Az elmúlt évszázadban a hon védelmében különböző harctereken sorra következő ütközetekben több mint egymillió magyar katona halt hősi halált. Elestek a frontokon, lemészárolták vagy fogolyként keletre hurcolták őket, hogy ott valamelyik táborban kegyetlen körülmények közötti tengődés után állathoz hasonlóan földeljék el sokukat. A katonák életüket adva a legnagyobb áldozatot hozták a hazáért, nemzetükért – alapjában véve eredmény nélkül. Az első világháborúban nem engedték magyar földre az ellent; Galícia, Doberdó területén állt a frontvonal, amikor jött a tragikus visszavonulási parancs, „kávéházi Konrádok” vették kezükbe a hatalmat, és szüntették meg az ezeréves magyar fegyver használatát. A hadsereg nélküli országra, mint könnyű prédára sakálok módjára csaptak le szomszédjai.
1919 januárjában a cseh csapatok is támadást indítottak Észak-Magyarország ellen, ellenállás nem volt. Az 1918. október 31-én hatalomra kerülő Károlyi Mihály vezette kormány határozott: „Nem kell hadsereg többé! Soha többé nem akarok katonát látni”. Akkor még volt erő a határok védelmére, Szurmay Sándor tábornok vállalta a haza védelmének irányítását, de Károlyi parancsára internálták. A fegyverszünet után hazánk területén vonult át a szerbeket, a románokat fegyverletételre kényszerítő von Mackensen tábornagy vezette német Duna-hadsereg. A tábornagy felajánlotta, elveri a románokat, erre Károlyi elfogatta, lecsukatta – később nagy tiltakozási hullám után engedték ki egy angol monitor (páncélozott hadihajó) fedélzetén.
Ne gyalázzuk a múltunkat! - Károlyi Mihályról tényszerűen | Magyar Hang
Mindenekelőtt különbséget kell tenni az első köztársaság és a tanácsköztársaság között, abbahagyva a kettő összemosását.
Hadsereg nem volt, de katonák, magyar hazafiak igen. A csehek megszállták Besztercebányát, Zólyom is a kezükbe került, azonnal megkezdték az értelmiség begyűjtését, szlávosítottak, kicserélték a feliratokat. 1919. január 15-én átlépték az Ipolyt, ellenállás híján bevonultak Balassagyarmatra (1913-ban 10 539 lakosából 183 volt szlovák). Birtokba vették a postát, az állomást, a laktanyát, ahonnan a magyar csapatok – betartva a felsőbb parancsot – elvonultak. A város vasúti csomópontja révén stratégiailag volt fontos számukra – no meg ott van még egy roham után Salgótarján a bányászatával.
A városban is beindították terrorjukat, leváltások, elbocsátások sora vette kezdetét. A vasutasok féltették a legjobban megélhetésüket, hiszen tudomásukra jutott a megszállt területeken lévő kollégáik sorsa.
A csehek jelenléte ellenére szervezkedni kezdtek a hozzájuk csatlakozó menekültekkel. Január 27-én gyűlést szerveztek, ahol a város lakói – társadalmi hovatartozástól függetlenül – összefogtak, hogy kiverjék a megszállókat. Másnap küldöttséget menesztettek Magyarnándorba, hogy az ott állomásozó Vizy (1944-ben a Gestapo letartóztatta) és Bajtz százados vezette honvédegységgel segítsenek megtisztítani a várost az idegenektől. Január 29-én megjelentek a honvédek, és a lakókkal együtt megindították a laktanya elleni támadást. Sikerrel indultak, a csehek kitették a megadást jelentő fehér zászlót.
Tanácsköztársaság-könyv: ferdítés nélkül, némi részrehajlással | Magyar Hang
Hangzatos, túlzó állításokat kíván cáfolni a Kérdések és válaszok 1918-1919-ről, ugyanakkor az óvatoskodó megközelítés épp rá sem jellemző.
A magyarok – fedezet nélkül – megindultak a laktanya felé, amikor géppuskatüzet kaptak. A váratlan sortűz sikert hozott a védőknek, a magyarok visszavonultak. Délutánra megérkeztek a Kattauer Rudolf főhadnagy által vezetett iglói géppuskások. Ismét roham. Czakó Balázs a 38. gyalogezred közvitéze elsőként lépett a laktanyába, a folyosón szembetalálkozott a magyarul is beszélő cseh parancsnokkal, Lauró Károly főhadnaggyal, aki azonnal tüzelt. A lövés gyomron találta a magyar honvédet, a mögötte jövő őrmester puskatusa megnyitotta a tiszt koponyáját. A közvitézt azonnal kórházba vitték, ahol még aznap elhunyt. Az utolsó kenetet Somló József apátplébános adta fel, és ő jegyezte meg örökre a hős utolsó szavait: „Szeretem szüleimet, de a hazámat jobban szeretem”.
A csatározásban négy magyar katona, négy polgári személy, két vasutas halt hősi halált, öt fő sebesült meg. A védők 8 főt veszítettek, 80 cseh katona adta meg magát. A harcoknak az ifjú, húszéves Weisz Sándor kereskedő is áldozata lett, az utcán érte a halálos lövés, miközben a boltját töltötte fel áruval. A civil áldozatokat lakhelyükről, a katonákat a laktanya udvaráról kísérték nagy tisztelettel utolsó útjukra. A szertartást a város két híres cigánybandájának muzsikája kísérte.
Veszett ügy, kínos emlék: összeomlás és forradalom | Magyar Hang
Egy százéves történet, amely nem tud múlttá válni.
Utóélet: 1922. október 29-én maga Horthy Miklós kormányzó avatta fel az impozáns emléktáblát, nevekkel, dátumokkal. Aztán eljött 1945. A váltás után a táblát megfordították, a cseh agresszió helyére az imperialisták elleni harc került. 1991-ben a tábla újra fordult, azóta eredeti szövegével emlékezik, ad tiszteletet a hősöknek. Czakó közvitéz emlékének ápolásában valós segítséget nyújtott a katolikus egyház.
Felvetődött, hogy Kiskunmajsának illő lenne a hősi emlékműre felvésni szülötte, Czakó honvéd nevét. Kitől lehet ehhez segítséget kérni? Lezsák Sándor a terület országgyűlési képviselője, no meg nagy hazafi. Telefonok, személyes kérés, asszisztenseivel gondolatváltás. Néma csend, ígéret – a képviselő úr nem folyt bele a magyar hős tiszteletadásába. Szerencsére Kiskunmajsa vezetése másképpen látta az ügy fontosságát, és 2018. szeptember 27-én ünnepélyesen felavatták Czakó Balázs emléktábláját.
A múlt században tömegével haltak hősi halált elődeink, de az ország területét nem tudták megtartani. Czakó Balázs közvitéz élete árán megvédte a magyar föld egy darabját, Balassagyarmat így ma is magyar. Őszinte tisztelet az egyszerű földműves fiúnak, aki teljesítette hazafias kötelességét.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/3. számában jelent meg, 2019. január 18-án.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/3. Magyar Hangban? Itt megnézheti!
