Budapest nyolcvan éve, egy tünékeny pillanatban: a képen látható épületek nem sokkal később megsemmisültek, a rakparton álló házaspárt pedig kiutasították Magyarországról. Egy kép anatómiája!
Ritz-Dunapalota
Az alig 50 éves Stein-palotát valamikor a századfordulón vásárolta meg a Ritz szállodalánc. Az épülettel azonban elégedetlenek lehettek, mert igen hamar a bontás mellett döntöttek. A helyén 1913-ban már ott volt az utód: a Fellner Sándor és Sós Aladár tervei alapján született ötemeletes Ritz luxushotel 120 fűthető és hűthető, központi fűtéses lakosztállyal, télikerttel, két étteremmel és kávéházzal. Hiába volt a gazdagság, az első világháború csődöt hozott. A hotelt 1916-ban a Dreher-cég vette át, ekkor nevezték át Dunapalotának. A két háború között Budapest legnépszerűbb szállodája volt, ha jött – és egy időben gyakran jött –, itt lakott a walesi herceg, Arnold J. Toynbee és Rabindranath Tagore is. Az ostrom idején is működött, konyhát is vittek, igaz, meglehetősen szerényet. Előfordult, hogy a nyilas gyilkosságokat túlélő, a Dunába lövés elől a vízbe ugró menekültek is itt kaptak védelmet a harcok elültéig. 1945. január 15-én a Dunapalotát egy szovjet láncos rombolóbomba találta el, amely elpusztította a tetőt, és súlyos sérüléseket okozott a felső emeleteken. Az egyébként menthető épületet 1947-ben lebontották – ki tudja, miért. A korzón két társát hagyták meg: a Thonet-házat és a Bristolt. A Dunapalota helyén a nyolcvanas évek első felében készült el Finta József tervei alapján a Hotel Forum, amely egy tulajdonosváltás után az Intercontinental nevet kapta.
Carl Lutz
Lutz (1895–1975) a budapesti svájci követség külföldi érdekeket – a Magyarországgal hadban álló 14 ország érdekeit – képviselő osztályának vezetőjeként dolgozott 1942 és 1945 között. A német megszállás idején 62 ezer üldözött embernek adott svájci védlevelet. Életrajzírója, Theo Tschuy szerint – habár ebben a kérdésben bármiféle rangsort felállítani tévút – Lutz több ember életét mentette meg, mint a vele szoros kapcsolatban álló, 1945-ben a szovjetek által elhurcolt svéd Raoul Wallenberg. A menleveleket a Vadász utcai – ma is meglévő, ám a felismerhetetlenségig átalakított – Üvegházban lehetett átvenni. A területenkívüliséget élvező épületben cionista fiatalok Lutz tudtával nagyszámú védlevelet hamisítottak. A képen a diplomata mellett a felesége áll. 1949-ben váltak el, amikor Lutz elvette korábbi segítőjét, az üldözöttként befogadott Csányi Magdát. (A fényképet Csányi Magda lánya bocsátotta a Fortepan rendelkezésére.) 1945-ben Carl Lutzot a szovjet megszálló hatóságok kiutasították Magyarországról. Svájcba való visszatérését követően fölöttesei megrovásban részesítették hiányos költségigazolásai és hatásköri túllépés – vagyis a „túl sok menlevél” kiadása – miatt. Elismerést csupán évtizedekkel később kapott: 1964-ben első svájciként lett a Világ Igaza.
Lloyd-palota
Az évtizedekig a magyar áru- és értéktőzsdének otthont adó, 1828-ban befejezett klasszicista palotát Hild József tervezte. Az öttengelyes, középrizalitos, két szintet átfogó jón oszlopos, timpanonnal záródó, oldalszárnyán kétszer öttengelyes palota a régi Pest egyik legszebb épülete volt. Legutoljára a Generali biztosító székházaként szolgált. Budapest ostromakor olyan súlyosan megsérült, hogy a bontása mellett döntöttek. Pedig a szintén klasszicista, várbeli Sándor-palota példáját látva akár meg is menthették volna. Helyén a nyolcvanas évek elején készült el az új, modern szállodasor legsikerültebb darabja, az Atrium Hyatt, a későbbi Sofitel. Nemrég kezdtek neki az építésztársadalom tiltakozását kiváltó átalakításának.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2023/14. számában, az Időgép mellékletben jelent meg április 6-án.
