A kánaániták már a bronzkorban is ettek szóját és banánt
Megiddó romjai (Fotó: Mboesch/Wikipedia)

Tizenhat bronzkori koponya fogait elemezték a müncheni Lajos–Miksa Egyetem és az amerikai Harvard kutatói. Az elsősorban baktériumokat, levált hámsejteket, fehérjéket, szénhidrátokat megőrző dentális plakk-vizsgálatok pedig meglepő eredményt hoztak: számos egzotikusnak számító növényt – fűszereket, gyümölcsöket – sokkal korábban kezdtek el fogyasztani az egykori Kánaán-Palesztina térségben, mint azt korábban feltételezték.

A szakemberek két lelőhelyről, a bronzkorban várossá fejlődő, Jezreel-völgyben található Megiddóból és a ma Izrael délnyugati részén fekvő, többek között az Egyiptommal kereskedő telepből, Tel-Eraniból vett mintákat vizsgáltak. Előbbieket úgy 4500, míg utóbbiak 5300 évesre keltezték. Az amerikai tudományos akadémia szaklapjában, a PNAS-ban megjelent publikáció szerint a megiddói minták szója és kurkuma, míg a másik lelőhelyen banán nyomait őrizték meg.

Páviánkoponyák jelzik, merre lehetett Punt rejtélyes földje
Balogh Roland

Páviánkoponyák jelzik, merre lehetett Punt rejtélyes földje

Ókori egyiptomi mumifikált majomfogakat vizsgáltak, hogy abból következtessenek az állatok szülőhelyére. A hajdani királyság helyének megjelölése körül olyan parázs vita megy, hogy az új eredmények nyomán két régésznek most sikerült is „összevesznie”.

Utóbbi esetében ez a legkorábbi nyoma annak, hogy az eredetileg valamikor a Kr. e. V. évezredben, a délkelet-ázsiai régióban háziasított banánt kimutatták a a Földközi-tenger térségében. A kutatók szerint lehet, hogy a vizsgált emberek korábban járhattak, vagy élhettek Ázsia azon részében, ahol már volt banán, ám inkább azt tartják valószínűnek, hogy a növények a távolsági kereskedelem útján már ekkor eljuthattak Palesztina területére.

A müncheni őskoros régész, Philipp Stockhammer szerint az eredmények segítenek a kutatóknak, hogy kövessék a banán útját. A gyümölcs kereskedelméről ugyanis nem sokat lehetett tudni egészen a Kr. e. első évezredig, amikor Nyugat-Afrikából visszajutva feltűnt a mediterrán régióban.

– Érdekes módon azt tapasztaltuk, hogy a fogmintákon a legstabilabbaknak az allergiához kapcsolódó fehérjék tűnnek – idézte a tanulmány másik vezető szerzőjét, a müncheni egyetem biokémikusát, Ashley Scottot az amerikai Courthouse News portál. A kutatók a búza glutén mellett egyéb gabonafélék, datolya és szezám nyomait figyelték meg a fogakon.

A klímaváltozás az archeológiára is komoly hatással van
Balogh Roland

A klímaváltozás az archeológiára is komoly hatással van

Az olvadó gleccserek miatt érzékenyítenék a lakosságot a szakemberek. Húsz éven belül minden, a fagyba zárt régészeti anyag eltűnhet, miután a jég visszahúzódik és elolvad.

– Lassan képet alkothatunk arról, hogy a Kr. e. II. évezredben milyen hatásai voltak a keleti mediterrán konyhára a korabeli globalizációnak – értékelte eredményeiket Stokchammer. A régész szerint a fogminták bizonyítják, hogy a mediterrán konyhát már a korai szakaszban az interkulturális cserék jellemezték.

Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie! A Tudomány rovatunk cikkeiért pedig ide kattintson!