseit? Mit jelentett számunkra a változó színezetű orosz hatalommal való nexus? Elöljáróban annyit elárulhatunk: nem sok jót.
1922. november 4-én az egyiptomi Királyok völgyében a brit Howard Carter régész megtalált egy több mint háromezer évig rejtve maradt temetkezési helyet. Egy kép anatómiája.
A volt főtitkárnak nem volt különösebb politikai tehetsége. De ahhoz elég jól tájékozódott a nómenklatúra világában, hogy a hatalom lépcsőfokain egyre feljebb jusson – mondta Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő. Interjú!
A Grand Orient levéltári iratai szerint a magyar szabadkőművesség a háború kitörésekor – hasonlóan a kor összes ideológiai mozgalmához – beállt a saját kormánya mögé – állapította meg a történész interjúnkban.
Valuch Tibor történésszel idézzük fel az 1956-os forradalom debreceni eseményeit.
Egy lengyel újságíró felkutatta öt korábbi rettegett vezető – a kambodzsai Pol Pot, az ugandai Idi Amin, az iraki Szaddám Huszein, a kubai Fidel Castro és az albán Enver Hoxha – egykori szakácsait, hogy különös perspektívából mutassa be a történelem egy-egy véres szeletét. Interjú!
Ahogy az idősebbek emlegették egykori bakelitgyűjteményeiket, úgy idézzük fel most mi is letűnt korok tárgyi emlékeit.
Október 7-én szolgáltak ki utoljára ügyfeleket abban a harmincöt budapesti postahivatalban, amelyeket alacsony forgalomra hivatkozva zártak be. Ennek apropóján egy Fortepanon talált kép segítségével felidézzük, milyen szerepet töltöttek be egykor életünkben a posták.
Soha nem jelent még meg részletes, kritikai igényű életrajz róla, 1867 utáni tevékenységével foglalkozik a Hermann Róbert által lektorált kötet.