Tizenhat bronzkori koponya fogait elemezték a müncheni Lajos–Miksa Egyetem és az amerikai Harvard kutatói. Az elsősorban baktériumokat, levált hámsejteket, fehérjéket, szénhidrátokat megőrző dentális plakk-vizsgálatok pedig meglepő eredményt hoztak: számos egzotikusnak számító növényt – fűszereket, gyümölcsöket – sokkal korábban kezdtek el fogyasztani az egykori Kánaán-Palesztina térségben, mint azt korábban feltételezték.
A szakemberek két lelőhelyről, a bronzkorban várossá fejlődő, Jezreel-völgyben található Megiddóból és a ma Izrael délnyugati részén fekvő, többek között az Egyiptommal kereskedő telepből, Tel-Eraniból vett mintákat vizsgáltak. Előbbieket úgy 4500, míg utóbbiak 5300 évesre keltezték. Az amerikai tudományos akadémia szaklapjában, a PNAS-ban megjelent publikáció szerint a megiddói minták szója és kurkuma, míg a másik lelőhelyen banán nyomait őrizték meg.
Utóbbi esetében ez a legkorábbi nyoma annak, hogy az eredetileg valamikor a Kr. e. V. évezredben, a délkelet-ázsiai régióban háziasított banánt kimutatták a a Földközi-tenger térségében. A kutatók szerint lehet, hogy a vizsgált emberek korábban járhattak, vagy élhettek Ázsia azon részében, ahol már volt banán, ám inkább azt tartják valószínűnek, hogy a növények a távolsági kereskedelem útján már ekkor eljuthattak Palesztina területére.
A müncheni őskoros régész, Philipp Stockhammer szerint az eredmények segítenek a kutatóknak, hogy kövessék a banán útját. A gyümölcs kereskedelméről ugyanis nem sokat lehetett tudni egészen a Kr. e. első évezredig, amikor Nyugat-Afrikából visszajutva feltűnt a mediterrán régióban.
– Érdekes módon azt tapasztaltuk, hogy a fogmintákon a legstabilabbaknak az allergiához kapcsolódó fehérjék tűnnek – idézte a tanulmány másik vezető szerzőjét, a müncheni egyetem biokémikusát, Ashley Scottot az amerikai Courthouse News portál. A kutatók a búza glutén mellett egyéb gabonafélék, datolya és szezám nyomait figyelték meg a fogakon.
– Lassan képet alkothatunk arról, hogy a Kr. e. II. évezredben milyen hatásai voltak a keleti mediterrán konyhára a korabeli globalizációnak – értékelte eredményeiket Stokchammer. A régész szerint a fogminták bizonyítják, hogy a mediterrán konyhát már a korai szakaszban az interkulturális cserék jellemezték.
Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie! A Tudomány rovatunk cikkeiért pedig ide kattintson!
