A magyar történelem szempontjából sorsfordító 1526-os ütközettel kapcsolatos új eredményeikről számolt be a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum kutatását vezető Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem történeti földrajz professzora.
Időgép
Figyelemre méltó felfedezés: egy izraeli régész a korabeli források, térképek és a helyi éghajlati viszonyok segítségével meghatározta Oroszlánszívű Richárd és Szaladin 1191-es arszúfi csatájának pontos helyszínét.
Az orosz Északi Flotta atom-tengeralattjáróját 2000. augusztus 12-én, a Barents-tengeren érte a végzetes baleset, amelyet egy elöregedett torpedón keletkezett repedések miatti robbanás okozott, amelyet további detonációk követtek.
A sussexi Boxgrove lelőhelyen talált csontszerszámok egy ló csontjaiból származnak, amelyet a területen lévő emberek leöltek a húsáért.
A közleményben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda felhívta a figyelmet, hogy aki a kulturális javak körébe tartozó talált idegen tárgyat vagy régészeti leletet nem szolgáltat be állami tulajdonba, jogsértést követ el.
Egy 6600 éve használt lengyel temető anyagát vizsgálta meg egy nemzetközi kutatócsoport.
A leletek többsége a török hódoltság korához köthető. A feltárásokból jövőre rendeznek kiállítást.
Kik lehettek azok a hükszoszok, akik bevették a Nílus-deltát? Tényleg a titokzatos ázsiaiak halálos fegyvere volt a harci szekér? És vajon ki áll közelebb a valósághoz velük kapcsolatban: az ókori történetíró vagy a modern kutatás? Régészeti oknyomozás egy új tanulmány fényében.
Nagy buli volt 480 éve az erdélyi Szászsebesen. A féktelenséget jól jellemzi, hogy két úr a párbajozásig ment. De vajon ez okozta-e az utolsó nem Habsburg magyar koronás fő végzetét? Mit mondanak a szemtanúk? Történelmi oknyomozás.
A bronzkori andronovói kultúra egyik temetkezési helyén végzett újabb vizsgálatok szerint az eddig véltnél jóval korábban lettek a lovaglás mesterei az emberek.
1110-ben elsötétült a Hold, egy érdekes történelmi-tudományos oknyomozással most kiderítették, mi okozta a szokatlan jelenséget. Egyre több mindent tudnak meg a kutatók arról, milyen hatással volt egy-egy tűzhányó tevékenysége az éghajlatra, a környezetre és a populációra.
Noha a források gyakran említették, egészen mostanáig nem találtak erre utaló kézzel fogható bizonyítékot.
Ablonczy Balázs legújabb kötete a feldolgozó munkához, a Trianon „ismeretlenségében” való személyes kutakodáshoz nyújt segítséget.
Miért nem tudunk szabadulni a trianoni zsákutcából? Vár-e bármiféle jövő a határon túli magyarságra az asszimiláción túl? Erről beszélgettünk Szarka László történésszel.
A trianoni zsákutca, a trauma máig fogva tart minket, szabadulni eddig sem dühödt próbálkozásokkal, sem radikális önmegtagadásokkal, sem romantikus illúziókkal nem sikerült.