Ismeretlen építményeket találtak az inkák Andok-béli városában, Machu Picchuban

Ismeretlen építményeket találtak az inkák Andok-béli városában, Machu Picchuban

Machu Picchu látképe madártávlatból (Fotó: Pedro Szekely/Flickr)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Eddig nem ismert épületeket találtak a Varsói Egyetem régészei az inkák Andok-béli városában, Machu Picchuban – jelentette a lengyel állami hírügynökség, a PAP. A lengyel szakemberek lézer alapú távérzékeléssel, azaz lézerszkenneléssel (Light Detection and Ranging, LiDAR) vizsgáltak a település Chachabamba elnevezésű épületegyüttesét. A vízzel kapcsolatos szertartási központként számon tartott létesítményben számos szentély és fürdő található.

A most alkalmazott eljárásban a levegőből, drónok segítségével vizsgálták meg a területet. A különböző hullámhosszú lézerek segítségével pedig szét tudják választani a tereprétegeket, így az esőerdőt, vagy épp a mezőgazdasági művelésbe vett területeket, és könnyebben kirajzolódnak az épített emlékek, amiket így be tudnak azonosítani. A Journal of Archaeological Science című szaklapban megjelent tanulmány szerint a lengyelek mostani kutatása 12 kisméretű, kör- és téglalap alaprajzú építményt fedezett fel a Chachabamba-komplexum külterületén. A szakemberek feltételezése szerint ezeket az épületegyüttest üzemeltető személyek lakhatták, bár az építmények kevésbé díszesek.

– A jelek szerint főleg nők vigyáztak a komplexumra, amint azt egy közös lengyel-perui kutatócsapat korábbi ásatásai során felfedezett tárgyak sugallják – közölte Dominika Sieczkowska, a Varsói Egyetem Andok-béli kutatásokért felelős részlegének munkatársa. A lézerszkennelés korábban ismeretlen csatornákat is feltárt, amelyek részben föld alatti kőtömbökből álló rendszeren keresztül látták el Chachabambát vízzel a közeli Urubamba folyóból – írja az új eredményekről ugyancsak beszámoló régészeti szakportál, a HeritageDaily.

A perui Andokban, 2430 méter magasban fekvő Machu Picchut 1450 körül Pacsakutek Jupanki inka király (1438-1471) parancsára építettek és feltehetően 1570 körül hagyták el. A Wikipedia szócikke szerint a város klasszikus inka építéstechnológiával épült: a tökéletesre csiszolt, hibátlanul illeszkedő vörös gránittömbökből rakott robusztus falak kötőanyag nélkül, száraz falazással épültek. Mivel az inkák nem hagytak klasszikus írásos emlékeket maguk után, nem tudni, pontosan milyen funkcióval bírt a település. A tudósok mai álláspontja szerint Machu Picchu nem volt igazi város, inkább az inka társadalom uralkodó osztályai számára épített templomokból, palotákból és obszervatóriumokból álló komplexum, ahol a Nap különleges tiszteletének nyomai is megtalálhatók. A város legszentebb pontjai az Intihuatana – „az a hely ahová kipányvázták a Napot”–, a Naptemplom és a Háromablakos templom.

Az évszázadokra feledésbe merülő várost 1874-ben jelezte újra modern térkép, a festői tájak ölelte Machu Picchut végül az amerikai történész és felfedező, Hiram Bingham hozta be újra a köztudatba az oda szervezett 1911-es expedícióját követően. A helyszín 1983-ban kapott UNESCO örökségi besorolást, 2007-ben pedig a világ új hét csodájának egyike lett.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – A vert sereg