Az emberi koponyákból emelt azték torony újabb részét tárták fel Mexikóvárosban
A tenochtitláni Templo Mayorban talált emberi koponyákból emelt torony, azaz egy tzompantli (Fotó: Juan Carlos Fonseca Mata/Wikipedia)

Az emberi koponyákból emelt azték torony újabb részét, 119 koponyát tárták fel Mexikóvárosban – írja a brit közszolgálati BBC. A tornyot 2015-ben fedezték fel egy épület fel felújításakor. Úgy vélik, a nagyjából hat méter átmérőjű építmény egykor a Nap, a háború és az emberáldozat azték istenének szentelt kápolna sarkában állt.

Először 676, mészbe és több ezer csontmaradványba ágyazott koponyát találtak az egykori azték főváros, Tenochtitlán egyik főtemploma, a Templo Mayor ásatási terület szomszédságában. A modern Mexikóvárost Tenochtitlán maradványaira építették. Az MTI által is idézett történészek szerint a spanyol konkvisztádorok megérkezése előtt a közép-amerikai kultúrák egy részénél szokás volt, hogy koponyafalat – az aztékok ma is élő nyelvén tzompantlit –, emeltek a rivális királyságokból származó, feláldozott harcosok kifehérített koponyáinak bemutatására.

XX. századi megoldással szűrték a vizet a maják
Magyar Hang

XX. századi megoldással szűrték a vizet a maják

Egy anyagelemzés felfedte az ókori egyiptomiak tintakészítési praktikáit. Öt ma élő kutyafajta eredete 11 ezer évre visszavezethető. E heti tudományos lapszemle.

A szakemberek szerint a két részletben feltárt koponyák a Huey Tzompantli részét képezhették: ez a masszív koponyafal megrémítette a spanyol hódítókat, amikor azok Hernán Cortés vezetésével elfoglalták a területet, és az építményt a korabeli beszámolókban is megemlítik.

A harcias és mélyen vallásos aztékok virágzó birodalmat hoztak létre, amely fénykorában a Mexikói-öböltől egészen a Csendes-óceánig terjedt az 1519-1521-es spanyol hódítást megelőzően. Hernán Cortés 1521-ben foglalta el Tenochtitlánt. „A Templo Mayor újra és újra meglep minket, a Huey Tzompantli kétségtelenül az elmúlt évek egyik legnagyobb régészeti felfedezése az országunkban” – mondta Alejandra Frausto, Mexikó kulturális minisztere.

A régészek a tornyon három építési szakaszt azonosítottak, melyek az 1486 és 1502 közötti időszakban zajlottak. Már a 2015-ös lelet új megvilágításba helyezte az azték birodalom emberáldozati kultúráját, mivel az építményt alkotó több száz koponya között gyermekek és nők maradványait is felfedezték. A leleteket tanulmányozó szakértők arra számítottak, hogy kizárólag férfiak, pontosabban csak fiatal férfiak koponyáira fognak bukkanni, hiszen ők voltak a harcosok. A nők és gyerekek maradványainak felfedezése meglepte a kutatókat.

Tényleg a saját tejfakasztójába halt bele Szapolyai János magyar király?
Balogh Roland

Tényleg a saját tejfakasztójába halt bele Szapolyai János magyar király?

Nagy buli volt 480 éve az erdélyi Szászsebesen. A féktelenséget jól jellemzi, hogy két úr a párbajozásig ment. De vajon ez okozta-e az utolsó nem Habsburg magyar koronás fő végzetét? Mit mondanak a szemtanúk? Történelmi oknyomozás.

Az Időgép történelmi rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a tudományos cikkek érdeklik, akkor a Tudomány rovatunkat érdemes figyelnie!