Két, eddig ábrázolásról nem ismert ószövetségi hősnő portréjára bukkantak egy ókori izraeli zsinagóga ásatásán Hukkok romjai között – jelentette be az amerikai Észak-Karoliniai Chapel Hill Egyetem (UNC). A Máltai Egyetemmel közösen folytatott kutatások során Debóra és Jáhel mozaikportréi is előbukkantak a mintegy 1600 éves galileai zsinagógában.
A beszámoló szerint a 3 jelenetet ábrázoló töredékes padlómozaik a zsidók és a kánaániták között feltehetően Kr. e. 1170 és 1130 között lezajló, a Bírák Könyvében szereplő Tábor-hegyi csata eseményeit örökítette meg. Debóra prófétanő a bírák egyike volt, aki Efraim hegyén ült törvényt. Ő buzdította Bárák királyt, hogy a zsidókat összefogva az Izraelt régóta nyomorgató kánaánita Sisera ellen támadjon. Mivel a király habozott, és azt kérte, Debóra is tartson vele, a prófétanő megjósolta, hogy győzni fog ugyan, de mivel asszony segítségét kérte, az Úr elveszi tőle a diadal örömének egy részét, mert az ellenséges vezért nem az ő keze, hanem egy asszonyé teríti le. Siserát Jáhel, a kénita pásztorfejedelem, Héber felesége fogadta be a sátrába, inni adott neki, betakarta és megígérte, hogy titokban tartja búvóhelyét. Amint a kimerült vezér elaludt, az asszony egy sátorcöveket vert át halántékán. Bárák győzelme aztán negyven év békességet hozott Izrael számára.
„Eltakarta a pajzsával az arcát, hogy ne is lássa Jeruzsálemet”
Figyelemre méltó felfedezés: egy izraeli régész a korabeli források, térképek és a helyi éghajlati viszonyok segítségével meghatározta Oroszlánszívű Richárd és Szaladin 1191-es arszúfi csatájának pontos helyszínét.
– Ez az első ábrázolása ennek a történetnek, és első alkalommal láthatjuk a bibliai hősnőket, Deborát és Jáhelt, az ókori zsidó művészetben – mondta az UNC régésze. Jodi Magness szerint a most bemutatott ábrázolások azért is fontosak, mert láthatjuk, hogy bibliai történetnek milyen különös visszhangja lehetett a hukkoki zsidó közösség körében, a leírás szerint ugyanis a csata ugyanazon a földrajzi régión – Nafthal és Zebulon törzseinek területén – játszódott le.
A késő antik helyszínen 2012 óta ásnak a régészek, és már abban az évben találtak mozaikokat a lelőhelyen. A bibliai alakok mellett egyébként a közelmúltban feltártak egyéb padlóábrázolásokat is. Így az egyik mozaik a beszámoló szerint egy héber felirattöredékét tartalmaz egy koszorúban, amelyet csírázó szőlőt tartó vázák szegélyeznek. A szőlő pedig egy nyulat, egy rókát, egy leopárdot és egy szőlőt evő vaddisznót keretez.
A kánaániták már a bronzkorban is ettek szóját és banánt
Számos egzotikus fűszer nyomaira bukkantak a 4500 és 5300 éves fogmintákban.
