Észak-Izraelben 4500 éves kerámiaedényeket és egy tőr pengéjét találta meg véletlenül egy villanyszerelő – jelentette az MTI az izraeli Háárec napilap honlapjára hivatkozva.
Az Ahmad Naszer Jaszin nevű becsületes megtaláló egy frissen megépített földúton tartott múlt pénteken az Arraba nevű, nyugat-galileai arab faluban rá váró munkái felé, amikor egy sziklamélyedésből kiálló kerámiafülre lett figyelmes. Közelebb ment, és több nagyon réginek tűnő edényt talált. A tárgyakat hazavitte, és értesítette róluk az izraeli régészeti hatóságot (IAA). A leletért felelős régész, Nir Disterfeld szerint az út építésekor a földgépek véletlenül lerombolhattak egy temetkezési barlangot, és ennek tartalma kerülhetett napvilágra.
A kerámia tárolóedények és kancsók mellett egy bronz- vagy rézkés pengéje is előkerült, ennek anyagát majd a későbbi vizsgálatok fogják pontosan megállapítani. Az azonban már most bizonyosnak tűnik, hogy 4500 évvel ezelőtt, a középső bronzkorban rejthették el a sziklabarlangban az edényeket és a tőrt, amelynek valószínűleg fából készült nyele porrá lett, de az azt rögzítő vasszögek megmaradtak. A szakember szerint a korabeli szokásoknak megfelelően a tőrt azért tették a halott mellé, hogy meg tudja védeni magát a túlvilágon, az ételekkel teli kerámiaedényeket pedig azért, hogy ne éhezzen odaát.
Régészek megtalálhatták Péter és András apostolok faluját | Magyar Hang
A Kinneret-tó északi partvidékén lévő településen a bizánci korban jelentős templom épült, a kutatók erre bukkanhattak.
Az izraeli régészeket több okból sem lepte meg az új leletegyüttes: egyrészt utak és új épületek alapozásánál gyakran találnak régészeti leleteket, másrészt már több olyan nyomot találtak, amelyet a mintegy négy és félezer évvel ezelőtt Galileában és a Golán-fennsíkon letelepedett emberek hagytak maguk után.
Félmillió éve apró pattintott kőpengéket használt a vadászzsákmány feldolgozásához az előember Izrael földjén
Ugyancsak csütörtökön jelent meg egy Homo erectushoz köthető, közös izraeli-olasz régészeti kutatás, amelyben – The Times of Israel angol nyelvű honlap szerint – arról írnak: a régészek eddig nem foglalkoztak az egészen kicsi, alig 2-3 centiméteres éles pattintott kőeszközökkel, mert csak a nagyobb pattintott eszközök készítésekor létrejött hulladékoknak gondolták őket. De a dél-izraeli Revadim kibucnál talált apró kőszerszámok tanulmányozása új fényt vetett ezekre a leletekre, mivel szerencsére használat után nem mosták el ezeket az apró pengéket. Ezért elefántzsírt találhattak az alig 2-5 centiméteres éles kőeszközökön a Tel-avivi Egyetem régészei, akik a római La Sapienza egyetem tudósaival közösen végeztek kutatásokat.
A Nature's Scientific Reports tudományos lapban közzétett, MTI által is idézett tanulmányuk szerint a félmillió éve élt előemberek újrahasznosították a nagyobb kőeszközök pattintásakor maradt kisebb éles eszközöket, s ezeket az eddig szinte észre sem vett „melléktermékeket” használták fel a nagy zsákmányok feldarabolása után az aprólékos hentesmunkára, amit a kora őskőkori szerszámokon megtalálható állatmaradványok bizonyítanak.
A Revadimnál 2011-ben felfedezett leletek több tucat nagyobb pattintott kőeszköz és az állati csontok mellett 283 aprócska „precíziós eszközt” is tartalmaztak, amelyek jelentőségét csak a rajtuk talált maradványok elemzése után ismerték fel. A mikroszkopikus elemzés a kisméretű, éles kövek közül 107-en állati maradványokat mutatott ki. A Flavia Venditti és Ran Barkai vezetésével folytatott kutatás szerint ezekkel fejtették le a húst a csontokról, ami különösen fontos, nagy precizitást igénylő munka volt, mert minden egyes kalóriára szükség volt a túléléshez.
– Az új felfedezés nyomán újjá kell értékelni az eddig ügyetlennek és esetlennek vélt, félmillió évvel ezelőtt élt emberek képét: igencsak ügyesek lehettek, minden bizonnyal nagyon pontos, finom és precíz munkákat is el tudtak végezni kezeikkel, az aprócska szerszámok segítségével – írják a kutatók.
