Bálint András, Laokoón-csoport és a csillagos ég – itt a karácsonyi Budai Hang

Bálint András, Laokoón-csoport és a csillagos ég – itt a karácsonyi Budai Hang

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Újra eltelt egy hónap, ismét jelentkezik a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Plusz nyolc oldalon!

– Hosszú ideig részt vettem a színházi közéletben, és mindig annak voltam a híve, hogy nincs jobboldali és nincs baloldali színész, hogy a közönséget nem érdekli, melyik színház igazgatója melyik párthoz áll közelebb – mondta a Budai Hangnak Bálint András, Kossuth-díjas színész. – Azt kérdezte múltkor tőlem egy gyártásvezető egy rendezőről: ő velünk van? Borzalmasnak tartom, hogy már csak olyan kategóriákban gondolkodunk, hogy ki van velünk és ki ellenünk, hogy erről szól a közéletünk. Ez legalább olyan aggasztó, mint a kulturálatlanság – fogalmazott a művész, aki az interjúban mesélt még építész nagyapjáról, a szecessziós bérpaloták mesteréről, Bálint Zoltánról; Gyarmati Fanniról, aki szerint a kutyák jobbak, mint az emberek; és Szerb Antalról.

Két évre zárták volna be, húsz lett belőle, de ha minden a tervek szerint alakul, jövőre újra megnyithatja kapuit a Rác fürdő. A Tabán aljában, a Gellért-hegy lábánál álló intézmény helyén már Zsigmond király korában is fürdő állt, első aranykorát a török uralom alatt élte, majd a 19. század végén virágzott fel újra. Mai arca, a korábbi felújítás ellenére, néhány részletében nem túl vonzó: „belső terei közül néhány kifejezetten nyomasztó élmény. Van, ahol kimustrált hűtőszekrény, félig tönkrement bútorok állnak, mintha egy sablonosan díszletezett szociodráma alkalmi szereplőivé váltunk volna hirtelen”. Ha 2022-ben valóban megnyílik a Rác, egyetlen jelentős budai fürdő-ügy marad már csak terítéken: az 50-es években eldózerolt – szintén Ybl tervezte –, lágymányosi, egykori Erzsébet Sósfürdőé. Ennek helyén ma a Szent Imre kórház áll.

2019-ben nyílt, de máris a környék népszerű intézménye lett a Koreai Kulturális Központ. Cikkünkből kiderül, hogy mit kínál az érdeklődőknek az ázsiai ország legnagyobb európai központja, és az is, hogy miként hódította meg a világot a koreai kultúra: Oscar-díj, K-pop és fermentált káposzta.

Nem változtatott a recepten a kormány: a negyedik hullám idején is ignorálja az önkormányzatokat, amelyek így kénytelenek a saját eszközeikkel felvenni a harcot a járvány ellen. Bár hivatalos információt nem kapnak, az I., II. és III. kerület lapunknak nyilatkozó vezetői arról számoltak be, hogy magas az átoltottság, és a szigorú szabályoknak köszönhetően az önkormányzati intézmények működése is zavartalan. 

Az épület a 70-es évek kiemelkedő alkotása, példamutató módon oldja meg kortárs, és egyben időtálló építészeti eszközökkel a környezethez való illeszkedést – jellemezte a budai Várban, a Szentháromság tér sarkán álló egykori diplomata házat a Magyar Építész Kamara (MÉK) november eleji állásfoglalásában. Nem voltak egyedül a véleményükkel, számos szakember és szakmai szervezet állt ki a Jánossy György és Laczkovics László tervei alapján 1971 és 1981 között készült épület mellett. Hiába azonban a támogatás, a Matolcsy György-féle Pallas Alapítvány tulajdonába került házat hamarosan lebonthatják. Újabb modern épület tűnik el tehát a Várból, ennek kapcsán megnéztük, mi maradt még a 60-as és a 80-as évek között épült örökségből, és választ kerestünk a kérdésre: van-e helye a modernnek a történelmi környezetben?

Az étkezés kultusza nemegyszer felülmúlja a nő és a szerelem jelentőségét – tartotta Krúdy, aki Kéhli mama legendás Mókus utcai konyhájában, rizlingszilváni fröccs fölött mélázva múlatta a legszívesebben az időt. Krúdy Óbudáját már aligha találjuk meg, a III. kerületi önkormányzat gondozásában megjelent Vendégkönyv – Ünnepi ízek Óbudán című kiadvány azonban visszaidézheti az elmúlt korokat.

Óbudán 1994 óta működik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat házisegítségnyújtás-szolgáltatása. A szervezet egyik munkatársa társául fogadott bennünket egy munkanapra. Így jutottunk el az óbudai „Faluházban”, az ország legnagyobb lakóházában, annak megépülte, vagyis 55 éve élő Margit nénihez, aki ugyan már száz éves is elmúlt, ezt azonban senki sem mondaná meg róla. 

Buda, fővárosjellege és magaslati pontjai miatt a magyar csillagászat kezdetei óta központi szerepet játszott a tudományág és az égboltmegfigyelés hazai fejlődésében. A 18. századtól kezdve számos csillagvizsgálót építettek Budán, és napjainkban is több csillagvizsgáló működik a főváros nyugati felén. Cikkünkben bejártuk a budai csillagdák történetét Hell Miksától Kulin Györgyig, a Vártól Óbudáig. 

Mindez a legújabb Budai Hangban, a december 17-én megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!

 

Kötöttfogás Extra

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Szilveszteri különkiadás