Eltelt egy hónap, ismét itt a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Legfrissebb számunkban, nyolc oldalon!
Kevés helyen van jelen a fővárosban a XX. századi magyar történelem olyan töménységgel, mint a Széna téren – mondta a Budai Hangnak Cserna-Szabó András. Az íróval a legutóbbi, Zerkó – Attila törpéje című kötetéről, a készülő Budapest-nagyregényről és a heavy metalról is beszélgettünk, de szóba került még a várbeli kincskeresés, a vidéki Magyarország és a politikai megosztottság is. – Ha valaki művészként állami pénzt, díjat, ösztöndíjat, szerepet, lehetőséget stb. kap, akkor rögtön kijelenti, hogy az az adófizetők pénzéből van, őrültség lenne visszautasítani, ráadásul megérdemli. Ha más kap ilyesmit, akkor viszont kiabál torkaszakadtából, hogy az júdáspénz, és az illető áruló. Sorolhatnám a példákat. Én ebbe belefáradtam, hogy mit lehet elfogadni, és mit nem. Vagy senki ne fogadjon el semmit, vagy mindenki hagyjon békét mindenkinek – fogalmazott az író.
A környezettudatos szemléletformálás, a közösségi lét meghatározó helyszíneiként működnek az itthon is nagy népszerűségnek örvendő városi kertek, melyek jóval többről szólnak a puszta zöldségtermesztésnél. Van, aki egy jó ügy miatt ragad kesztyűt és szerszámot, másokat a növények iránti feltétlen szeretet vagy épp a közösséghez való tartozás hajtja. És épp az utóbbiban rejlik a város kertek valódi ereje: a közösségformálás nem csupán a vetőmag- vagy terménycseréről szól, hanem az elszigeteltségből való kimozdításról, a környéken lakók békés együttélésének megteremtéséről. Itthon is egyre népszerűbb a közösségi kertészkedés, megnéztük, hogy hol találhatók ilyen kertek, és mit termesztenek ezekben.
Magyarországon, 2021-ben összesen több mint 3,2 millió tonnát szemeteltünk össze, ami egy főre lebontva átlagosan 336 kilogrammot jelent. Ennek 32 százalékát hasznosították, 60 százalékát ártalmatlanították, a maradék 8 százalék pedig a technológiai veszteségből, illetve az ideiglenesen tárolt mennyiségből adódik össze. A hulladék mennyisége érdemben nem változott az elmúlt években, annál nagyobb változás előtt áll az iparág: július 1-től a MOL veszi át a piac felügyeletét, a kormány tavaly 35 évre szóló koncessziós szerződést írt alá a céggel. Ennek kapcsán arról érdeklődtünk a budai kerületeknél, hogy miként működött eddig a szemétszállítás, és mire számítanak júliustól.
Az elmúlt években komoly összegeket áldoztak az önkormányzatok – így az I., a II., és a III. kerület is – saját fenntartású szakrendelőikre, amelyekre most szemet vetett az állam. A budai kerületek nem támogatják a kormány államosítási elképzelést, amelynek fő célja a kórházak humánerőforrás-hiányának enyhítése lenne.
Kizárólagos lakossági parkolóövezetekkel könnyítené meg a környékbeliek életét a II. kerület, hasonló koncepción dolgoznak az I. kerületben is, Óbuda-Békásmegyer pedig az újonnan épülő lakások után kötelezően létesítendő parkolóhelyek számán változtatna. Egyre nagyobb problémát jelent a növekvő autóforgalom, és a díjfizetők zónák sem mindig jelentenek megoldást.
Hogy kerül egy oroszlán a Kecske-hegyre? Ki volt az a bőkezű iparmágnás, akinek az Árpád- és az Erzsébet-kilátót is köszönhetjük? Hogyan épülhetett NER-bunker a természetvédelmi körzet szomszédságába? Miért robbantották le a szovjet katonák a budai hegyek egyik legkülönlegesebb alkotásának fejét? Cikkünkből minden kiderül.
Eldőlt, hogy nem a parton, hanem a Királyok útja–Nánási úton építik ki a Római-part árvízvédelmi vonalát, ezzel a természet megmenekült, a mobilgát támogatói azonban „népirtási kísérletről” beszélnek. Az évtizedes vita mégsem zárult le, hiszen a védvonal megépítéséhez még hiányzik közel 30 milliárd forint. Hogyan épülhettek házak a hullámtérbe? Miért támogatja a kormány a környezetkárosító tervet? Mi volt a legfontosabb szempont a III. kerület számára? Áprilisi számunkba erre is választ találnak.
Ki lehet a magyar irodalom legtermékenyebb szerzője? Jókai Mór, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond? Több száz kötetük jelent meg, de még együtt sem érhetik utol Papp Tibor költő roppant életművét. A 2018-ban elhunyt József Attila-díjas alkotó a számítógépes irodalom úttörőjeként a kilencvenes évek elején mutatta be Disztichon Alfa című munkáját, egy versgenerátort, amely a megadott elemek alapján állítja elő az alkotások billióit – kinyomtatva a teljes gyűjtemény több könyvtárat töltene meg. Az irodalmi avantgárd nemzetközi rangú alkotójának öröksége a budai identitás része, emlékét egyelőre mégsem ápoljuk jelentőségéhez méltó módon, ez azonban hamarosan megváltozhat.
40 éve hunyt el Kontuly Béla festőművész, a rózsadombi és vízivárosi templomok freskóinak alkotója, akit a kommunizmus idején kézről kézre adtak a ferencesek.
Mindez a legújabb Budai Hangban, az április 21-én megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!
