A világ legrégebbi, mintegy 2500 éves pénzverdéjére találtak rá a közép-kínai Honan tartományban – jelentette az MTI. Kínai régészek szénizotópos kormeghatározással állapították meg, hogy a bronzöntödében az időszámításunk előtti 640 és 550 körül kezdhettek egységesített fémpénzt készíteni, ezzel a ma ismert, legrégebben működő pénzverde a világon a Hszinhua kínai állami hírügynökség beszámolója szerint.
A korábban feltárt, legősibb pénzérméket a mai Törökország területén találták és nagyjából az időszámításunk előtti 7. századra datálják őket. Az eddigi feltételezések szerint a világon legkorábban az Égei-tengerhez közeli Lüdiában vertek és használtak érmeket; ott a legkorábbiakat Kr. e. 700 körülre tették. Így a friss eredmények mindezt árnyalhatják, legalább is, – már csak kronológiai szempontból is – érdekes lesz majd egymás mellé állítani a kis-ázsiai és a kínai horizontot.
A most talált kínai öntöde Honan mai székhelye, Csengcsou város nyugati részén feltárt egykori település romjai között került elő. Az ásatás helyszínén további, az érmekészítéshez kapcsolódó leletet – egyebek mellett kész érméket valamint érmeöntéshez használt mintákat – is találtak. A régészek emellett több olyan, nagy méretű gödröt is feltártak, amelyeket a bronzöntéskor keletkezett hulladék lerakására használtak. Az egyik ilyen gödörből két kész fémérme került elő.
A kannabiszt 12 ezer éve háziasították Kínában
A témát vizsgáló friss kutatás szerint eredményeink összhangban állnak a korai régészeti bizonyítékokkal, amelyek azt mutatják, a kannabisz eredete Kelet-Ázsiába vezet.
A tudósok szerint az érmék a Kr. e. 770 és 476 között tartó, úgy nevezett Tavasz és ősz korszakban, valamint a Hadakozó fejedelemségek korszakában (Kr. e. 475-221) lehettek használatban fizetőeszközként, ezzel Kína legrégebbi fém érméinek egyikei.
Az ásatást végző kínai régészcsoport a Cambridge Egyetem Antiquity című régészeti folyóiratában megjelent cikke szerint a pénzverdét az időszámításunk előtti 8. században bronzöntödeként egyéb fémtárgyak – egyebek mellett fegyverek – készítésére használták és csak mintegy egy évszázaddal később kezdték meg ott az érmék készítését. Kiemelték: a történészek még mindig nem tudták meghatározni, hogy pontosan mi volt az oka a pénzérmék felbukkanásának. Egyes elméletek szerint az adás-vételeket próbálták a pénz bevezetésével megkönnyíteni, míg mások szerint az adóbeszedés miatt kezdték használni az érméket.
„Attila mint »hamisított« múlt, nem tűnik túl jónak”
Ki volt Álmos titokzatos apja? Vajon merre vezethetnek a hun-magyar rokonságelmélet szálai? Mi köze lehet Attilának az Árpád-házhoz? B. Szabó Jánost és Sudár Balázst kérdeztük.
A pénzverdének is helyet adó Kuancsuang-romok egy időszámítás előtt 800 körül, a Nyugati Csou dinasztia idején épült település maradványai. A települést a jelenlegi ismeretek alapján időszámításunk előtt 450 körül elhagyták. A romok között egyebek mellett bronzöntödék, fazekasműhelyek, valamint csontokat megmunkáló mesterek műhelyei kerültek elő.
