Nem tudnám már felidézni, miféle csillagászati képzést kaptam általános iskolában, gimnáziumban. Mindig is lenyűgöztek a galaktikus távolságok, a fekete lyukak és a világ születésének története. Mégsem emlékszem, hogy ami tanórákon elhangzott erről, túlzottan felcsigázta volna fantáziámat. Talán másképp lett volna, ha ahhoz hasonló tankönyvet tarthatok a kezemben, mint amilyen Elena Fontany ifjúsági ismeretterjesztő kötete, a Csillagok országa.
Ami így felnőttkoromban képes volt arra is, amire fizika tankönyvek sora nem: közérthető magyarázatát adta a gravitáció törvényének. Igaz, tette ezt „Newton Izsák”-ra hivatkozva, az alábbi szemléletes, kötélhúzós példával: „Gondold, hogy a barátod három kilométer magas óriás, ránt egyet a kötélen és te röpülsz feléje, mint a horogra került hal, vagy mint az alma, mikor a földre esik. Ha azt akarod, hogy semmiképpen se tudjon elmozdítani, akkor sok ezer kilométer távolságra kell felállnod tőle.”
A bolygók jellemzése is hasonló csodálatos hasonlatokkal, megvilágító példákkal történik. A vörös planétáról például ezt írja a kötet: „a Mars a Venusról nézve kedves, de szerény égitest.” Míg arról, miféle élet lehetne a bolygón: „ha a Marson laknak emberek, 4½ méterre is megnőhetnek.” Mindezen ne nagyon csodálkozzunk: 1934-es magyar kiadásról van szó. Igaz, évszámot nem tüntet fel a kötet, így a korabeli sajtóból érdemes tájékozódnunk. A Magyar Hírlap így számolt be a megjelenésről 1934 decemberében: „Elena Fontany az első kötet szerzője, címe pedig Csillagok országa. A Föld keletkezésének magyarázatával kezdődik a könyv, hogy azután – szemléltető ábrák melléadásával – részletesen megvilágítsa a naprendszer titkait, a Holdba való utazás lehetőségeit, valamint a közeli és távoli égitesteken uralkodó viszonyokat.”
Az eredeti kötet szintén 1934-ben jelent meg, Other Worlds Than This címmel. Fontany mellett legalább olyan fontos volt a gyerekek figyelmét könnyen megragadó rajzokat készítő John Dukes McKee személye, a magyar fordításért Beke Manó matematikus, a kiadásért pedig a Rózsavölgyi és Társa felelt.
Bőven az űrutazás előtt jártunk, a szerző számára még a Holdra való eljutás is távoli misztériumként tűnt fel. A tudomány mai állását persze nem is érdemes számon kérni a Csillagok országán. Viszont nem mondhatni, hogy ne lett volna naprakész a kötet, ami négy évvel a felfedezése után már említést tett a Plútóról. Valódi tankönyvként persze nem feltétlenül működött volna a játékosabb példákkal szolgáló kötet, ami például így rémiszti fiatal olvasóit: „ha óriások lennének a világon és egyikük felkapná és a Napba hajítaná a Földet, akkor az felhőkarcolóival, szikláival, hegyeivel, szóval mindenestől gőzzé válna, négy óránál kevesebb idő alatt.” A kötet máskor költői nyelvezetével nyűgözi le az olvasót: „Messzelátón át élesen kivehetjük a Saturnust és a gyűrűit. Páratlanul elbűvölő látvány. Aki egyszer látta, sose felejti el.”
A kötetről kevesebben tudnánk, ha azt a nyolcvanas években nem fedezi fel a régi családi könyvek között egy magyar zenész, Kátai Tamás. Underground körökben ismertebb, nemzetközileg népszerű avantgárd projektje a Thy Catafalque, aminek Köd utánam című klipjéhez a Csillagok országa egyes rajzait, szövegeit használta fel. A 2009-es klip kedvelői persze nem feltétlenül néztek utána, honnan is vannak a felhasznált, gyönyörű rajzok. Az érdeklődők viszont rátalálhatnak ma is, négy-ötezer forintért az antikvár kötet megvásárolható az interneten.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/6. számában jelent meg, február 4-én.
