Hatos Pál történész, író a kommunista Márairól, az antiszemita Kosztolányiról, a vasjellemmel is hibázó Tisza Istvánról, és a Lukács György-i gumicsontról. Interjú.
Részletek a Magyar Hang szeptember 6-i (2019/36.) számában megjelent interjúból!
– Az elátkozott köztársaságban „múlttá válni nem tudó történelemről” írt. Mennyi idő kell, hogy megszabaduljunk a múlt terheitől, és történelemként tekintsünk például a száz évvel ezelőtti eseményekre?
– Gondoljunk az ország egykori felekezeti megosztottságára, és máris reménytelibbnek tűnik a politikai ellentétek felszámolása. Nagyszüleink, dédszüleink generációjában még elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy református lány katolikus fiúhoz menjen feleségül. Ma a felekezethez tartozásban nincs ott a jelen feszültsége, az eredeti dogmatikai különbségek eltűntek, és egy keresztény identitás maradt utánuk. Bízhatunk benne, hogy ehhez hasonlóan múlttá válik a történelmünk, és Tisza István végül kibékül Károlyi Mihállyal és Jászi Oszkárral. Jelen pillanatban persze sok esélyt nem látok rá, hiszen pont az ellenkező irányba haladunk, de egyszer talán eljöhet ez a pillanat is.
(...)
– A humántudományok nehéz helyzetbe kerültek, a kormány több intézkedésével egyértelművé tette, hogy az anyagi haszonnal nem kecsegtető területekre nincs szükség.
– Szerencsétlen megközelítés, amely a tudomány hasznosságát és gazdasági megtérülését helyezi előtérbe. Konzervatív szempontból a tudás elsősorban tekintélyt teremt, s tekintélyekre szükség van. A tudomány hitelességének elvesztése ugyanakkor nem csupán a bölcsészeket sújtja, s nem csupán a politika oldaláról jelentkezik, elég az oltásellenességre gondolnunk. A társadalom jelentős része gőgös kívülállóként tekint a tudósokra, s erről sajnos mi is tehetünk.
(...)
Mit gondol az MTA átalakításáról, vagy ha leárulózzák? Miért nem népszerű téma 1918-1919? A szelektív nemzeti emlékezetben csak a hősi tetteknek marad hely? Kibékülhet Lukács Györggyel Tisza István? Mit gondol a szoborállításokról é s-áthelyezésekről? Milyen volt valójában Tisza István és Károlyi Mihály? Miért vállalta el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem berkein belül létrehozott Közép-Európai Kutatóintézet vezetését? Van igény a mítoszrombolásra? A válaszokat keresse a Magyar Hang szeptember 6-án megjelent 2019/36. számában!
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/36. számban? Itt megnézheti!
