A Tengeri birodalmakat és a Hódítókat is jegyző Roger Crowleyval a történelem és a propaganda párhuzamairól, az iszlamizációról és Törökországról beszélgettünk.

A Magyar Hang történelem rovata, minden ami múlt.
A Tengeri birodalmakat és a Hódítókat is jegyző Roger Crowleyval a történelem és a propaganda párhuzamairól, az iszlamizációról és Törökországról beszélgettünk.
Egy ritka forrás nemcsak Pannonia egyik legismertebb hadvezérének emlékét őrzi, hanem a markomann háborúk egyetlen olyan szövege, amely a barbaricumban, az ellenséges vonalak mögött állít emléket egy nagyszabású katonai vállakozásnak.
A kis Finnország hősiesen tartotta magát Sztálin Szovjetuniójával szemben, a 80 éve kitört téli háborúban magyar különítmény, a Kémeri-zászlóalj és további magyar önkéntesek is harcoltak fű alatt. Ez az ő történetük.
1944 nyarára a vidéki zsidóság nagy részét német utasításra, a magyar hatóságok hatékony közreműködésével megsemmisítő-táborokba deportálták. Hogy tudott-e a kormányzó a deportáltak sorsáról, az máig késhegyig menő vita tárgya.
Lelőtt bányaellenőr, „cseresznye”, az ír gyökerekkel büszkélkedő Duck néni és a felújított katolikus templom: Nagyágon jártunk, és elmerültünk a falu kalandos történetében.
Nem ezt kutatták, de meglepve tapasztalták, így sikerült igazolni a korábbi sejtést: a kőfejtés jó hatással volt a növénytermesztésre.
Álmodozunk lelkesen, most már több mint másfél évszázada, hogy feltárul az alig huszonhat évet élt poéta sírhelye.
Hogyan lett egy kisebbségi magyar ügyből, a református lelkész melletti kiállásból a többségi nemzet forradalma?
Tízezrek menekültek a ’80-as évek végén, a Ceausescu-korszak utolsó éveiben Romániából Magyarországra.
A némafilm rendezője több közös alkotást készített közösen a Korda-testvérekkel.